Egyre veszélyesebb vizekre vezethetik a háztartásokat

Tébolyodott vásárlásba kezdett a magyar?

2019. június 3. Az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 16 százalékkal többet költött autóra, bútorra, fridzsire, mosógépre és hasonlókra a lakosság. Ehhez hozzájárulhatott a meglóduló hitelezés is. Akad elemző, aki szerint egyre veszélyesebb vizekre evezhetnek a háztartások.

A KSH által nemrégiben közzétett fantasztikus magyar növekedési adatot – az előzetes becsléssel megegyezően 2019. első negyedévében 5,3 százalékkal emelkedett a hazai GDP, amire az elmúlt két évtizedben nem volt példa – szabályos örömtánccal üdvözölte a Pénzügyminisztérium. Mint leírták: a magyar adat a régió éllovasának is számít, a lengyel gazdaság 4,6 százalékkal, a szlovák 3,7 százalékkal, míg a cseh 2,5 százalékkal bővült ugyanebben az időszakban.

A kétségtelenül örömteli számok azonban okot adhatnak aggodalomra is. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy gondolja, hogy az 5 százalékot meghaladó fejlődés közel duplája a potenciális szintnek. Mint a következményekkel kapcsolatban kifejtette: amennyiben tartósan a potenciális szint felett bővül egy gazdaság, az növeli a veszélyét annak, hogy egyre több kockázatos hitel kerül a piacra, elszabadulnak az ingatlanárak, túl merésszé válik a lakosság, és a képességeihez viszonyítva túlfogyasztásba kerül.

Lakossági fogyasztás
Kategória	2019. I.név (mrd Ft)	Éves növ.* (%)	Mennyiségi vált.** (%)
Nem tartós (pl. élelmiszer, gyógyszer)	2 140,2	6,1	2,5
Féltartós (pl. ruházat, kisebb gépek)	353,1	10,9	8,6
Tartós (pl. autó, bútor, nagygépek)	365,0	17,1	15,7
Szolgáltatás	2 426,1	10,3	5,5
Kiadás összesen	5 284,4	9,0	5,1
folyó áron 2018 első negyedévéhez képest *2018 első negyedévéhez képest változatlan árral számolva
Forrás: KSH, Azénpénzem.hu számítás

Ezek a tényezők pedig – tette hozzá Németh – egyensúlytalanságot okozhatnak, így amikor lassul a gazdaság, hirtelen bőven a potenciális szint alá kerül a növekedés. A lassulás pedig már a láthatáron van. Mint megírtuk: önmagában az elég aggasztónak tűnhet, hogy a múlt héten bejelentett kormányzati intézkedések a „gazdaságvédelmi akcióterv” elnevezést kapták. A PM sem titkolja, hogy az eurózóna és a világgazdaság kilátásai a lassulás jeleit mutatják, ezért „az eddigi eredményeket meg kell védeni”.

Attól tartunk azonban, hogy a külön intézkedésekkel generált bővülés rosszabb időkben buborékként pukkanhat ki. Nem véletlenül sulykolják állandón az anticiklikus gazdaságpolitika szükségességét (ennek lényege egyszerűsítve az, hogy a jobb időket tartalékolásra kell felhasználni, hogy a kedvezőtlenebb széljárást legyen miből átvészelni).

Sokan hitelből fogyasztanak

Jól látszik azonban, hogy a kormány az erőltetett növekedésben hisz. Számos intézkedés (ide sorolható a CSOK, de az egy hónap múlva induló babaváró kölcsön is) igyekszik felpörgetni a vásárlásokat. Azok amúgy jócskán pörögnek is. Az idei első negyedévben a KSH adatai szerint az előző év azonos időszakához képest 16 százalékkal többet költött autóra, bútorra, fridzsire, mosógépre és hasonlókra a lakosság.

Az MNB legfrissebb stabilitási jelentése szerint a budapesti lakások már túlértékeltek, az új jelzáloghitel szerződéseken belül pedig megjelent egy kifejezetten kockázatos réteg. A 2018-as szerződések közel negyede (24 százaléka) esik utóbbi körbe. A jegybank szerint a jövőben kiemelten fontos lesz, hogy a bankok ezeket a szerződéseket folyamatosan monitorozzák.

Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője úgy látja (nem egyetlenként), hogy lakossági fogyasztás bővülését segítette a banki hitelezési aktivitás további növekedése is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett statisztikákból az Azénpénzem.hu korábban kiszámolta: 2019 első negyedévének végére a személyi kölcsönök 60 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ez a hitelezési felfutás pedig nem véletlen, mögötte látszik a tudatos kormányzati szándék.