Tagadja az állam a 21 milliárdos bukást

2018. október 8. A letelepedési államkötvények kibocsátása miatt összesen mintegy 21 milliárd forintot bukott Magyarország - állapította meg a Transparency International Magyarország (TIM) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) átfogó kutatása. Az Államadósság Kezelő Központ szerint viszont 3 milliárdos volt a nyereség.

A 2013. és 2017. között kibocsátott, összesen 1,844 milliárd forint euró névértékű letelepedési kötvényből a magyar államnak mintegy 1,666 milliárd euró bevétele keletkezett. Az államnak azonban e kötvények kibocsátására nem volt szüksége sem a deficit finanszírozása, sem a lejáró adósság megújítása, sem a devizatartalék növelése, sem a kincstári egységes számla likviditásnak fenntartása vagy simítása, sem pedig egy válság idején elmenekülő befektetői kör bevonása végett - fogalmaz a Transparency International Magyarország(TIM) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) új kutatása, amit ma délelőtti konferenciájukon mutattak be.

Miközben a letelepedési államkötvényekre nem volt szükség, azok kifejezetten drága forrásnak bizonyultak. A másodpiacon forgó ötéves magyar devizakötvények hozamaival összevetve az új kötvényprogram első két évében előnyösebbek voltak ugyan, ám a program egészét tekintve összesen mintegy 66,5 millió euró, azaz több mint 21 milliárd forint nettó relatív veszteséget eredményeztek - azaz a letelepedési államkötvények eddigi rendszere ennyibe került a magyar adófizetőknek – írja a Napi.hu.

A veszteséget tovább növeli, hogy ebben az időszakban az Európai Beruházási Banktól (EIB) több kedvezményes hitelt kérhetett volna a kormány - ezek kamatterhe ugyanis általában két százalékponttal kisebb volt, mint a devizakötvények hozama. Ha ezt is hozzávesszük, akkor még a konzervatív becslés szerint is eléri a teljes veszteség a mintegy 30 milliárd forint - állapította meg Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezető igazgatója. (A reális becslés szerint ennek a másfélszerese is elképzelhető.)

Eközben azonban nagyrészt offshore hátterű cégek 60 milliárd forinttal gazdagodtak a magyar költségvetés kárára, miután 6621 kötvényt jegyeztek le. A program keretében 19 855 külföldi, közöttük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is, érdemi ellenőrzés nélkül jutottak magyarországi letelepedési engedélyhez.

KFIB vezetője hozzátette: az államadósság kezelése területén is megjelentek a magánérdekek - ez pedig nemcsak új jelenség, de veszélyes is.

Furcsa számokkal tagad az ÁKK

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közleményében azt írja, hogy 2013. és 2017. között több mint 9,6 millió eurót (közel 3 milliárd forintot) takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP) helyett Letelepedési Magyar Államkötvényt bocsátott ki. Az ÁKK érvelése szerint ugyanis alacsonyabb volt az utóbbi papírok kamata, ezek jutalékát pedig nulla százalékosnak tünteti fel.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a lakossági euró állampapírokat csak hazai és devizakülföldi magánszemélyek vásárolhatják az államkincstárnál, vagyis bármilyen külföldi állampolgár a távolban nem juthat hozzá. Ha valaki például devizában kibocsátott magyar állampapírt szeretne vásárolni külföldi befektetőként, akkor azt másodpiacon az aktuális árfolyamon teheti meg. Vagyis a letelepedési kötvényeken elérhető hozamot a piaci hozamokkal kellene összehasonlítani (ahogy a KFIB tanulmánya tette), és nem a lakossági papírokéval.

Ez utóbbiak esetében ugyanis az állam bevallottan plusz pénzt fizet a befektetőknek. Mint megírtuk, ez a különbség a több éves lejáratú papíroknál 1,5-3,5-szeres is lehet. Ha tehát a normál piaci hozamok többszörösét hozó lakossági papírokhoz hasonlítja a letelepedési kötvényeket az ÁKK, akkor az derül ki, hogy felvállaltan többet fizetett ennek a befektetői körnek az állam, mint a piacon bárki másnak, azaz ők közel akkora hozamhoz juthattak, mint a magyar megtakarítók.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok