A törlesztés céges támogatásához még rendelet kell

Teljes zűrzavar a parlamentben

Fotó: Azénpénzem

2014. február 5. Némi felzúdulást okozott a képviselők (persze nem a kormánypártiak) körében, hogy hirtelen rájuk öntöttek vagy hetven oldalnyi módosítót. Ráadásul ezek többsége egyáltalán nem a nevesített törvényhez kapcsolódott. Nem elhanyagolható részleteket ismerhettünk azonban meg belőlük.

Már szakemberek is hangsúlyozták, hogy történelmi rekordot ért el a jogalkotás. Ez cseppet sem meglepő, ha belegondolunk: szinte egyáltalán nem akad olyan jogszabály, amelyet többszörösen ne módosítottak volna. A jogászok is egyre nehezebben igazodnak el. A parlamenti munka „szépségeit” jól mutathatják a tegnap történtek. A kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslat részletes vitájához a gazdasági bizottság elnöke, Rogán Antal (képünkön) egy jókora módosító csomagot nyújtott be. A képviselők csak kapkodták a fejüket, többen hangot is adtak meghökkenésüknek. A kormánypártiak persze nem kifogásolták az eljárást. Annak ellenére, hogy a javaslatoknak semmi közük a kollektív befektetésekhez.

A parlamenthez benyújtott módosítók között szerepel a munkáltatók törlesztési támogatására vonatkozó passzus. E szerint „az adómentesség csak az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott támogatásra irányadóak”. Egy rendelet tartalmazza majd, hogy a jogosultsághoz milyen igazolások szükségesek, ki miként vizsgálhatja az adómentesség feltételeit, mi а hitelintézet, а kincstár, а munkáltató adatszolgáltatásának elfogadható rendje. Annak ellenére tehát, hogy már 2014 januárjától él a lehetőség és számos cikk (mi nem ilyeneket írtunk) arról szólt, hogy az igénybevételnek nincs akadálya, most tulajdonképpen visszakerültünk az induló mezőre. (Tény azonban, hogy amikor már pontosan tudjuk, hogy miként, a szabályok visszamenőlegesen az év elejétől lesznek alkalmazhatóak.)

A kollektív befektetések közé csomagolva a jegybanktörvényt is módosítják. Az egyik passzus szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jogerősen megállapított felügyeleti díjakat nem fizetés esetén kamatosan, adó módjára hajtathatja majd be. Az MNB döntései ellen bírósághoz lehet fordulni, azt azonban kivették a törvényből, hogy a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet, kérelmet a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint, harminc napon belül bírálja el.

Néhány – korábban még nem, vagy egészen másként ismert – részlet azért már látható. Eszerint a méltányolható lakásigény vizsgálatakor elegendő а lakás szobaszámát figyelembe venni, а lakásépítés költségének nem kell megfelelnie а lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott maximális összegeknek. А módosítás továbbá lehetővé teszi, hogy а munkáltató а lakáscélú hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek – például а végrehajtási költség, а késedelmi pótlék – megfizetéséhez is nyújthasson támogatást.

Kollektív rezsicsökkentés vagy valami más

A díjmentes készpénzfelvétel érdekében tett nyilatkozatok központi nyilvántartásának rendszeréről is valahogy most, a kollektív befektetésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító keretében tudhatjuk meg a részleteket. A korábbi aggodalmakat mindenesetre megnyugtatóan eloszlathatja, hogy az adatokat a hitelinformációs rendszer (KHR) működtetője kezeli. Azt az üzletszabályzatot, amit erre kell kidolgozni, a felügyelet hagyja jóvá.

Jó hír lehet továbbá, hogy amint megtörténik (ez 2014. december elseje) а teljes körű adatfeltöltés, a bankszámla esetleges megváltoztatásakor az új nyilatkozat megtétele automatikusan а korábbi nyilatkozat visszavonását jelentheti. Így egyszerűsödik majd а jelenlegi rendszer, hiszen most először vissza kell vonniuk a banki ügyfeleknek а korábbi nyilatkozatukat, mielőtt új nyilatkozatot tennének. (Megjegyezzük, gyorsan fülön is csípik majd azokat, akik esetleg többszörösen nyilatkoztak.)

Tovább szélesítik az árfolyamgátra jogosultak körét is. Аz indoklás szerint ugyanis számos devizaadós azért nem tudja igénybe venni az árfolyamrögzítést, mert lakóhelye üdülő, külterületen vagy zártkertben lévő ingatlan. А javasolt módosítás а lakóingatlan fogalmának kiegészítésével ad lehetőséget arra, hogy ők is azok is beléphessenek az árfolyamgátba. Feltétel azonban a fedezetként szereplő ingatlan а hiteladós bejelentett lakóhelye legyen legalább 2011. január 1-jétől.

Árfolyamgátas javaslat a rezsicsökkentésről szóló jogszabályhoz is becsúszott (amúgy azt is – az előzőekkel egyezően – Rogán Antal nyújtotta be a gazdasági bizottság elnökeként). Nem arról van azonban szó, amit korábban a rezsibiztos benyújtott (az adósok figyelmét fel kell hívni a lehetőségre). Azt ugyanis Németh Szilárd időközben visszavonta. А mostani módosítás szerint a bankoknak ezentúl nem a negyedévet követő hónap 20-áig, hanem erre tíz napra kell tájékoztatniuk ügyfelüket а mentesített követelésrész adott időszakra eső összegéről, a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó keretszerződés megkötésétől számított összegről. A tájékoztatást így a havi folyószámla kivonat tartalmazhatja majd.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: parlament, jogalkotás, Rogán Antal, cafeteria, díjmentes készpénzfelvétel, árfolyamgát, MNB, rezsicsökkentés