A lakossági jelzáloghitelezés a 2013-as szintre esett

Tényleg összeomlott a hitelpiac Magyarországon

Fotó: clipart.com

2023. május 5. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a hitelpiac összeomlását a kormány támogatott hitelei akadályozták meg, a piaci alapú vállalati hitelezés a magas kamatok miatt nem működik Magyarországon. Surányi György volt jegybankelnök szerint valójában nem a magas kamatszint az oka a vállalati hitelezés leállásának. A lakossági jelzáloghitelezés a 2013-as mélypontot jelentő szintre esett vissza – derült ki a Portfolió tegnapi Hitelezés konferenciáján.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint idén lényegében nincs hitelezés Magyarországon, jószerivel csak támogatott hitelek vannak. A magas kamatszint a hitelpiac összeomlását okozhatja, a piaci hitelek az év elején teljes mértékben leálltak, és az a kockázat fenyegetett, hogy a hitelpiacok kiszáradnak, ha az állam nem avatkozik be akár a Széchenyi Kártyák, akár a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül – mondta a Portfolio Hitelezés konferenciáján a miniszter nyitóelőadásában.

Még a növekedést is az államnak köszönhetjük?

Szerinte az állami vállalati hitelprogramok 1,0-1,2 százalékkal járulnak hozzá idén a GDP-növekedéshez, ezek nélkül recesszió lenne. Téves megállapítás, hogy a vállalati hitelezés ösztönzése akadályozná az infláció leszorítását, és szembemenne a szigorú monetáris politikával. Hiszen semmi mást nem tesznek ezek, mint szinten tartják a kínálatot, ha pedig a kínálat erős, akkor az infláció lejjebb tud jönni, ezt szakirodalom is alátámasztja.

A miniszter szerint kétszámjegyű kamat mellett nincs élet a hitelpiacon, a hitelkamatok leszorításához azonban nem elég az infláció egyszámjegyű tartományba való leszorítása, ahhoz a 3 százalék körüli, árstabilitást jelentő szint elérésére van szükség, ezért bár év végére az egyszámjegyű infláció elérése a cél, a piaci hitelezés idén a kamattámogatások nélkül gyakorlatilag nem létezik

Nem a magas kamat az ok

Más erről a véleménye Surányi György volt jegybankelnöknek, egyetemi magántanárnak. A vállalati szektor ugyanis úszik a likviditásban. A vállalatoknak óriási a betétállománya, semmi okuk nincs, hogy sorban álljanak hitelért. Nyilván van olyan vállalat kis/nagy/közepes, amelyiknek kellene, de nagyon komoly részük óriási likviditásfölösleggel bír.

Az MNB a Növekedési Hitelprogramon (NHP) és a Növekedési Kötvényprogramon (NKP) keresztül teljesen fölöslegesen olyan volumenű likviditást nyomott a rendszerbe, amit most ki kell venni, de akik felvették ezeket a hiteleket azoknak óriási profitja van ezen. A másik oldalon persze orbitális vesztesége van emiatt a Magyar Nemzeti Banknak, azaz a magyar adófizetőknek, amit valahogy adóemelésekkel, kiadáscsökkentésekkel a költségvetésnek ki kell ellensúlyoznia. Ami egyébként nagyon fontos oka annak, hogy ilyen magasra szökkent az infláció, mert ilyen fajta monetáris politikára, fiskális politikára nincs példa Európában – mondta Surányi egy panelbeszélgetésen.

