Mintha minden a tehetősek malmára hajtaná a vizet

Szépen híznak a magyar gazdagok

Fotó: Azénpénzem
2014. augusztus 22. Az igazán tehetősek vagyona még az alacsony kamatok mellett is nagyot nőtt az elmúlt évben, és ez a gyarapodás várhatóan nem áll le a közeljövőben sem. Banki szakértők szerint a növekedés kétharmadát frissen keresett vagy felbukkant pénz adja. Az „állami pénzmosoda” már majdnem 20 milliárd forintot tett láthatóvá.

Az idei első félév végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) információi szerint az egy évvel korábbinál mintegy 55 milliárd forinttal többet, összesen közel 580 milliárd forintot tartottak a magyarok külföldön betétként. A korábbi megtorpanás után tehát mintha ismét menne kifelé is pénz. De jut is, marad is. Sőt, mintha egyre több maradna. Az idén és jövőre is újabb 300-500 milliárd forintnyi adózott vagyon érkezhet a magyarországi privátbankokhoz, így az állomány meghaladhatja háromezer-milliárd forintot – nyilatkozta korábban a Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója a napi.hu-nak. Az egyik jelentős banki szereplő az Azénpénzem.hu érdeklődésére elmondta: az elmúlt egy évben a gazdagok számláin levő pénz tíz százalékkal gyarapodott. Becsléseik szerint ennek egyharmadát adta a hozam, kétharmad friss pénz beáramlásából származott.

A "felső tízezerbe" Magyarországon a privátbanki üzletág szakértője, Karagich István szerint 18 ezer ember tartozhat. A szolgáltatók ugyan 2013-ban összesen 44,4 ezer ügyfél számláját kezelték, de a nemzetközi átlagok alapján Ázsiában egy-egy vagyon gazdájának átlagosan 4,8 privátbanki számlája van, míg ez a szám Nyugat-Európában 3,2, az USA-ban pedig 2,1 darab. A magyar adat a Blochamps vezetője szerint valahol az utóbbi kettő között lehet.
A növekedést a frissen felbukkant gazdagok (újonnan számlát nyitók), a cégeladások ellenértéke mellett tavaly még támogatta az adóamnesztia januárra áthúzódó hatása is. A leggazdagabbakat kiszolgálók számára a Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) is szépen hozhat. Azokat, akik pénzüket állampapírok vásárlásával legalizálhatják, kifejezetten a privátbankári üzletág keretében lehet kiszolgálni. Az „állami pénzmosoda” pedig egyre népszerűbbnek tűnik. Az adóhivatal (NAV) adatai szerint pedig míg 2014 első negyedévében 74 SMSZ-re 6,2 milliárdot fizettek be, a második negyedévben már 215 számlát nyitottak, amin 13 milliárd forintnyi állampapír „pihen” (egy főre így több mint 60 millió forint jutott). Az SMSZ tehát önmagában majdnem húszmilliárd forinttal növelte a gazdagok számláinak egyenlegét. (A konstrukcióról itt olvashat részleteket.)

Az sem gond, ha nem nő a gazdaság?


Egyre inkább úgy néz ki, hogy még az erőteljesen olvadó kamatok és hozamok is a gazdagok malmára hajthatják a vizet. A Concorde Alapkezelő vezérigazgatója, Bilibók Botond arra a kérdésünkre, hogy mi magyarázhatja, hogy a magyar gazdaság alacsony növekedése mellett ennyire tudnak „hízni” a tehetősebbek, hangsúlyozta: a GDP alakulása és a jövedelmek nagysága között erős összefüggés van, de nem szabad egyenlőségjelet tenni.  A szakember portálunk érdeklődésére arról is beszélt, hogy „a világon alkalmazott alacsony jegybanki kamatpolitika és a pénznyomtatás a befektetési eszközök értékének a növekedéséhez vezetett, ami a megtakarításokkal, befektetésekkel rendelkezőket gyarapította elsősorban”. Persze a tehetősek egyre jobb helyzetéhez – mint arról korábban már írtunk – hozzájárulhat az is, hogy míg a legmagasabb jövedelmű egy százalék négy éve a jövedelmek 3,8 százalékát kapta, 2013-ban már 4,9 százalékát.

A számlájukon nagyobb összegeket tartók a bankok szerint pénzükre fix két százalékos hozamot kaphatnak. Amennyiben hajlandóak kockázatot vállalni, akkor jelenleg öt százalék körüli az elérhető hozam. Az új sztárbefektetéssel, az abszolút hozam koncepcióval a kettő között lehet elérni. Bilibók felhívta viszont a figyelmet arra, hogy rövid távon egyre kisebb gyarapodást lehet majd elérni. Mint hozzátette: nincs ugyan kizárva a további növekedés, de ahogy nőnek a tőzsdeindexek, az árfolyamok, egyre kisebb a valószínűsége a magas befektetési hozamoknak, ami a magyar befektetési alapok teljesítményén már jól látszik. Szerinte a kockázatosabb befektetési eszközök arányának növekedése szinte biztosra vehető. Nőhet az euró és a dollár alapú befektetés részaránya, de erről igazán 1-1,5 év múlva érdemes majd beszélni. Akkor is kérdéses lehet, hogy a külföldi alapok részaránya mekkorára tud nőni.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok