Meglepő adatok derültek ki a bérlakásokról
2019. június 28.
A falvakban minden ötödik bérlakás félkomfortos vagy komfort nélküli, de még a fővárosban is rosszabb a lakásminőség szempontjából a bérlakások összetétele a többinél. Mindez arra is utalhat, hogy a legkiszolgáltatottabb réteget keményen kihasználhatják az ingatlantulajdonosok.
A bérlakások minősége általában elmarad a településkategóriára jellemző színvonaltól – állapította meg a KSH 2018-as lakbérfelmérésének egyik eredményeként (a teljes elemzést itt nézheti meg). Budapesten a bérlakások mindössze kétharmada összkomfortos, szemben az összkomfortos lakásoknak a fővárosra jellemző, átlagosan háromnegyedet elérő arányával. Kirívóan alacsony komfortosságú bérlakások csak a kisebb településeken fordulnak elő nagyobb számban: a falvakban minden ötödik bérlakás félkomfortos vagy komfort nélküli. Ugyanitt a bérlakások 12 százalékában nincs fürdőszoba, ez az arány kétszerese a lakott falusi lakásokra jellemzőnek.
Mindez pedig igazolhatja, hogy valami nagyon nincs rendben a magyar lakáspiacon. Alkalmatlan zugokat adnak ki drága pénzen a legszegényebbeknek, a „bérletet” pedig sokszor uzsorakamattal kapcsolják össze – állította korábban Jelinek Csaba, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont szakértője. A városkutató szerint ez a jelenség a legkiszolgáltatottabb réteget sújtja.
Mint a KSH felmérte: az összes bérelt lakás 39 százaléka Budapesten, további 30 százalék a megyeszékhelyeken van, és csak kevesebb mint egyharmaduk a többi városban vagy községekben. Budapesten a bérlakások 41 százaléka városi bérházban, 20 százalékuk lakótelepen, 35 százalékuk egyéb, főként nem zöldövezeti, többlakásos épületben található. A megyeszékhelyeken a legtöbb bérlakás lakótelepi épületekben érhető el.
Az összegyűjtött információk – állapították meg a kormányzati statisztikusok – számos olyan egyéni élethelyzetet megmutattak, amelyekben a magánlakás bérlése megoldás lehet. Sokan válás, partnerkapcsolat megszűnése miatt laknak bérlakásban. Többen jelezték, hogy devizahiteles lakásuk elvesztése után lettek bérlők, mások a régi szolgálati lakásukban – bér fizetése ellenében – lakhatnak tovább. Sok bérleti kapcsolat valamilyen személyes szívességen alapul, ez azonban a lakhatás bizonytalanságával jár együtt. Egészen más típust képviseltek azok a bérlők, akik végleges otthonuk felépítésének idejére költöztek albérletbe, illetve azok, akik számára a lakásbérlés választott életforma, a függetlenséget, a nagyobb munkapiaci mobilitást biztosítja.
A bérelt lakások negyedében él 19 év alatti gyermek. Ez az arány a kisebb településeken eléri az egyharmadot, míg a nagyobb városokban alacsonyabb. Ez azzal is összefügghet a KSH szerint (is), hogy a kisebb településeken a szociális lakásellátás önkormányzati lakások hiányában lényegében elérhetetlen.
A felmérés elsődleges célja egyébként a lakbérek vizsgálata volt. Megállapították, hogy 2018 októberében egy magánszemélytől bérelt lakás átlagosan havi 80 ezer forintba került. Ezen meglehetősen felhördültek az ingatlanközvetítők. Egyértelműen kevesellték az összeget. Pedig az a részletekre is figyelve, már egyáltalán nem tűnik irreálisnak.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: ingatlan, lakás, bérlakás, albérlet, KSH, Habitat
Tényleg létezhet a lakásuzsora
Fotó: Latzer Anna
A bérlakások minősége általában elmarad a településkategóriára jellemző színvonaltól – állapította meg a KSH 2018-as lakbérfelmérésének egyik eredményeként (a teljes elemzést itt nézheti meg). Budapesten a bérlakások mindössze kétharmada összkomfortos, szemben az összkomfortos lakásoknak a fővárosra jellemző, átlagosan háromnegyedet elérő arányával. Kirívóan alacsony komfortosságú bérlakások csak a kisebb településeken fordulnak elő nagyobb számban: a falvakban minden ötödik bérlakás félkomfortos vagy komfort nélküli. Ugyanitt a bérlakások 12 százalékában nincs fürdőszoba, ez az arány kétszerese a lakott falusi lakásokra jellemzőnek.
Mindez pedig igazolhatja, hogy valami nagyon nincs rendben a magyar lakáspiacon. Alkalmatlan zugokat adnak ki drága pénzen a legszegényebbeknek, a „bérletet” pedig sokszor uzsorakamattal kapcsolják össze – állította korábban Jelinek Csaba, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont szakértője. A városkutató szerint ez a jelenség a legkiszolgáltatottabb réteget sújtja.
