Halmozódnak a magánpénztári veszteségek

Százezer alatt a magánkasszák

2011. december 8. A magánnyugdíjpénztári tagok vagyona a harmadik negyedévben majdnem kilenc százalékkal csökkent. A szektor működése folyamatosan veszteséges, a mínusz az idén október elsejéig már majdnem nyolcmilliárd forintra rúgott.

Októberre az alapos állami karcsúsításon átesett magánnyugdíjpénztárak már nem egészen százezer tagot és 223,1 milliárd forintos kezelt vagyont tudtak felmutatni – derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) által frissen közzétett adatokból. Július és október elseje között ugyanis 79-en még visszaléptek a tb-rendszerbe, 125 főnél pedig a nyugdíjkorhatár elérése miatt szűnt meg a tagság. Így pontosan 99 975 fő maradt. A magánkasszák helyzetét az sem javítja, hogy már évente több mint hárommilliárd forintot kell kifizetniük azoknak, akik időközben nyugdíjjogosultságot szereztek. 2011 októberéig ilyen címen 2,7 milliárdot vettek fel egyösszegben (járadékszolgáltatás egyáltalán nem volt) a tagok. Jelen helyzetben egészen furcsa, hogy időközben 17 új belépő is akadt.

A kasszáknál a tagok vagyona a harmadik negyedévben 21,1 milliárd forinttal csökkent. Ez éves szinte majdnem 35 százalékos veszteséget jelenthetne, de a korábbi tapasztalatok alapján a vagyonkezelők jobb pénz- és tőkepiaci viszonyok esetében elég gyorsan tudnak szépíteni.  A befektetések között, nyilván nem kevéssé a kedvezőtlen tőzsdei folyamatoknak, a részvények aránya már a 11 százalékot sem éri el. A befektetési jegyeknél stagnálás tapasztalható, csak az állampapírok súlya emelkedett, már megközelítve a 48 százalékot.

Elbocsátások és fizetéscsökkentések

A szektor működési vesztesége az első három negyedév alatt túllépte az 5,8 milliárd forintot. A közel kilencmilliárd forint kiadással szemben ugyanis alig több mint hárommilliárd az összes ilyen célú bevétel (ez kizárólag a jogszabály által lehetővé tett tagonkénti elszámolási lehetőségből származik, tagdíjak ugyanis még az idén nem folynak be – azok mind az államhoz kerülnek). Azt, hogy a zsugorított szektor elbocsátásokra és fizetéscsökkentésre kényszerült, jól mutatja: az alkalmazottaknál a kifizetett bérek és közterhek összege egy év alatt mintegy 20, a vezetőknél pedig 62 százalékkal csökkent. A nagyságrendet mutathatja, hogy például a Honvédnél a magánágazat megszűnése miatt a pénztári munkaszervezet létszáma egy év alatt 27 főről 12 főre csökkent.

A kasszák azt panaszolták, hogy hiába esett vissza jelentősen a tagok száma és a kezelt vagyon, a felügyeleti díj igen magas maradt. Kozek András, az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint a jelenlegi feltételek fennmaradása esetén középtávon a magánkasszák teljes működési bevételét a felügyeleti és garancia díjak viszik el. A most közzétett adatokból azonban az látszik, hogy az idén október elsejéig kifizetett felügyeleti díj az egy évvel korábbi időarányos adatokhoz képest 57 százalékkal csökkent.

A PSZÁF már korábban bevezetett egy olyan adatsort, amely a társadalombiztosítási rendszerbe visszautalt pénz nagyságát tartalmazza. A felügyeleti adatok a közel háromezer milliárdos „átcsoportosítást" (a magán zsebekből az államhoz) a második negyedévre tették – szemben a jegybankkal, amely ezt már az első negyedévben elszámolta. A táblázat szerint azonban a harmadik negyedévben még további 415 millió forintot utaltak a kasszák az államhoz.

 

Egy év alatt hárommal csökkent a magánkasszák száma. A 16 piaci szereplő azonban még harmadával biztosan fogyatkozik majd (részleteket a magánnyugdíjpénztárakról itt olvashat).

Kapcsolódó anyagok