Engedélykötelessé válik a kibocsátás és a kereskedés

Szabályozzák a virtuális pénzeket

Fotó: Azénpénzem

2021. január 25. Kezdetben a kriptopénzek hívei sértődötten reagáltak a szabályozásnak még a gondolatára is. Mostanra viszont az EU-ban minden komoly ellenkezés nélkül elkészült a teljes szektort megregulázó rendelet tervezete.

Miközben a bitcoin árfolyama nagy ingadozások mellett néhány dollárról egészen 40 ezerig emelkedett, érte – s nem alaptalanul – már a kezdetekben is vád, hogy kitűnő eszköz a pénzmosásra. Ütött rajta az FBI kábítószer-kereskedésen, amit aztán követett még jó néhány botrány. Említhető az MtGox kereskedelmi platform csődje, a Bitstamp feltörése, a BitFinex kirablása, a QuadrigaCX ügye. A legfrissebb történet, hogy a BitMEX (amelynek három alapítója ellen mellesleg októberben emeltek vádat illegális kereskedés és egyéb ügyek miatt) téves közleménye nyomán átmenetileg szinte összeomlott az árfolyam.

Sokáig nemigen tudtak mit kezdeni a hatóságok a kriptovalutákkal, amelyekből a bitcoin után több ezer jött létre. Létjogosultságukról, jövőjükről, természetükről változatlan hevességgel folyik a vita. Amerikában befektetési eszköz, az értékpapírpiacokkal foglalkozó felügyeletek, a SEC és az Árupiaci és Határidős Bizottság (CFTC) próbálnak megbirkózni vele, és úgy is adózik. Európában az Európai Bíróság egy ítélete nyomán pénz, Oroszországban pedig lényegében a külföldi valutának számít.

A fenyegetőzéseknek és a hatóságok kelletlenségének is vége

Mostanra azonban bátran kijelenthetjük, hogy sok víz lefolyt a Dunán azóta, hogy a kriptovaluták – főleg és elsőként a bitcoin – hívei kifejezetten sértődötten reagáltak mindenféle szabályozásnak csak a gondolatára is. Még az amerikai és európai hatóságok elől Afrikába költözéssel is fenyegetődztek, mondván, hogy „pont az a lényeg, hogy ne legyen szabályozva semmiféle központi szervezet által”.

A különféle szabályozó hatóságok hosszú ideig voltaképpen csak ímmel-ámmal foglalkoztak az egyre szaporodó kriptopénzekkel, amikor éppen muszáj volt. Elsősorban persze az említett botrányokat követően, emellett a SEC következetesen ellenállt a bitcoin tőzsdei befektetési alapok (ETF) engedélyezésének, Chicagoban azonban megindulhatott a kriptovaluták határidős kereskedése, (majd indexeket is képeztek rájuk).

Ezek az előírások várhatóak

Az Európai Bizottság – más pénzügyi innovációkkal együtt – 2018-ban látott hozzá a kriptovaluták szabályozásának kidolgozásához, és tavaly szeptemberben jelentették be, hogy elkészültek a rendelet (MiCA) tervezetével. Az MNB, amely korábban többször is figyelmeztetett a kriptovaluták fokozott kockázataira, nemrég a készülőben levő európai szabályozásról tett közzé ismertetést.

A rendelettervezet szerint kriptoeszköz minden olyan digitális formában megjelenő érték vagy jog, amely átruházható, elektronikusan tárolható, és megosztott főkönyvi technológián (DLT) vagy hasonló technológián alapul. Ezen belül négy kategóriát különböztet meg:

az eszközalapú token (asset-referenced) olyan kriptoeszköz, amely mögött törvényes valuták, árutőzsdei termékek, kriptoeszközök állnak;

az e-pénz token (e-money token) fő célja a csereeszközként való használat, és amely törvényes fizetőeszköz értékére hivatkozik;

a felhasználói token (utility token) a DLT-n elérhető áruhoz vagy szolgáltatáshoz való digitális hozzáférést biztosítja, és amit kizárólag kibocsátója fogad el;

általános kriptoeszköz: minden, ami nem minősül se eszközalapú, se e-pénz tokennek.

A forgalomba hozatalra és a kereskedésre vonatkozó új szabályok sokban hasonlítanak majd az értékpapír-kibocsátás és -kereskedés szabályaihoz. A készülő rendelet meghatározza, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük azoknak, akik az EU-ban kriptoeszközöket akarnak nyilvánosan forgalomba hozni, vagy különféle szolgáltatásokat nyújtani velük kapcsolatban. Tevékenységük engedélyköteles, és az EU-ban bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük. Így az Unió teljes területén nyújthatnak határon átnyúló szolgáltatást. Tevékenységüktől függően meghatározott minimális tőkével kell rendelkezniük, és különféle szervezeti, közzétételi szabályoknak is eleget kell tenniük.

A rendelettervezetet az Európai Tanács után tárgyalja majd az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa. Az eljárás 18–24 hónapot vehet igénybe.

A kriptoeszközök kibocsátóinak közzé kell tenniük a tervezett kibocsátás vagy kereskedési platformra bevezetés részletes szabályait. Ezt meg kell küldeniük a felügyeleti hatóságoknak, amelyek nyilvántartást is vezetnek róluk. A különféle biztosítékok és követelmények mellett a befektetők érdekében gondoskodniuk kell a megfelelő panaszkezelési eljárás kialakításáról, és a jogszabály megfogalmazza a kibocsátói felelősséget is. Részletes szabályai lesznek egyebek mellett a kriptoeszközök letéti kezelésének, a kereskedési platformjainak, kereskedésüknek.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: bitcoin, kriptovaluta, virtuális pénz, Európai Unió, szabályozás, felügyelet, MNB