Nem tudnak annyi állampapírt eladni, mint tavaly?

Szeret nagyot mondani az ÁKK

2016. október 11. Komolyan gondolja az ÁKK, hogy nem tudunk két számot összeadni. Így a valóságosnál nagyobb növekedést mutathat ki a lakossági állampapíroknál.

Hatalmas mennyiségű megtakarítást önt a lakosság állampapírba, azonban úgy tűnik, az Államadósság Kezelő Központ ennél is nagyobbat akar mondai. És mond is. Nem nagyon zavarja, hogy ha a közzétett számokat összeadjuk, akkor kiderül: idén ezermilliárd forint alatti a lakossági állampapírok állományának növekedése. A 900 milliárd ugyanis nem hangzik olyan jól, mint az 1173 milliárd. Pedig az is hatalmas szám!

Szeptemberben például – a legújabb közlemény szerint – 76,1 milliárd forinttal nőtt a forint lakossági állampapírok állománya, azaz ennyivel több pénzt tettek állampapírba az emberek, mint amennyit kivettek belőle. Ezen persze nem kell csodálkozni, hiszen alig akad olyan megtakarítás, ami versenyképes lenne az állammal. (A betéti kamatokról legutóbb itt írtunk, kamatkalkulátorunkat itt találja.)

A szeptemberi értékesítéssel 4691,1 milliárd forintra emelkedett a lakossági forint állampapírok állománya. Ez 1173,7 milliárd forintos bővülés kilenc hónap alatt, ami túlszárnyalta a tavalyi egész éves 1106 milliárd forintos növekedést – dicsekedett a közleményben az ÁKK. A deviza állampapírokkal együtt (Pemák) 4979,3 milliárd forint lett szeptember végére a teljes lakossági állampapír-állomány.

Ugyanakkor az ÁKK azt elhallgatta a közleményében – ahogy tette ezt két hónappal ezelőtt is -, hogy a lakossági deviza állampapíroknál (Pemák) drasztikus visszaesés látszik. A tavaly év végi 1,8 milliárd eurós (561 milliárd forint) állomány 0,9 milliárd euróra (288 milliárd forintra) csökkent. A hatalmas (50 százalékos) visszaesés még idén májusban történt, amikor közel egymilliárd eurónyi (286 milliárd forint) papír járt le. Akkor azt írta az ÁKK a közleményében, hogy a korábbi tapasztalatok alapján minden bizonnyal újra befektetik a lejáró összeget. Márpedig ezt a hatalmas mennyiséget nem fektették ismét eurós államkötvénybe. 

Valójában 4079 milliárd forint volt tavaly év végén a teljes lakossági állampapír-állomány (forint és deviza együtt), így az idei teljes növekedés 900 milliárd forint. Ami hatalmas mennyiség, de mégsem ezermilliárd feletti. Sőt, csökkenő vásárlási tendenciákról beszél az ÁKK, ugyanis – mint írják -  a féléves és egyéves kincstárjegyek esetében a korábbi nagy összegű kibocsátások nagyobb összegű lejáratokat is jelentenek már. Így még az is előfordulhat, hogy idén nem fogják utolérni a tavalyi teljes kibocsátást. Ezek szerint ezt kommunikációval szeretnék eltakarni. Attól tartunk, sikerülni is fog. Ugyanis  – jegyezzük meg egyáltalán nem rosszindulatúan, csak a hazai állapotokat alapul véve - egyáltalán nem biztos, hogy mások is össze tudnak adni két számot ma Magyarországon.

Lakossági állampapír adatok (milliárd Ft)
 VáltozásÁllomány
2016.2015.2016
szeptemberdecemberszeptember
Forint lakossági állampapírok
BMÁK2,7454,1475
PMÁK17,5744,3941,2
BABA0,618,624,3
KKJ51,718162406,9
FKJ-0,381406,4
KTJ4403,4437,3
Forint összesen76,23517,44691,1
Deviza lakossági állampapírok
P€MÁK   (mrd €)0,0111,80,9
P€MÁK   (mrd Ft)*2,7561,6288,3
Forint és deviza összesen 40794979,4
* a P€MÁK forintban számított adatait az EUR/HUF árfolyam változása is befolyásolja
Forrás: ÁKK

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.