A szociális intézkedés még így sem szociális

Szigorítottak a lakásáfa szabályozásán

Változhat a nézőpont
Fotó: Azénpénzem

2016. július 26. A nemzetgazdasági tárca nemrégiben kiadott állásfoglalása szerint az új lakásoknál a kedvezményes áfa megállapításakor az összes hasznos alapterületbe az erkélyt és a teraszt is bele kell számítani – hívta fel a figyelmet az egyik ügyvédi iroda. Ebbe korábban egy évközi törvénymódosítással belevették már például a pincét. Háborgás előtt néhány dolgot érdemes végiggondolni.

Az új lakásokra vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa már a kezdetekben sok bosszúságot okozott az érintettek egy részének. Elsősorban persze a folyamatban levő ügyekben. Nem nehéz kitalálni, hogy melyik réteg örült viszont annak, hogy az alacsonyabb áfa igénybevételének kikötése viszonylag enyhe lett. A korlát többlakásos ingatlanok esetén lakásonként 150, egylakásos lakóingatlanoknál pedig 300 négyzetméter hasznos alapterület lett. Azóta azonban – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda – némiképp változott a szabályozás.
Egy évközi törvénymódosítás ugyanis egyértelműsítette, hogy az „összes hasznos alapterület” fogalmát az településrendezési és építési követelmények (OTÉK) rendelkezései alapján kell megítélni. Vagyis: a pince és a beépített tetőtér területét is be kell számítani az alapterületbe, ha azok belmagassága eléri az 1,90 métert.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azonban nemrégiben egy új állásfoglalást adott ki, amely szerint az „épületszerkezettel közrefogott tér” fogalmába és ezáltal az összes hasznos alapterület körébe az erkély és a terasz is beletartozik. Mint Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy ezen épületrészeknél a belmagasság nem is kimondottan értelmezhető. A jogász úgy látja, hogy ez jelentősen leszűkítette az 5 százalékos áfamérték igénybe vételi lehetőségét.

Figyelhet az unió?

Az ügyvédi iroda véleménye szerint annak ellenére, hogy ez az állásfoglalás jogilag sem az adóhatóságra, sem az adózókra nem kötelező, alappal várható, hogy a kedvezményes áfamértéket az adóhatóság ez alapján fogja majd megítélni. (Ez a csoknál történtek alapján – amikor egy NGM állásfoglalással eleinte magát a törvény írták felül – egyértelműnek látszik.) Ha pedig az adóhatóság utóbb állapítja meg, hogy 5 helyett 27 százaléknyi áfát kellett volna fizetni, akkor a különbözetet bírsággal növelten követelik majd az eladótól. Fehér Tamás szerint vannak azonban olyan szerződések is a piacon, amelyek a mindenkor irányadó áfamértéket hárítják át a vevőre. Ilyen esetben még akár az is előfordulhat, hogy az eladó jogosan követeli majd az áfakülönbözetet a vevőjétől.

Simán lehet, hogy ezekre a szigorításokra az esetleges uniós ellenőrzések miatt került sor. A hatályos áfa-irányelv III. melléklete világosan leírja, mely termékek és szolgáltatások sorolhatók kedvezményes áfakulcsba. (Éppen emiatt nem hagyták eddig jóvá, hogy a jövő év elejétől 27 százalékról 18-ra csökkenjen az internetelőfizetés áfája.) A hivatkozott mellékletben a lakásáfa csökkentését „szociális” okból teszik lehetővé.

Ezért volt kénytelen eleve valamilyen megkötéseket beépíteni a kormány. Ugyanezért hirdették meg a kedvezményt határozott időtartamra – az áfacsökkentés ideiglenes intézkedésként 2019 végéig tart. Az pedig, hogy az erről szóló törvény indoklásában szerepel a „szociális” jelző, nem feltétlenül lehet elég akkor, ha csodapaloták készülnek így el.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakás, lakástámogatás, áfa, szabályozás, CSOK