Angliából arányában nagyon kevesen utalnak haza

Térkép készült a kint dolgozókról

2018. szeptember 27. A Magyar Nemzeti Bank a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve először mérte fel, hogy honnan, kiktől, mennyi pénz és kinek érkezik családi segítségként külföldről. Az eredményekről a Hitelintézeti Szemlében közzétett tanulmány több meglepetést is tartalmaz.

A hazautalások első hazai reprezentatív lakossági adatfelvétele – olvasható a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányban – alapján számított hazautalások számottevően eltérnek a makrostatisztikák alapján becsült adatoktól. Mint az írásból kiderült, ennek oka részben a felmérésben (az érzékeny jövedelmi adatokról nem feltétlenül beszélnek őszintén az emberek), részben pedig a statisztikákban kereshető. Ilyen tényező lehet például, hogy a fizetési mérleg az átmenetileg külföldön tartózkodók esetében bruttó jövedelmekkel számol.

A fizetésimérleg-adatok szerint a tartósan külföldön élő munkavállalók átutalásainak mértéke a válság óta folyamatosan nőtt, és 2016-ra elérte a 700 millió eurót – körülbelül 210 milliárd forintot. Az átmenetileg kint dolgozók 3,5 milliárd eurót küldtek haza, ami már meghaladja az ezermilliárd forintot (a mostani árfolyamon mindkét szám jóval nagyobb lenne).

Rendre valamiféle számháború bontakozik ki arról, hány magyar vándorolt ki külföldre. Az Eurostat adatait népszámlálási adatokkal kiegészítve 2014-ben körülbelül 330 ezer fő volt a külföldön élő magyarok száma. Mint a tanulmányban megjegyzik, azokban az esetekben, amikor a teljes háztartás elhagyta Magyarországot, a népszámlálás nem tud adatokkal szolgálni. Emellett az sem mellékes, hogy a kivándorlók gyakran nem regisztrálják a hivatalos szerveknél távozásukat az országból, ami nyilvánvalóan torzítja a statisztikákat.

Erre jutottak a részletes vizsgálódással

A „Családi segítségnyújtás” elnevezéssel futó projekt keretében 3029 háztartást felkeresve gyűjtöttek adatokat. A mintát a KSH statisztikai célú címregiszterében szereplő lakáscímekből véletlenszerűen választották ki, az adatfelvételhez rétegezett, többlépcsős mintavételi eljárást alkalmaztak. A felvétel így a magánháztartások körében országosan reprezentatív volt.

Az eredmény szerint a külföldről érkező támogatások – az adatfelvétel adatait felsúlyozva – összesen 67 548, a magyarországi háztartások 1,6 százalékához jutottak el. Mint megállapították: a taglétszám megoszlását a 2016. évi Mikrocenzus adataival (KSH 2017) összevetve nincs szignifikáns eltérés a fogadó és a teljes magyar lakosság háztartásainak adatai között.

A külföldről pénzt küldők jellemzői
Megnevezés	Érték/leírás	Megjegyzés
Férfiak aránya	62%	A már kint élők esetében ez az arány 56,7%
Jellemző korosztály	24-44 év	A küldők kétharmada tartozik ide
Kapcsolat	Családi, 65%-ban gyermek	A nem rokonok aránya nincs 2%
Elsősorban hol dolgoznak	Ipar, építőipar: 21,9%	A második helyen a kereskedelem és a szolgáltatás áll 18,4%-kal
Végzettség	Jelentős többségben középfokú	A diplomások aránya nincs 20%, de a hosszú távra távozottak között már a 29%-ot közelíti
Hogyan küldik a pénzt	Főként készpénzben (55%)	Ez hivatalosan informális módnak számít
Gyakoriság	Havi	Ebben nincs számottevő különbség a rövid és hosszú távú munkavállalók között
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés a hazautalásokról szóló tanulmányból

Az összes fogadó háztartás közül 4453 nem csak egyetlen személytől kapott támogatást. Felük kizárólag átmenetileg külföldön tartózkodótól kapott pénzt. A felméréssel összesen 38 milliárd forintos támogatást tudtak kimutatni, ami töredéke annak, ami a fizetési mérlegből látható.

Az összes küldő személy (72240 fő) harmada Németországban tartózkodott átmenetileg vagy tartósan, 21 százalékuk az Egyesült Királyságban, 15 százalékuk Ausztriában. A többi országban dolgozók aránya 5 százalék alatt volt. Az érkező pénzt 45 százaléka Németországból, 22 százaléka pedig Ausztriából érkezett. Az Egyesült Királyságban munkát vállalóktól érkező támogatások aránya mindössze 7 százalék, vagyis – szemben a német és osztrák adatokkal – körükben jóval alacsonyabb az utalási hajlandóság. Az angliai „migránsok” 81 százaléka jövedelmének kevesebb mint 10 százalékát küldi haza.