A lakásdrágulás és a moratórium módosít a képen

Tényleg az egekbe szárnyalt a magyar háztartások vagyona?

Fotó: Azénpénzem
2021. június 24. Minden magyar háztartás bruttó vagyona átlagosan 27 millió forint – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett adataiból. A vagyonosokkal foglalkozó szakember azonban úgy véli, nem így kellene nézni a számokat.

A háztartások pénzügyi eszközöket és lakásállományt tartalmazó bruttó vagyona 2020 végére meghaladta a 110000 milliárd forintot, ami 8,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – áll az MNB friss biztosítási, pénztári, tőkepiaci, közvetítői kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében (a teljes jelentést itt találja). Az Azénpénzem.hu számítása szerint ez azt jelenti, hogy egy magyar háztartásra átlagosan közel 27 millió forint jut.

Nem mellékes persze, hogy a lakossági vagyon növekedéséhez (legalábbis a statisztikában kimutatható módon) mi járult igazán hozzá. Mint a jegybanki szakértők megállapították: az elmúlt egy évben a lakásállomány mellett a betétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének emelkedése járult hozzá leginkább a vagyonnövekedéshez. Mindez a gyarapodás 82 százalékát adta.



A kiugró növekedésű vagyonelemek mögött a jegybank szerint a rendkívüli gazdasági év húzódhat meg. A gazdasági bizonytalanság hatására nőhetett a háztartások megtakarítása a biztosnak tartott eszközökben, mint a készpénz, a betét és a kötvény. Ugyanakkor – tették hozzá – a korábbi éveknél gyengébb gazdasági teljesítmény következménye lehet a lakásállomány, illetve az egyéb részesedések értéknövekedésének lassulása. A részvények átlagon felüli éves növekedése annak lehetett köszönhető, hogy a koronavírus-járvány terjedésének kezdeti szakaszán tapasztalható tőkepiaci esést követően piaci korrekció, majd az utolsó negyedévben további árfolyam-emelkedés történt.

Komplexebb módon kellene vizsgálódni!


Önmagában a megtakarítások összege vajmi keveset árul el a háztartások vagyoni helyzetéről. Érdemes ezt a mutatót a rövid és hosszú távú hiteltartozásokkal együtt, illetve az ingatlanvagyon átértékelődésével vizsgálni – állítja Karagich István, a Blochamps Capital alapítója.(A pénzügyi tanácsadó cég 2004 óta képez adatbázist a hazai, valamint a magyar ügyfélreferenssel rendelkező külföldi privátbanki szolgáltatók adataira alapozva, és 2002 óta készít részletes iparági elemzéseket.) A szakember fontosnak tartja a vagyonportfólió összetételét is, amely Magyarországon, megfogalmazása szerint még a hasonló történelmi múltú régiós országokhoz képest is, „egészen sajátos”.

Mint hangsúlyozta, nem csak a lakossági megtakarítások szintje jár történelmi csúcson. Jókora vagyongyarapodásra tett szert a magyar háztartások egy része az ingatlanok drágulása révén. Mindez azonban Karagich szerint korántsem jelenti azt, hogy széles rétegek lépnének a meggazdagodás útjára. Míg a milliárdosok szűk köre dinamikusan bővül, és 3 éven belül már 7500-an lesznek, a magyarok elsöprő többsége semmilyen valódi, szükség esetén mobilizálható megtakarítással nem rendelkezik.

Akik valójában vagyonosnak számíthatnak


Magyarországon a háztartások több mint 80 százaléka rendelkezik saját ingatlannal, még a legalsó vagyondecilishez tartozók - azaz a legszegényebbek - 28 százalékának is van lakása, háza. Pillanatnyilag – fejtette ki a szakember – a háztartások valós vagyoni helyzetének elemzéseit megnehezítik a koronavírus-járvány miatt elrendelt hitelmoratórium eredményeként a családi kasszákban maradt összegek is. Ezek, vélhetően érzékeny nyomot hagyva, immár adósságkötelezettségként fognak felszívódni a moratórium megszűnte után.

Karagich István kifejtette: klasszikus értelemben vagyonosnak lenni azt jelenti, hogy az ember nem függ a havi fizetésétől, teljes körű pénzügyi szabadsággal bír, rendelkezni képes a vagyonelemek fölött, és a portfóliójának legalább harmada likvid, azaz gyakorlatilag rövid idő alatt hozzáférhető. Ezt ma – tette hozzá –rendkívül kevesen mondhatják el magukról Magyarországon.

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok