Döbbenetes az átrendeződés a világgazdaságban

Tényleg eljön a Nyugat alkonya?

2015. október 11. Látványosan átrendeződött az elmúlt 35 évben a világgazdagság. Közel hatszorosára nőtt a világ GDP-je, de ebből a bővülésből igen csak eltérő mértékben hasíthattak ki maguknak új szeletet a különböző térségek. A legnagyobb vesztes Japán, a legnagyobb nyertes pedig – nem meglepő módon – Kína. A két kontinens, Európa és Ázsia helyet cserélt. Ez azonban még nem minden.

Az elmúlt 35 évben a világ GDP-je (folyó áron számítva) 11 200 milliárd dollárról 76 600 milliárdra emelkedett. Azért az emberiség nem gazdagodott ilyen mértékben, az ENSZ adatai szerint ugyanis, a népesség is nőtt: 1980-ba még „csak” 4,439 milliárdan voltunk, mára azonban közel kétszer annyian, 7,349 milliárdan élünk a földön. Egy főre így az 1980-as 2523 dolláros jövedelemnek „csak” négyszeresére, 10 423 dollár jut. Itt persze hangsúlyozni kell, hogy átlagról van szó: a már 1980-ban sem csekély jövedelmi egyenlőtlenségek is nőttek ebben az időszakban; becslések szerint ma a világ jövedelmének mintegy 90 százalékát a népesség 10 százaléka rakja zsebre, a maradék 10 százalékon osztoznak a többiek. (A mélyszegénység közben a Világbank szerint csökken, bár az ilyen statisztikákat nem árt fenntartással kezelni.)

Nem csak az országokon belüli egyenlőtlenség nőtt, a különböző térségek részesedése is változott. Az egész folyamatot látványos videóval mutatja be a Howmuch.net oldal (egészen szédítő felgyorsítva látni a folyamatokat). A legszembetűnőbb 1980 óta a kínai gazdaság előretörése, de más érdekességek is megfigyelhetők.

Az aligha meglepő, hogy az időszak legnagyobb nyertese Kína. Ez az ország az IMF adatai szerint 1980-ban 189 milliárd dollárral a világ GDP-jének mindössze a 2,8 százalékát adta. 2014-ben azonban már 9 240 milliárd dolláros GDP-jével 13,4 százalékkal részesedett a világ termeléséből. Ezzel Kína a második legnagyobb egységes gazdasággá nőtte ki magát. Némiképp meghökkentő lehet viszont, hogy az egyik legnagyobb vesztes Japán, annak ellenére is, hogy GDP-je 1980 óta 1 090 milliárd dollárról 4 920 milliárdra nőtt, vagyis több mint megnégyszereződött. 1994-ig egyértelműen gyors ütemben növelte részesedését, és az 1980-as 9,8 százalékról 1994-re még 17,6 százalékos csúcsra is sikerült jutnia. Ezt követően azonban gyorsan ledolgozta magát – pontosabban szólva egyre kevésbé bírta a versenyt Kínával - így részesedése 2014-re 6,0 százalékra esett vissza.

A válság hozta a fordulatot

A számok némileg igazolják Európa sokat emlegetett visszaszorulását is. Az öreg kontinens az elmúlt 35 évben szabályosan helyet cserélt Ázsiával. 1980-ban részesedése a világgazdaságból még mintegy 32 százalékra volt tehető, miközben a keleti kontinens körülbelül 20 százalékot adott. A fordulópont 2008-ban volt: ez volt az utolsó év, hogy Európa 27,8 százalékával megelőzte Ázsiát, amely ebben az évben 26,5 százalékot produkált. 2014-ben pedig már Ázsia 32,1 százaléka állt szemben Európa 22,5 százalékos részesedésével. Ebben persze nemcsak Kína, hanem India, Korea, és a többi keleti kis tigris látványos fejlődése is benne van. Érdemes megjegyezni, hogy a Howmuch.net elemzése Oroszországot Ázsiához számítja – amiben van logika, hiszen az ország területének nagyobb része a keleti kontinensre esik, bár kérdéses, hogy a belső teljesítmény megoszlása is tükrözi-e ezt. Az ázsiai gazdasági növekedés nyertese volt még egyébként Oroszország mellett India, Dél-Korea és Tajvan.

