Ha nem beszélünk róla, a szegénység nem is létezik
2018-ben a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 94820 forint volt – számolta ki a Policy Agenda. (A teljes tanulmány itt olvasható.) A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 274978 forintnak felelt meg, azaz itt az egy főre jutó átlagos létminimumérték 68745 forint volt. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2018-ben az 58,5 ezer és 94,8 ezer Ft közötti sávban szóródtak.
Az 1–2 személyes háztartások egy főre jutó értékei az átlagosnál nagyobbak, míg a többszemélyesekre kisebb értékek jellemzőek. Ez abból következik, hogy az utóbbiak esetében a rugalmatlan kiadások több személyre oszlanak meg, a gyermekek fogyasztása pedig a felnőttekénél kisebb.
A Policy Agenda 2018-ban közölte első alkalommal a létminimumon túl a társadalmi minimum összegét. Ez azt az értéket fejezi ki, amely szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.
A létminimum előzetes adatból kiindulva a társadalmi minimum összege 2018-ban egy felnőtt esetében átlagosan havonta 121350 forint volt. Attól függően, hogy kik és hányan élnek egy adott háztartásban, változik ez az érték. A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás esetében a társadalmi létminimum értéke 351915 forint volt.
A létminimum-számításhoz szükség van többek között a Központi Statisztikai Hivatal Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvétel (HKÉF) naplóvezetéséből származó adatállományára. A KSH belső döntése alapján az évközi adatok feldolgozásának menetét megváltoztatták. A KSH azt közölte a Policy Agendaval, hogy a 2018 májusában rögzített felmérés elemzése csak 2019 végére készül el, nyers adatokat pedig nem adnak ki – mondta Kiss Ambrus a Policy Agenda ügyvezetője a Népszavának. Elképesztőnek tartja, hogy olyan másfél éves feldolgozói munkára hivatkoznak, amit eddig néhány hét alatt elvégeztek. A halogatással szerinte azt akarja elérni a hivatal, hogy már senkit ne érdekeljen, miként éltek a magyar emberek tavaly.
Az adatok hiánya miatt a Policy Agenda kénytelen volt többváltozós modell alapján becsülni a létminimumot. Figyelembe vették az inflációs (különösen az élelmiszerek árát érintő) adatokat, a bérelemelkedések, a háztartások kiadásairól ismert adatokat, korábbi évek alapján készített trendeket. Azt is csak a végleges adatok ismeretében lehet megmondani, hogy hányan élnek a létminimum alatt. Ez az arány 2017-ben 30 százalék volt.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: létminimum, KSH, Policy Agenda, háztartás, jövedelem, szegénység
Titkolják, hányan élnek a létminimum alatt
2019. június 19. A Policy Agenda becslése szerint 2018-ban 94820 forint volt a létminimum egy egyedülálló felnőtt esetében, egy négyfős, két kisgyermekes családnál pedig 274978 forint. A KSH nemhogy nem számol már létminimumot, de megfelelő adatokat sem ad a számításhoz.2018-ben a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 94820 forint volt – számolta ki a Policy Agenda. (A teljes tanulmány itt olvasható.) A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 274978 forintnak felelt meg, azaz itt az egy főre jutó átlagos létminimumérték 68745 forint volt. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2018-ben az 58,5 ezer és 94,8 ezer Ft közötti sávban szóródtak.
Az 1–2 személyes háztartások egy főre jutó értékei az átlagosnál nagyobbak, míg a többszemélyesekre kisebb értékek jellemzőek. Ez abból következik, hogy az utóbbiak esetében a rugalmatlan kiadások több személyre oszlanak meg, a gyermekek fogyasztása pedig a felnőttekénél kisebb.
A Policy Agenda 2018-ban közölte első alkalommal a létminimumon túl a társadalmi minimum összegét. Ez azt az értéket fejezi ki, amely szerény fogyasztási szintet jelent, az alapvető szükségletek kielégítésén felül, racionális gazdálkodás mellett olyan javak és szolgáltatások fogyasztására nyújt lehetőséget, amelyek a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettség adott szintjén már tömegigénnyé váltak. Ez a minimum némi átcsoportosítási, tartalék lehetőséget is ad rendkívüli esetekre.
A létminimum előzetes adatból kiindulva a társadalmi minimum összege 2018-ban egy felnőtt esetében átlagosan havonta 121350 forint volt. Attól függően, hogy kik és hányan élnek egy adott háztartásban, változik ez az érték. A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás esetében a társadalmi létminimum értéke 351915 forint volt.
Ki számol létminimumot?
A Központi Statisztikai Hivatal 1991 óta évente közölte a számított létminimum értéket. 2015-ben a KSH bejelentette, hogy szakmai okok miatt nem folytatja a létminimum-számítás közlését. Ezt követően - annak érdekében, hogy ez az értékes szakmai munka ne szakadjon meg, és legyen továbbra is egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy milyen a társadalmi fejlődés dinamikája - a Policy Agenda folytatta a létminimum érték számítását. A projekt a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közös kutatási programja keretében valósul meg.A létminimum-számításhoz szükség van többek között a Központi Statisztikai Hivatal Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvétel (HKÉF) naplóvezetéséből származó adatállományára. A KSH belső döntése alapján az évközi adatok feldolgozásának menetét megváltoztatták. A KSH azt közölte a Policy Agendaval, hogy a 2018 májusában rögzített felmérés elemzése csak 2019 végére készül el, nyers adatokat pedig nem adnak ki – mondta Kiss Ambrus a Policy Agenda ügyvezetője a Népszavának. Elképesztőnek tartja, hogy olyan másfél éves feldolgozói munkára hivatkoznak, amit eddig néhány hét alatt elvégeztek. A halogatással szerinte azt akarja elérni a hivatal, hogy már senkit ne érdekeljen, miként éltek a magyar emberek tavaly.
Az adatok hiánya miatt a Policy Agenda kénytelen volt többváltozós modell alapján becsülni a létminimumot. Figyelembe vették az inflációs (különösen az élelmiszerek árát érintő) adatokat, a bérelemelkedések, a háztartások kiadásairól ismert adatokat, korábbi évek alapján készített trendeket. Azt is csak a végleges adatok ismeretében lehet megmondani, hogy hányan élnek a létminimum alatt. Ez az arány 2017-ben 30 százalék volt.
A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő - szükségletek kielégítését. A létminimum semmilyen megtakarításra nem ad lehetőséget.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: létminimum, KSH, Policy Agenda, háztartás, jövedelem, szegénység
Kapcsolódó anyagok
- 2021.02.17 - Kétmillió szegény országa vagyunk
- 2019.10.29 - Nézegesse, jó megyében, jó városban él-e!
- 2018.10.01 - Félmilliónál több nyugdíjas él társadalmi minimum alatt
- 2018.03.07 - Nyílik a bérolló, megszívják a nyugdíjasok
- 2017.11.22 - Nem is jártak annyira jól a magyar nyugdíjasok?
- 2017.05.16 - Létminimum alatt él a lakosság több mint harmada
- 2016.10.17 - Szegénység: így küzd ellene a magyar kormány
- 2016.07.06 - Minden harmadik gyerek él penészes lakásban
- 2016.07.05 - A kormány nagy béremelési mutatványa
További kapcsolódó anyagok