Támogatásra vár a lakosság a lakásfelújításhoz

2026. február 4. Nagy szükség lenne a hazai lakásállomány felújítására, azonban a lakosság lakásfelújítási, korszerűsítési szándékai harmadik éve stagnálnak. Utoljára a 2021-es Otthonfelújítási Program hozott élénkülést, a most futó támogatásokat alig veszik igénybe – derül ki a GKI felméréséből.

A GKI 2026. januári lakossági felmérése szerint a megkérdezettek 6 százaléka biztosan, 18 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben. Az elmúlt három esztendőben a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési szándékai csak enyhe hullámzást mutattak, határozott tendenciát nem. Az Otthonfelújítási Program lezárása óta az emberek jelentős része várakozó pozícióba került, vélhetően új, széles körben elérhető támogatási formák megjelenésére számítva. Ezeket az építőipari szereplők is fontosnak tartanák.

Forrás: GKI felmérések

*/ Az egyenleg mutató a lakásfelújítást tervezők és nem-tervezők arányának különbsége.

A magyarországi lakásállomány jelentős része elöregedett: 41 százaléka épült 1970 előtt, 42 százaléka pedig 1970 és 2000 között. A XXI. században mindössze a lakások 17 százalékát adták át. A régebben épült lakóingatlanok általában kényelmi, korszerűségi, de főként energiahatékonysági szempontokból is jelentős fejlesztési igényt mutatnak. Becslések szerint a hazai lakásállomány, ami 4,5 millió lakóegységből áll, legalább fele FF vagy annál is rosszabb energiahatékonysági besorolásba esik.

Építési időszak	Arány	Becsült db
1970 előtt	41 százalék	~1,85M
1970-2000	42 százalék	~1,89M
2000 után	17 százalék	~0,77M

Sok támogatás futott már

Az elmúlt húsz évben sokféle állami támogatás segítette a lakásfelújításokat: a panelfelújítási program 2005-ben indult, elsősorban homlokzati hőszigetelésre és nyílászárócserére, a Zöld Beruházási Rendszer 2009-ben indult, EU szén-dioxid kvóták bevételeiből. 2015-ben a CSOK megjelenése rendszerszintű változást hozott. A következő jelentős lépés az Otthonfelújítási Program indulása volt 2021-ben: akár 3 millió forint állami támogatást lehetett igénybe venni, azonos önerő mellett. A program két évig futott, összesen 195 ezer lakás újult meg a segítségével.

Jelenleg is többféle támogatás érhető el

A rezsicsökkentés 2022 júliusi módosítása új helyzetet teremtett. 2026 elején többféle forrás érhető el: a KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program (max. 10 millió forint, csak energetikai célra), a Vidéki Otthonfelújítási Program és a falusi CSOK (csak 5000 fő alatti településeken). A KEHOP Plusz esetében több mint 2 millió ház jogosult, de 2025 végéig alig 9 ezer igénylés érkezett, így ennek kihasználtsága mindössze 0,45 százalék.

A 2021-es Otthonfelújítási Program bevezetésekor tapasztalt markáns élénkülés nem ismétlődött meg; a lakosság visszafogottabb érdeklődést mutat. A szándékok három éve sem felfelé, sem lefelé nem változtak érdemben.

Inkább a fiatalabbak és a községekben lakók vállalkoznak lakásfelújításra

A jövedelmi helyzet egyértelműen korrelál a felújítási szándékkal: alsó ötöd csak 10 százalék (3+7), felső ötöd 49 százalék (15+34). Életkor szerint a 30-39 évesek a legaktívabbak (35 százalék), 60 év felett a legkevésbé. Településtípus szerint a községekben (29 százalék), és kisvárosokban (26 százalék) élők szeretnének leginkább felújítani. A régiók közül pedig kiemelkedi a Nyugat-Dunántúl (28 százalék).

Az EU több felújítást szeretne

Az EU Renovation Wave stratégiája (2020) 2030-ig megduplázná az épületfelújítási rátát, ami jelenleg átlagosan 1 százalék körül alakul. Magyarország jelenlegi rátája becslések szerint 0,5-0,8 százalék, ami az uniós átlag alatt van. Térségünk országai közül Csehországban ez mintegy 1 százalék, Lengyelországban 1,2 százalék.

A GKI elemzése szerint hiába jelentős a hazai lakásállomány műszaki és energetikai megújulási igénye, a programokhoz való hozzáférés (jogosultság, önerő, adminisztráció) és a beruházási bizonytalanságok együttesen fékezik a döntéseket, ezért a felújítási piac élénkülése továbbra is erősen támogatás- és finanszírozásvezérelt. A jelenlegi támogatási mix célzott, de nem univerzális; ez magyarázhatja, hogy a potenciálisan érintett körhöz képest az igénybevétel mérsékelt. A következő időszak kulcskérdése, hogy megjelennek-e olyan széles körben elérhető, egyszerű és kiszámítható konstrukciók, amelyek tömegesen képesek aktivizálni a háztartásokat, különösen az energiahatékonysági korszerűsítések terén – írja a GKI az elemzésében.

Szerző: L.J.
Címkék: lakásfelújítás, GKI, felmérés, lakás, ingatlan, program, energetika, vidéki otthonfelújítási program, támogatás