Bár mostanában is – mint száz éve szinte mindig – akadnak, akik temetni szeretnék Amerikát, a számok ezt kevéssé igazolják. Sokak számára megtéveszthető lehet az erős ciklikusság, aminek jelentőségét azonban nem érdemes túlbecsülni. Az USA továbbra is a legdominánsabb egységes gazdaság, még akkor is, amikor éppen nincs a csúcson (mint most sem). 1980-as 25,7 százalékos részesedése 1985-ig nőtt. Ekkor az észak-amerikai kontinens – vagyis az USA Mexikóval és Kanadával együtt – a teljes világgazdaságból 40 százalékkal részesedett, miközben Európa 24,3 százalékra esett vissza. Az elsősorban az emelkedő amerikai kamatok és az 1990-es olajársokk miatt azonban több mint 10 százalékos csökkenés következett egészen 1995-ig. Európának viszont jót tett ez az időszak, részesedése ugyanis, ha nem is nagy mértékben, de növekedett, 29,9 százalékra.

Az újraindult amerikai növekedés 2002-ben tetőzött 36,4 százalékkal, részben Európa rovására, amely ekkor, 26,7 százalékon állt. A dotcom buborék 2001-es kipukkanása és a World Trade Center elleni támadás, majd a 2007-2009-es nagy recesszió miatt azonban ismét visszaesés következett. Az újvilág északi részének összesített aránya ekkor 27,9 százalék volt. Európát kevésbé viselte meg ez az időszak, alig több mint 3 százalékot esett vissza. Nem ez volt azonban a helyzet a válságot követően. Utólag igazolódni látszik, az USA likviditásbővítő és növekedésösztönző gazdaságpolitikája – ami természetszerűleg kihatott Mexikóra és Kanadára is -, szemben az európai országok megszorító politikájával. 2009 óta Észak-Amerika viszonylag stabil 26-29 százalék közötti teljesítményt nyújtott. Ebből csak az USA mintegy 22 százalékot jelent, ami azonos a visszaeső Európa részesedésével. Észak-Amerika GDP-jének részesedése egészében így mindössze 2 százalékkal csökkent 1980 óta, míg Dél-Amerika, Óceánia és Afrika kismértékben növekedett.

Az idén Oroszország lehet a legnagyobb vesztes

A világgazdaságot meghatározó két nagy térséget tekintve a Nyugat – vagyis Európa és Észak-Amerika együttes részesedése az 1980-as 62,5 százalékról 2014-re 49 százalékra csökkent, miközben Ázsia 20,2 százalékról 32,1 százalékra nőtt. Ez nem csekély változás, de azt is figyelembe kell venni, hogy a Kelet felemelkedésében a nyugati technológiai és tőkeexportnak is jelentős szerepe volt. A Nyugat alkonya tehát azért még odébb van.

Az IMF mostani előrejelzése szerint a világgazdaság mintegy 3,3 növekszik 2015-ben. A fejlett gazdaságok gyorsabban nőnek, míg a fejlődő gazdaságok lassabbak lesznek, mint 2014-ben. Az IMF kalkulációi szerint 2015-ben az Egyesült Államok részesedésének növekedése várható. Kína és India várhatóan a 1,6 százalékkal és 0,5 százalékkal terjeszkedik. A legrosszabbul teljesítő gazdaságok előreláthatólag Oroszország, Brazília, Japán, Németország és Franciaország lesznek. Előbbi 0,8 százalékkal, míg a többiek 0,4 százalékkal kisebb szeletet foglalhatnak majd el a világgazdaságban a korábbinál.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: világgazdaság, egyenlőtlenség, szegénység, fejlődés, Kelet, Nyugat