Negatív a reálkamat

A jelenlegi kamatszint, amire azt mondjuk, hogy nagyon magas, az nominálisan ugyan magas, de súlyosan negatív reálkamat mellett működik a gazdaság. 25 százalék körül van a fogyasztói árindex, 30 százalék körül a termelői árindex, ehhez képest a 18 százalékos nominális kamatláb nem magas. Ez önmagában nem gátolná, hogy hitelt vegyenek fel a vállalatok, a beruházásokat sem gátolná. Gátolja viszont, hogy tavaly nyár óta világosan és nem köntörfalazva, nagyon súlyos megszorításokat hajt végre a kormány. A költségvetésben nagyon súlyos kiigazítás ment végbe tavaly, több mint 3 ezermilliárd forint; több mint 800 milliárd adóemelés, 2000 milliárd forint beruházás-halasztás, és a meglepetés inflációnak az önkormányzatok jövedelmét erodáló hatása. Ez példátlan mértékű megszorítást jelentett a magyar gazdaságban, ami mindenre nagyon erőteljesen hat, így a növekedésre is – mondta Surányi.

Az inflációnak a megugrása a reáljövedelmeket is rendesen kikezdte, úgyhogy nincs mire hitelt felvenni. A fogyasztási kereslet csökkenésénél természetesen a beruházási hitelek iránti kereslet is lecsökken, de ha egy kormány két év alatt összesen ötezer milliárd forintnyi beruházást halaszt el, akkor azon sem kell csodálkozni, hogy az építőipar megáll, a beruházások megállnak, tehát a fogyasztás és a beruházás is lefelé megy. Úgyhogy az a szöveg, hogy a kamatok akadályozzák a gazdaság élénkülését, az szerintem sokkal óvatosabb megközelítést igényel – hangsúlyozta a volt jegybankelnök.

Szerinte ez a mostani kamatkörnyezet a lakossági hitelezésben hoz nagyobb visszaesést. De ha nyolc-tíz százalék a hosszú kamat, az is nagyon megtizedeli azokat, akik fel tudják venni a kölcsönt.

A lakossági hitelezés padlót fogott

Nagy Márton elmondta: tranzakciós alapon már jelentős visszaesés látható a lakossági hitelezésben, utoljára a Covid-járvány elején, 2020 tavaszán volt ilyen alacsony két egymást követő hónapban az új lakossági hitelszerződések darabszáma. Lakáscélú hitel szinte nincs. (Erről korábban részletesen itt írtunk.) A lakossági új hitelszerződések értéke 2017 eleje óta nem látott alacsony szinten van, az árakkal deflálva ugyanakkor borzalmas visszaesést látnánk mind a lakossági, mind a vállalati hitelpiacon – hangsúlyozta a miniszter.

Becsei András, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet egy panelbeszélgetésben, hogy tavaly a lakáshitelpiac 1200 milliárd forint volt (ennyi hitelt folyósítottak), amiben benne volt a 300 milliárdos Zöld hitel. - Ha 2024-ben vissza tudunk ehhez térni, az nagyon jó lenne, de én azért szkeptikus vagyok ebben – hangsúlyozta Becsei. A januári és februári adatok szerint havi 40 milliárd forintos kihelyezéssel megy a piac, ami inkább 500 milliárdnak felel meg, azt se biztos, hogy eléri, tehát kérdés, hogy a tavalyi felét, a 600 milliárdot elérjük-e.

Nem véletlen, hogy a miniszter 2017 elejéhez hasonlította, ha nominálisan nézzük a számokat. Akár a lakásárindexet, akár az inflációt vesszük figyelembe, ez inkább a 2013-as piacot jelenti. (2013-ban volt a lakáspiaci mélypont a 2008-as válság után mind az adás-vétel, mind a hitelezés tekintetében.)

Az USA-ban például 3,5 százalék a 10 éves állampapírhozam és 7 százalék körül a lakáshitel kamata, Magyarországon tavaly az állam 8-9 százalék körül tudott bevonni forrást, és ezen a szinten tudtak a kisebb ügyfelek is felvenni lakáshitelt, ami hosszabb távon nem fenntartható. 6 százalék az a kamatszint a lakáshiteleknél, amit szeretnek az ügyfelek, 3 százaléknál kezd szárnyalni a piac, most viszont már a 10 százalék alatti szinteknek is örülmi kell - mondta Becsei.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: lakáshitel, infláció, kamat, MNB, hitelezés, ingatlan, lakáspiac, Surányi György, Nagy Márton, Becsei András