Teljesen „megbolondították” a kamatokat
2011. december 31.
Nem kellemes visszatekinteni arra, hogy mi zajlott le az előző egy évben a pénzpiacon. Ezek a folyamatok pedig – az újonnan elfogadott jogszabályok következtében – 2012-ben már egészen közvetlenül hatnak a lakossági adósok terheire.
Az egy év alatt a kamatok, hozamok és árfolyamok terén bekövetkezett változások (lásd táblázatunkat) önmagukért beszélnek. Ráadásul a feltüntetett értékek a jegybank által közzétettek (tegnap napközben jóval gyengébb is volt a forint). Bizonyos jelek pedig arra utalnak, hogy ennél még rosszabb is lehet a helyzet az előttünk levő évben. Már szinte nem is lehet követni azokat a kormányzati nyilatkozatokat és lépéseket, amelyek mind egyre nagyobbat löknek rajtunk ezen az úton.
Az év búcsúztatásához kialakult számokban jelentős szerepet játszik, hogy a parlament még az év utolsó munkanapján is serényen fogadgatott el olyan törvényeket, amelyeket az Európai Unió kifogásolt. Elsősorban a jegybank és a pénzügyi felügyelet összeolvasztását lehetővé tevő jogszabály hatott kedvezőtlenül. Egyre nyíltabban hangzik el, hogy a kabinet foga a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékára fáj. Ezzel amúgy valóban kihúzható még egy darabig, hogy az ország eleget tudjon tenni fizetési kötelezettségeinek. Az emiatt egyre magasabb ár (na meg az, hogy a miniszterelnök ebből gazdaságélénkítésre is költeni akar) viszont alaposan lerövidítheti azt az időszakot, ameddig ez a pénz kitarthat. Bíztató ugyanakkor, hogy az is elhangzott: a magyar küldöttség januárban megkezdi a tárgyalásokat az IMF-fel.
A még mindig devizahitellel rendelkezők (és persze az ország egésze) számára mindenesetre egy sikeres megállapodás azonnali és jelentős javulást hozhat. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mögöttünk hagyott év történései nélkül eleve jobb helyzetük lenne. Elképesztő károkat okozott például maga a végtörlesztésis.
A háztartások forint és euró betéteinek átlagos kamatlábai – tudatta az MNB – az év tizenegyedik hónapjában októberhez képest szinte változatlanok maradtak. Nem ez a helyzet azonban az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ebben az időszakban ugyanis az éven túli lekötésnél (amúgy az éven belülinél is, csak nem ilyen nagymértékben) igen erőteljes volt az átlagkamat emelkedése. Persze éppen a december az, ami a pénzpiacot igazán „megbolondította", de a betétek még ezt figyelembe véve is többet hoznak.
Szomorú az idei számvetés
Az egy év alatt a kamatok, hozamok és árfolyamok terén bekövetkezett változások (lásd táblázatunkat) önmagukért beszélnek. Ráadásul a feltüntetett értékek a jegybank által közzétettek (tegnap napközben jóval gyengébb is volt a forint). Bizonyos jelek pedig arra utalnak, hogy ennél még rosszabb is lehet a helyzet az előttünk levő évben. Már szinte nem is lehet követni azokat a kormányzati nyilatkozatokat és lépéseket, amelyek mind egyre nagyobbat löknek rajtunk ezen az úton.
Az év búcsúztatásához kialakult számokban jelentős szerepet játszik, hogy a parlament még az év utolsó munkanapján is serényen fogadgatott el olyan törvényeket, amelyeket az Európai Unió kifogásolt. Elsősorban a jegybank és a pénzügyi felügyelet összeolvasztását lehetővé tevő jogszabály hatott kedvezőtlenül. Egyre nyíltabban hangzik el, hogy a kabinet foga a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékára fáj. Ezzel amúgy valóban kihúzható még egy darabig, hogy az ország eleget tudjon tenni fizetési kötelezettségeinek. Az emiatt egyre magasabb ár (na meg az, hogy a miniszterelnök ebből gazdaságélénkítésre is költeni akar) viszont alaposan lerövidítheti azt az időszakot, ameddig ez a pénz kitarthat. Bíztató ugyanakkor, hogy az is elhangzott: a magyar küldöttség januárban megkezdi a tárgyalásokat az IMF-fel.
A még mindig devizahitellel rendelkezők (és persze az ország egésze) számára mindenesetre egy sikeres megállapodás azonnali és jelentős javulást hozhat. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mögöttünk hagyott év történései nélkül eleve jobb helyzetük lenne. Elképesztő károkat okozott például maga a végtörlesztésis.
A bankok (eddig) tompítottak
A változások között egyébként akadnak kifejezetten meghökkentő adatok is. Ilyen az, hogy a lakáshitelek egy év alatt a pénzpiaci folyamatokhoz képest kifejezetten csekély mértékben drágultak. Pedig mint az a legfrissebb jegybanki adatokból kiderült, a végtörlesztés egyetlen hónap alatt jócskán megemelte kamatszintet. 2011. novemberben a háztartások által felvett új forint lakáscélú jelzáloghitelekátlagos hitelköltsége 0,92 százalékponttal 11,2 százalékra nőtt (táblázatunk az összes szerződés átlagkamatát – nem hiteldíját – tartalmazza). A referencia kamatozás bevezetésével (amelyről szintén az idén fogadta el a jogszabályt a parlament) már a pénzpiac alakítja az adósok terheit. Ez pedig a mostani számok tükrében aligha jó hír az adósoknak.A háztartások forint és euró betéteinek átlagos kamatlábai – tudatta az MNB – az év tizenegyedik hónapjában októberhez képest szinte változatlanok maradtak. Nem ez a helyzet azonban az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ebben az időszakban ugyanis az éven túli lekötésnél (amúgy az éven belülinél is, csak nem ilyen nagymértékben) igen erőteljes volt az átlagkamat emelkedése. Persze éppen a december az, ami a pénzpiacot igazán „megbolondította", de a betétek még ezt figyelembe véve is többet hoznak.
