Havonta kamatos kamattal nőhet a hátralék

Számladíjból milliós tartozás

Elkerülhetetlen lehet az egyeztetés
Fotó: Leéb Ádám
2016. október 26. Az utóbbi időben mintha aktívabbá váltak volna a bankok a korábbi tartozások behajtásában. Az „ottfelejtett” számlák után a díjakból akár milliós nagyságrendre rúgó tartozásokat is követelhetnek. A felügyeleti hatóságot is megkérdezve feltérképeztük, mi ilyen esetekben a helyzet.

Egyik olvasónk elköltözött, de erről elfelejtette értesíteni a bankját. Ahogy arra sem figyelt, hogy leváltott bankszámláját ott megszüntesse. Most egy hitelkiváltást kezdeményezve derült ki számára, hogy milliós összegű tartozást tartanak nyilván a nevén. Akad, akin kilencévnyi(!) hátralékot kérnek most számon, a követelt összeg félmillió forintra rúg. Ezeknél persze jóval csekélyebb, de az érintettek számára nagyon is bosszantó, és elsőre túlzónak tűnő, sok év alatt összegyűlt követelésekről is értesültünk. Kivétel nélkül mindenki azt szeretné tudni, egyáltalán jogos-e ez az eljárás, illetve milyen lehetőségük van a tartozás vitatására.

A Magyar Nemzeti Banknál (MNB) érdeklődésünkre elmondták: a számlatartozások esetében (is) 5 év az elévülési idő. Amennyiben viszont a bank időközben írásbeli felszólítást küld a tartozásról, az megszakítja az elévülési időt. Megjegyezték még, hogy az elévülés ténye önmagában nem szünteti meg a tartozást, azt a jogosult továbbra is követelheti, viszont jogi eszközökkel már nem kényszerítheti ki.

Írásos kifogás híján elfogadott a kivonat


Fontos előírás, hogy a bankok kötelesek legalább évente egy alkalommal egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni. Az ebben az előírásban reménykedő ügyfelek számára viszont némiképp lelombozó lehet, hogy a törvényben az is szerepel: a számláról megküldött kimutatást elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított 60 napon belül írásban nem emelt kifogást. A felügyeleti hatóságnál is úgy látják: sokszor vita tárgya, hogy a bank küldött vagy nem küldött éves kivonatot. Az mindenestre általában szerepel a szerződéses feltételekben, illetve az üzletszabályzatban, hogy ha az ügyfél elköltözik, erről értesítenie kell számlavezető bankját. Magyarul: nem kérhető számon, ha a bank az előírást az ügyfél hibájából nem tudja teljesíteni.

Önmagában az, hogy az ügyfél (akár évekig) nem végez tranzakciókat a számláján, nem szünteti meg a két fél által megkötött polgári jogi szerződést, és nem mentesíti őt a további jogos költségek megfizetése alól – hangsúlyozták a felügyeleti hatóságnál. Nyomatékosították azt is, amire mi is többször figyelmeztettünk, hogy az ügyfél feladata a bankkal kötött pénzforgalmi keretszerződés írásbeli felmondása, ha meg akarja szüntetni szerződését.

Mekkora lehet a reális követelés?


A horribilis összegekre rúgó tartozások elsőre mindenképpen túlzónak tűnnek. Néhány követelés másodikra, sőt harmadikra is (bár az előző évek kamatterheit nem mindig találtuk meg, de átlagos értékekkel – és persze kamatos kamatozással – számolva sem jöttünk például rá, miből is adódott össze a milliós hátralék). A banki feltételek alapján nagyon nagyok lehetnek ilyen esetekben a különbségek. Helyenként igencsak megkérik a hátralékok árát.

A Budapest Bank a díj-, jutalék- és kamathátralék esetében a jegybanki alapkamat kétszeresét számolja fel. A „tőkére” pedig a mindenkori folyószámlahitel kamatát 6 százalékponttal meghaladó a teher. Utóbbit alkalmazza az Unicredit is (ez jelenleg 26,95 százalékos kamatot jelent). A K&H-nál a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat plusz 7 százalék, jelenleg tehát 7,9 százalék. A CIB a „kényszerhitelre” közel 28 százalékos, az FHB 24,3 százalékos, a Raiffeisen 24,5 százalékos, az OTP 30 százalékos kamatot számít fel.

Az azonban szinte általános, hogy minden hónapban egyenleget készítenek. A következő hónapban így az aktuális díj mellett a hátralék már a kamattal növelt összeg, amelyek persze összeadódnak. Külön költséget számíthatnak fel például az „extra” levelezésért (még ha nem is ér célba a levél) is. Az évek alatt így elég szép summa gyűlhet fel.