Kik és hol élnek nem saját tulajdonú ingatlanban?
Mint a KSH felmérte: az összes bérelt lakás 39 százaléka Budapesten, további 30 százalék a megyeszékhelyeken van, és csak kevesebb mint egyharmaduk a többi városban vagy községekben. Budapesten a bérlakások 41 százaléka városi bérházban, 20 százalékuk lakótelepen, 35 százalékuk egyéb, főként nem zöldövezeti, többlakásos épületben található. A megyeszékhelyeken a legtöbb bérlakás lakótelepi épületekben érhető el.
Az összegyűjtött információk – állapították meg a kormányzati statisztikusok – számos olyan egyéni élethelyzetet megmutattak, amelyekben a magánlakás bérlése megoldás lehet. Sokan válás, partnerkapcsolat megszűnése miatt laknak bérlakásban. Többen jelezték, hogy devizahiteles lakásuk elvesztése után lettek bérlők, mások a régi szolgálati lakásukban – bér fizetése ellenében – lakhatnak tovább. Sok bérleti kapcsolat valamilyen személyes szívességen alapul, ez azonban a lakhatás bizonytalanságával jár együtt. Egészen más típust képviseltek azok a bérlők, akik végleges otthonuk felépítésének idejére költöztek albérletbe, illetve azok, akik számára a lakásbérlés választott életforma, a függetlenséget, a nagyobb munkapiaci mobilitást biztosítja.
Nagyon hiányozhat a szociális háló
A bérelt lakások negyedében él 19 év alatti gyermek. Ez az arány a kisebb településeken eléri az egyharmadot, míg a nagyobb városokban alacsonyabb. Ez azzal is összefügghet a KSH szerint (is), hogy a kisebb településeken a szociális lakásellátás önkormányzati lakások hiányában lényegében elérhetetlen.
A felmérés elsődleges célja egyébként a lakbérek vizsgálata volt. Megállapították, hogy 2018 októberében egy magánszemélytől bérelt lakás átlagosan havi 80 ezer forintba került. Ezen meglehetősen felhördültek az ingatlanközvetítők. Egyértelműen kevesellték az összeget. Pedig az a részletekre is figyelve, már egyáltalán nem tűnik irreálisnak.
A felmérésben szereplő településeken és budapesti kerületekben a felmérést megelőző egy évben eladott használt lakások átlagos négyzetméterára és a megfigyelt lakbérek szintje között egyértelmű kapcsolatot talált a KSH. A lakbéreket alakító hatások elkülönítése után azt állapították meg, hogy önmagában a helyi lakásárszint 10 százalékos növekedése mintegy 4 százalékkal emeli a lakbér értékét.
Lakáspiaci információk szerint a felmérést megelőző években gyorsan emelkedtek a bérleti díjak, így minél korábban jött létre a bérleti megállapodás, annál nagyobb annak az esélye, hogy a fizetett és időközben nem emelt lakbér elmarad a lakáspiacon éppen létrejövő szerződések árszintjétől. A 2017-ben kötött bérleti megállapodások mindössze 7 százalékában nőtt a lakbér, és még a 2016-ban létrejött bérletek közül is csak minden ötödikben volt azóta emelés. A vizsgált arányok Budapesten is hasonlóan alakulnak.A kérdezés során több mint minden tízedik bérlő jelezte, hogy valamilyen okból a piacinál kedvezőbb lakbért fizet. A kedvezmények legjellemzőbb magyarázata az volt, hogy baráti, rokoni viszonyban állnak a tulajdonossal. Az okok között szerepelt még a hosszabb ideje fennálló bérleti viszony, illetve hogy a bérlő ellát valamilyen ház körüli feladatot. A lakhatás esetenként a bérlő munkaviszonyához kapcsolódott, továbbá az is előfordult, hogy a munkáltató hosszabb távra szerződött a lakás tulajdonosával, ahol elhelyezte alkalmazottait.
Nézze meg karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: ingatlan, lakás, bérlakás, albérlet, KSH, Habitat
Kapcsolódó anyagok
- 2019.12.06 - A háztartások tizede csak uzsorahitelhez juthat
- 2019.10.07 - Helyben is egyre kínzóbb az állami lakáspolitika hiánya
- 2019.09.12 - A családtól függ a fiatalok lakáshoz jutása
- 2019.08.07 - Kifulladt az áremelkedés a bérlakások piacán?
- 2019.07.25 - Szinte mindenki a lakások további drágulására számít
- 2019.07.17 - Egy hét múlva kilőhetnek az albérletárak?
- 2019.06.25 - Drágább a nyaraló a lakásnál
- 2019.06.13 - Nagyot ugrott a vidéki panelek ára
- 2019.05.21 - Az igényekhez képest kevés a kivehető lakás
- 2019.05.16 - Mind többen kényszerülnek bérlakásra
- 2019.03.21 - Reménytelen a budapesti lakásvétel
- 2018.11.16 - A tanulókat az albérletárak is húzzák
További kapcsolódó anyagok