Az állam teljesen eltéri a piacot

Tizenhatezer lakáshiteles van már most nagy bajban

Fotó: Azénpénzem

2021. május 4. Az állami támogatások tartják fenn a lakáshitelezést – állapíthatjuk meg a friss statisztikai adatok ismeretében. Tavaly év végén egyébként a KSH szerint 16 ezer lakáshiteles egyáltalán nem tudott törleszteni. A helyzet a moratórium lejárta után biztosan romlik majd.

Meglehetősen ellentmondásos képet mutat a 2020-as lakáshitelezés. A KSH statisztikája szerint, miközben az engedélyezett és a folyósított kölcsönök száma is csökkent, a hitel nagysága nőtt. Egy szerződésre tehát magasabb összeg jut a korábbinál. Nem mindegy viszont, hogy a támogatottak vagy a támogatás nélküliek adatait vizsgáljuk. A helyzet ugyanis a két területen egészen más.

A KSH mostani jelentése tulajdonképpen teljes egészében alátámasztja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi, a hitelezésről készített elemzését. Abban azzal büszkélkedtek, hogy tavaly minden harmadik lakossági hitelt elősegített az állam. Egyértelmű, hogy állami ösztönzők nélkül sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe került volna a hitelpiac.

Az engedélyezett, állami támogatás nélküli hitelek száma a KSH szerint 2020-ban 14 százalékkal, összegük 1,3 százalékkal csökkent. Átlagos összegük ugyanakkor a 2019-es 9,3 millió forintról 10,6 millió forintra nőtt. Az engedélyezett támogatott lakáshitelek száma azonban 41 százalékkal, összege pedig 16 százalékkal emelkedett, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,1 millió forintról 8,3 millió forintra mérséklődött.

A támogatott és a támogatás nélküli hitelek számának ellentétes irányú alakulása miatt jelentős arányeltolódás következett be az előbbiek javára: míg 2019- ben számuk aránya 13 százalék volt, addig 2020-ra 20 százalékra módosult. Összes értékét tekintve 14 százalékról 16 százalékra nőtt a súlyuk.

Egyelőre ellepleződnek a problémák?

A felszínen mintha minden a legnagyobb rendben lenne a lakáshitelesek fizetőképességével. Mint a KSH jelentésében leírja: a problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan nőtt, a 2015. évi 86 százalékról 2019-ben 97 százalékra. Tavaly azonban – derül ki az adatokból – ez az arány már csak kissé javult. A nem teljesítő hitelek száma 2020 végére így is 16 ezerre csökkent az előző év azonos időszaki 18 ezerről. Különböző banki segítségre a teljesítő hitelek 0,8 százaléka esetében került sor. A törlesztésre képtelenek 30 százalékában került sor az úgynevezett átstrukturálásra.

Mindezt azonban annak tükrében kell értékelni, hogy 2020 márciusában a koronavírus okozta járvány hatásainak enyhítése érdekében bevezették a törlesztési moratóriumot, még a vártnál is szélesebb körben. Ezt a KSH jelentése szerint 2020. márciustól december végéig a lakáshitelek 43 százalékában, mintegy 286 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege 1803 milliárd forintra rúgott, ami a lakáshitel-állomány 45 százalékát jelenti.

Az idén már sorra dőlhetnek be a lakáshitelek – állítja a GKI Gazdaságkutató. A cég elemzéséből úgy tűnik, hogy a törlesztési moratórium meghosszabbítására számít, mivel – mint leírták – a választások előtt egy évvel valószínűleg nem vállalja fel a kormány ennek a segítségnek az eltörlését. Az Azénpénzem.hu által megkérdezett bankok azonban nem tűntek különösebben aggódónak. A GKI egy ezerfős reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatásban is megvizsgáltaa lakossági hitelmoratórium megszüntetésének hatásait a háztartásokra. Mint megállapították: a várhatóan romló pénzügyi helyzetű háztartások aránya alapján a hitelmoratórium megszüntetése után a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá.

Arról, hogy miként adósít el ezerrel az állam, itt írtunk

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Azénpénzem
Címkék: lakáshitel, állami támogatás, statisztika, KSH, moratórium