Bezuhant a lakosság lakásfelújítási kedve

Százezer otthon korszerűsítéséről mondtak le az emberek

Sokaknak most jönne igazán jól a szigetelés
Fotó: Knauf

2022. november 11. Míg egy éve majdnem minden második lakásfelújítást fontolgató család tervezett az állami otthonfelújítási programmal, mostanra alig több mint tizedük kalkulál ezzel – derült ki egy kutatásból. A korszerűsítési tervek egyébként is léket kaptak, körülbelül százezer otthonnál maradnak el a korábban elképzelt munkálatok.

Körülbelül két évvel ezelőtt derült ki, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak tavalytól azokra, akik állami pénzből újítanák fel lakásukat. Tömegeket mozgatott meg az új lehetőség. Már nyárra (és még mindig a 2021-es évnél tartunk) kiderült azonban, hogy az „előre nem látott áremelkedések” nehéz helyzetbe hozták a megrendelőket és a kivitelezőket is. A már megkezdett projekteknél sokszor muszáj volt a szerződést módosítani. Ennek eredménye lehetett áremelés, a feladatok részleges időbeli átütemezése, de minőségi visszalépés is.

Már tavaly nyáron úgy tűnt, hogy besült az állami lakásfelújítási csodafegyver. A Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) azt javasolta, hogy hosszabbítsák meg a lakossági otthonfelújítási támogatás igénybevételének lehetőségét, hogy a felfokozott kereslet ne emelje az árszinteket sem az építőanyagok, sem a kivitelezői díjak oldalán. Ahogy a családok otthonteremtési kedvezményét (csok) az eladók és beruházók tehették zsebre, úgy az újabb állami piaczavarással sem a családok jártak igazán jól. Ezúttal azonban nemzetközi folyamatok is fokozták az anomáliákat. A kormány közben egyetlen ponton sem avatkozott igazán kedvezően be.

Lejtmenetre váltott az egész

A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma 2022 első negyedévében érte el a csúcsot – állapította meg a GKI és a Masterplast közös kutatása. A mostani negyedévben – hasonlóan a két korábbihoz – a felmérés eredményei a lakásfelújítási és -korszerűsítési szándékok csökkenésére utaltak. A 2022. októberi megkérdezés adatai szerint a háztartások 3,5 százalék biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 14,5 százalékuk valószínűleg teszi ugyanezt. Ha e tervek (amelyek között nyilván akadnak vágyálmok is) mind megvalósulnának, akkor – a felmérési eredményeket a teljes magyarországi népességre vetítve - mintegy 720 ezer lakáson végezhet(né)nek el kisebb-nagyobb munkálatokat a következő egy évben.

A következő egy évre tervezett felújítás és korszerűsítés 2022. IV. negyedév
(említési gyakoriság, százalék)
	Biztosan	Valószínűleg
Családi házak	4,5 (4,7)	18,2 (19,8)
Panellakások	1,8 (3,1)	11,5 (10,9)
Téglaépítésű társasházi lakások	3,2 (3,4)	9,5 (12,3)
Összesen	3,5 (4)	14,5 (15,7)
Forrás: GKI felmérések (a 2022. áprilisi eredmény)

Ez a szám az egy évvel ezelőttinél 100, az egy negyedévvel ezelőttinél 80 ezerrel alacsonyabb. A GKI közleménye szerint a rezsiszabályok változása (azaz a rezsi emelkedése a háztartások számottevő részénél) jelentős ösztönző erőt jelenthet az energia-hatékonyságot javító beruházások számára. Ugyanakkor a gyorsan pörgő infláció (ami a lakásfelújítások terén még valamivel nagyobb is az átlagosnál), valamint a legfontosabb kormányzati támogatás, az Otthonfelújítási program év végi kifutása, illetve a napelemeket és kollektorokat érintő szabályozás kedvezőtlen változása egyaránt nehezítik a lakáskorszerűsítések lakossági finanszírozását.

Úgy tűnik, épp akkorra omlott össze az egész konstrukció, amikor a legnagyobb szükség lenne a korszerűsítésre, az energia-hatékonyság javítására. Már csak azért is, mert a magyar lakások 90 százaléka elavult. A támogatásokhoz pedig többnyire csak a tehetősebbek férhettek hozzá.

Sokat mondó eredmény még, hogy a lakásfelújítást vagy korszerűsítést fontolgató családok mintegy 12 százaléka tervezi az állami támogatást is hasznosítani. Egy negyedévvel korábban ez az arány még 47 százalékos volt. A zuhanásra persze ésszerű magyarázat, hogy ezt a támogatást a hatályos szabályozás szerint már csak az idei év végig van lehetőség igénybe venni. Az állami forrásra számítók átlagosan 1,8 millió forint összegű támogatást vennének fel – egy negyedévvel ezelőtt ez az átlagérték még 2,2 millió forint volt.

A legnépszerűbb felújítási-korszerűsítési célok között szerepel a belső terek felújítása, a fűtési rendszer korszerűsítése, illetve a klímaberendezések beszerelése (ezek említési gyakorisága 25 százalék körüli, azaz minden negyedik válaszadó gondol erre). A külső nyílászárók cseréjét és a hőszigetelési munkálatok elvégzését, minden ötödik válaszadó tervezi. A fürdőszoba felújítását, valamint napelemes és napkollektoros rendszerek telepítését minden hatodik válaszadó fontolgatja – ez utóbbi esetében a szabályozás változtatása alaposan lehűtötte a kedélyeket: egy negyedévvel korábban még minden harmadik megkérdezett gondolt erre.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakás, ingatlan, lakásfelújítás, korszerűsítés, otthonfelújítási program, drágulás, felmérés, GKI