Talán sohasem állt ennyire távol a valóságtól az inflációs mutató

Tényleg alig emelkedtek az árak?

Nem mindegy, mi kerül a kosárba
Fotó: Azénpénzem

2020. december 9. A KSH legfrissebb adatai szerint nagyot fékezett a drágulás. Valójában azonban mintha senki sem tudná, igazán mekkora lehet az áremelkedés. A fogyasztói szokások járvány miatti módosulását ugyanis nem tükrözi a kosár, az inflációt ráadásul a valóságtól mesterségesen is eltérítették.

Az idén novemberben – tette közzé a KSH – a fogyasztói árak éves növekedési üteme 2,7 százalékra lassult. Az alacsonyabb árdinamikában a statisztikusok szerint a szolgáltatások októberinél kisebb éves áremelkedése, valamint a járműüzemanyagok árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet. Az árak egyébként az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal estek.

Az idén az első 11 hónap alatt fogyasztói árak 3,4, a nyugdíjas háztartások körében pedig 3,9 százalékkal emelkedtek a KSH adatai szerint.

Az adatokat részletesebben áttekintve jól látszik, hogy az élelmiszerek töretlenül drágulnak. Áruk az egy évvel korábbit 6,2 százalékkal haladta meg (havi szinten sincs áresés). Az idényáras élelmiszer (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 14,4, a párizsi és a kolbász 12,6, az étolaj 11,5, a liszt és a cukor 10,4-10,5 százalékkal került többe. A munkahelyi étkezés is majdnem 10 százalékkal drágult az egy évvel korábbihoz képest.

Ahogy azt már nem egyszer megállapítottuk: az alacsonyabb jövedelmű háztartások így egészen biztosan erőteljesebbnek érzik az inflációt. Az ő kosarukba ugyanis nagyobb arányban kerülnek élelmiszerek. Az idén egyébként a járvány miatt változó fogyasztói szokások az egész inflációs számítást tehetik bizonytalanná. A Kopint-Tárki a nyáron úgy becsülte, hogy ezért a tényleges infláció a hivatalosan közzétettet 0,8-1,2 százalékponttal haladhatja meg.

A tartósabb tendenciák egészen mást mutatnak

Az infláció az ingyenes parkolás és az üzemanyagár-csökkenés nélkül nem esett, hanem stagnált volna – állapította meg a K&H vezető makrogazdasági elemzője. Németh Dávid felhívta a figyelmet arra is, hogy az inflációs trendeket pontosabban mutató, a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció még mindig magasnak mondható. Novemberben 3,9 százalék volt, ami kicsit meg is haladja az októberi 3,8 százalékot. A maginfláció néhány kiugrástól eltekintve tavaly március óta a 4 százalékos szint körül mozog, ami a jegybanki toleranciasáv felső határa.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője is azt gondolja, hogy a lassuláshoz „adminisztratív intézkedések” is hozzájárultak. Hozzátette még: az is valószínűsíthető, hogy ebben a helyzetben az árak felírása is a szokásosnál nagyobb nehézségekbe ütközik. (Fordításunk szerint ez azt jelenti, hogy esetenként a fene se tudhatja, pontosan mennyibe kerülhet némely cikk.)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szintén most közzétett elemzésében leírta: az infláció előző hónaphoz képesti 0,3 százalékpontos mérséklődését főként az üzemanyagok és a „szabályozott árak” csökkenése magyarázza. A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutatóik – a keresletérzékeny termékek árindexe és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja – összességében enyhén emelkedtek az előző hónaphoz képest. A jegybank is kitért arra, hogy a koronavírus-járvány sajátos helyzetet teremt. Mint ugyanis leírták: az árazási döntéseket nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemzi.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: koronavírus, infláció, drágulás, KSH, MNB, elemzők