Máris módosították az árfigyelős szabályokat

Teljes zűrzavar jöhet a bolti áraknál?

Fotó: Azénpénzem

2023. június 23. A kötelező akciózás mértékének emelése egyes vélemények szerint nem sok változást hozhat a boltokban, mert a most még érvényes 10 százaléknál úgyis nagyobb mértékűek az engedmények. Kérdés viszont, mi lesz a helyzet az élelmiszer árstop kivezetése után. Az árfigyelő rendszert máris módosította a kormány.

Az árfigyelő rendszer még hatályba sem lépett, máris annak módosítását hirdették ki a Magyar Közlönyben. Fontos változás, hogy a termék napi, korábbi és törzsvásárlói árát is kereskedőnként és üzletenként nyilvántartják. Nem kell viszont adatot szolgáltatni, ha a termék megszakítás nélküli forgalmazási időszaka legfeljebb egy hónap. A szabályozásban egyébként is bekerül a forgalmazás befejezése. Ezt ki is fejtik, de a dolog lényege, ami a kifejezésből is következik: a cikket nem lehet többet kapni az üzletben. Még több technikai előírást is megfogalmaztak.

A tegnapi Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter – többek között (ezekről itt olvashat) – bejelentette, hogy augusztus 1-jétől megszűnik az élelmiszerárstop. A miniszter arról is beszélt, hogy az árstop helyett az árfigyelő rendszerrel küzdenek az infláció ellen. Az nem egészen látható még, hogy ezt mégis miképpen gondolja a kormány. Az árfigyelős módosítások között ugyanis nem szerepel, hogy a rendszer a magyar üzletláncokra (CBA, Coop, Real) is vonatkozna.

Sutba dobhatják a terveiket a kereskedők

Az élelmiszerárstop kivezetésén felül a kormány döntött a kötelező akciózás mértékének 10-ről 15 százalékra történő emeléséről. Neubauer Katalin, a hazai tulajdonú kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások érdekeit képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára az Indexnek elmondta, a szakma ezt elfogadhatónak tartja, hiszen a 10 százalék alacsony mérték volt, ekkora árengedményért nem igazán mozdulnak meg a vásárlók.

Kevésbé az ezzel járó gazdasági kár okoz problémát, inkább az, hogy a kiskereskedelmi láncok a 10 százalékra vonatkozó akciózási kampányt négy hónapra – júniustól szeptemberig – előre megtervezték. A friss, 15 százalékos kötelező árleszállításra vonatkozó döntéssel ezt kell most újraírni, de egyelőre nem tudjuk, mikortól – mutatott rá a főtitkár. Arról viszont nem beszélt, hogy az árstop alól kivezetett termékek bruttó beszerzési árából kell 15 százalékot engedniük a kereskedőknek, így rájuk kényszerítik (ami elvben tilos lenne, régebben például a magyar dinnye beérése után lángolt fel rendre tiltakozás ez ellen) a beszerzési ár alatti értékesítést.

Egymásnak ellentmondó kalkulációk

Gyanítható azonban, miért nem lángolt fel a kereskedők tiltakozása. Az akciózás ugyanis az árstoppal ellentétben, nem a teljes termékkategóriára vonatkozik majd, hanem azon belül egy konkrét termék esetében kell alkalmazni. Valójában tehát csak később láthatjuk át, miként alakulnak a ma még árstopos termékek körében az árak.

Több olvasónk is attól tart, hogy a vevők megrohanják a boltokat az árstopos termékekért, hogy még „jóárasítottan” halmozhassanak fel készleteket. A háziasszonyok különösen a cukor miatt aggódnak, hiszen épp beindul a befőzési szezon.

Az eddig ezzel kapcsolatban megjelent kalkulációk homlokegyenest eltérő eredményre jutottak. Csak egyetlen cikket kiemelve: a G7 úgy kalkulált, hogy az új szabály szerint az étolaj 1000 forintos beszerzési árából kell majd 15 százalék kedvezményt adni, így ezentúl legfeljebb 850 forintért lehet kitenni a polcokra. A legtöbb nagy boltban jelenleg 540 forintért kell adni az étolajat, a vásárlók tehát így hirtelen 57 százalékos drágulást fognak érezni. A hvg.hu azonban egészen mást számolt (ők nem csak az étolajra, szinte minden termékre csökkenő árakat hoztak ki).

Mint leírták, több termékhez hasonlóan az étolajnál is jelentősen elvált egymástól a saját és a gyártói márkás termékek árszintje. Ez a differencia pedig nem csak a boltokban, de már a beszerzési árnál is látható. Igaz, mindössze 40 forintról van szó (előbbit 540-ért, utóbbit 580-ért veszik), miközben a saját márkás termékeket átlagosan 550 forintért adják el, a gyártói márkákat pedig 727 forintért. Az árstop kivezetése után ezek az árak 459 forintra, illetve 493 forintra módosulnának. A lap tehát úgy vette, mintha továbbra is a teljes termékkörre vonatkozna az árcsökkentési előírás. Nagy valószínűséggel pedig a boltok az alacsonyabb árat inkább a saját márkás cikkeknél alkalmazzák majd.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kiskereskedelem, boltok, infláció, árstop, árfigyelő, kormányrendelet