A lakossági állampapírok 85 százaléka a leggazdagabbak kezében van

Szélsőséges megtakarítók a magyarok?

Öngondoskodási lecke: szavazás a lakástakarékokról
Fotó: Soós Lajos, MTI

2018. október 17. Egy felmérés szerint a magyarok szélsőséges befektetők, nagy arányban vannak ugyanis azok, akik semmilyen, és azok, akik jókora mértékű kockázatot hajlandók vállalni. Feltűnően kevesen vannak tehát a másutt jellemző „középutasok”. Akadnak még olyan adatok, ami mindent megkérdőjelezhet, ami mostanában a készpénzzel, az állampapírokkal kapcsolatban elhangzik.

Az utóbbi napok nem kevés gondolkodnivalót adtak a magyar megtakarítóknak. A lakástakarék-pénztári állami támogatás villámgyors megszüntetése kiegészült azzal, hogy megtudtuk, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) javasolja: a magyar állam „lépjen be” a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacára. A Portfolio.hu öngondoskodási konferenciáján azonban nem csak ezt a bejelentést tartalmazó előadás volt érdekes.

Az Erste Bank vezérigazgató-helyettese, Harmati László kiemelte, hogy a lakossági megtakarítások között félév alatt a legnagyobb növekedést a készpénzállomány érte el. Az idén az első hat hónapban erőteljesebben nőtt a készpénztartás, mint tavaly az év egészében, miközben az öngondoskodási formák stagnálnak.

Lehet, hogy ugyanott kereshető a sok kápé és az államkötvény is

Harmati szerint erőteljes lépésre lenne szükség a készpénzhasználat visszaszorítása érdekében. Követendő példának mutatta be az északi országokban elterjedt gyakorlatot, amely szerint a pár száz euró felett készpénzben végzett tranzakciók nem legálisak. Később ugyanő beszélt azonban arról is, hogy a „forgalomban lévő pénz egy része valószínűsíthetően nem tiszta, tehát vannak olyan nagy vagyonfelhalmozódások, amelyeknek a készpénzaránya megkérdőjelezhető”.

Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója viszont kimondta: ahhoz, hogy a lakossági vagyonon belül a készpénzállományt érdemben csökkenteni lehessen, először azt kellene megérteni, hogy milyen céllal tartja azt a lakosság. Emellett nem mellékes tényezőként említette meg, hogy a lakosság legfelső decilisének kezében van a lakossági állampapír 85 százaléka. Mint nyomatékosította: irdatlan koncentrációról van tehát szó.

Mindez egyébként teljesen új megvilágításba is helyezheti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének azt az óhaját, hogy a lakosság a kezében levő készpénz felét is állampapírba tehetné. A témával kapcsolatban azért érdemes megjegyezni, hogy mielőtt különböző adminisztratív korlátozásokat vetnének be (mint például a nyugdíjasok bankokhoz kényszerítése) nem lenne rossz magyarázatot adni arra, miként fér össze a készpénz elleni – szavakban mindenképpen folytatott – harc több mostani intézkedéssel. Például a cafeteriából „kipenderített” egészségpénztárak az egészségügy tisztításához, a lakástakarékok pedig a számlás lakásfelújítások terjedéséhez járultak hozzá.

Sok szolgáltató az ügyfeleket hibáztatja

A konferencián meglehetősen sok kritika érte a magyar lakosságot. Harmati elmondta, hogy az Erste felmérése szerint a megtakarítások terén polarizált kockázatvállalás jellemzi a magyarokat. A kockázatvállalók és a kockázatkerülők vannak túlsúlyban, a régióban nálunk az egyik legalacsonyabb a vegyes kockázatvállalási attitűddel rendelkezők aránya. A magyarokra pedig a régiós áltaghoz képest még mindig alacsony öngondoskodási attitűd jellemző.

Az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója Benczédi Balázs arról beszélt, hogy nagyon kevés a tudatos megtakarító. Többen fejtegették, hogy tanítani kellene az embereket. Nagy Koppány, az MNB igazgatója szerint viszont nem lehet a végletekig növelni a pénzügyi tudatosságot, a termékeket kell egyszerűbbé és érthetővé tenni.

Úgy véljük, minderről valóban lehet értekezni, de csak akkor a magyar piacot normálisnak tekinthetjük. Ezzel kapcsolatban befejezésként érdemes felidézni Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója és a biztosítók szövetségének (MABISZ) elnöke szavait: az öngondoskodás egyik legfontosabb pontja az állandóság és megbízhatóság.