Ha beüt a baj, így lehet védekezni


A hátralék jogosságának megítéléséhez az MNB szerint célszerű a folyószámláját illető tranzakciókról (ami magában foglalja a költséglevonásokat is) kimutatást kérni. Akkor is, ha ez külön díjba kerül (márpedig kerül). A bank a kérést megelőző öt évről legkésőbb 90 napon belül köteles ezt írásban megküldeni. Többnyire emellett is jól jön a személyes egyeztetés. (Több olyan esetről értesültünk, amikor a bank már ekkor hajlandó volt jócskán csökkenteni követelését.)
A PBT előtt korábban számos sikeres egyezség született. Arról persze, hogy az elmúlt években változott-e ez a gyakorlat, nem sokat tudhatunk, hiszen a PBT ilyen határozatai már nem nyilvánosak.
Végső esetben, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, az ügyfél ráadásul még vitatja is a bank követelésének  jogszerűségét vagy annak összegét, akkor fordulhat a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT). Nagyon fontos azonban, hogy ezelőtt mindenkinek közvetlenül a bankjánál kell megkísérelni a probléma rendezését, írásos panasz beadásával (anélkül nem is fordulhat senki a békéltetőkhöz). A panaszra a banknak – hívta fel a figyelmet az MNB – 30 napon belül (költségek felszámítása nélkül) írásban részletesen megindokolt választ kell adnia. Hozzátették még, hogy a bankoknál a panaszkezelési eljárás elkülönül az üzleti területtől.

Néhány elborzasztó korábbi történetről itt olvashat

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Sikerük titka a gyors döntés
2019. június 24. A vízilabdában másodpercek alatt történnek az események. Nincs idő hosszas gondolkodásra, a kínálkozó helyzeteket azonnal ki kell használni. A befektetések világában is gyakran adódnak olyan lehetőségek, amelyeket csak rövid ideig lehet megragadni.


Szívós Márton világbajnok vízilabdázó és Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Mindketten nagyon sikeresek a hivatásukban, de más is közös is van bennük: tudnak és mernek gyorsan dönteni. Jó helyzetfelismeréssel egy vízilabdázó győzelmet is szerezhet a csapatának, egy befektetési alapot kezelő szakember pedig a piaci átlagnál magasabb hozamot érhet el a befektetők számára.
Szívós Márton utánpótlás játékosként ifjúsági Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes, Universiade győztes. A magyar férfi vízilabda válogatott tagjaként világbajnok és Világliga győztes. Londonban és Rio de Janeiroban az olimpiai 5. helyezett csapat tagja volt. Klubcsapataival ötszörös magyar bajnok, olasz bajnok, ötszörös magyar kupa, olasz kupa, Euroliga és Európai Szuperkupa győztes.
Hosszú Ferenc 2006-ban diplomázott a budapesti Corvinus Egyetemen, 2007-től az OTP Alapkezelő termék-, majd portfoliómenedzsere, 2017-től pedig befektetési igazgatója. Elsődleges szakterülete az árupiaci befektetések. Az OTP Föld Kincsei Alap portfoliómenedzsere, amely eddig hat alkalommal nyerte el az Év Legjobb Árupiaci Alapja díjat a Privátbankár.hu Klasszis szakmai díjazásán.
2019-ben a szakma az Év Feltörekvő Portfoliómenedzserévé választotta.
Az OTP Föld Kincsei Alap a hazai piacon egyedülálló stratégiát követ: abszolút hozamú származtatott alap, amely a határidős árupiacokon keresztül energiahordozókba, nemesfémekbe, ipari fémekbe, mezőgazdasági terményekbe fektet.
„Az árupiacokon a vedd meg és tartsd (buy and hold) stratégia akkor sem biztos, hogy jó hozamot eredményez, ha az árfolyamok egyébként felfelé tartanak. Ezekre a piacokra ugyanis határidős ügyleteken keresztül lehet befektetni, amelyeknek folyamatos megújítása jelentős költségekkel jár. A jó stratégia ezért az aktív kezelés, a kínálkozó lehetőségek gyors kihasználása akár vételi (long), akár eladási (short) pozíciókkal, amelyeknek a hatékonyságát tőkeáttétel segítségével lehet tovább növelni. Az árupiacok azonban rendkívül kiszámíthatatlanok, teljesítményüket nemcsak a világgazdasági folyamatok, hanem gyakran a politika, az időjárás, vagy akár a természeti jelenségek is befolyásolják. A döntések kockázattal járnak, amelyeket vállalnom kell.” – mondta el Hosszú Ferenc.
Az OTP Föld Kincsei Alap tehát olyan befektetés, amelynek jelentős kockázata van ugyan, de a legalább 3-5 éves ajánlott befektetési időtávon várható hozama is magasabb, mint amit kockázatvállalás nélkül el lehet érni.
Az alapról részletesen itt tájékozódhat: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/A_FoldKincsei
A befektetési jegyek elérhetőek az OTP Bank fiókhálózatban, illetve az OTPdirekt elektronikus csatornáin keresztül, illetve több más pénzintézet is ajánlja az alapot privátbanki ügyfelei számára.