Több munkahelyet menthetett volna meg a kormány, ha akar

2021. január 6. A koronavírus-járvány miatt bajba került összes munkahelyet meg lehetett volna menteni a gazdaságvédelemnek becézett kiadások mindössze 20 százalékából – állítja a GKI Gazdaságkutató. Ehhez a pénz megvolt, amit bértámogatásra kellett volna költeni, nem pedig például a Budapest-Belgrád vasútvonalra vagy atlétikai stadionra.

A COVID-19 vírus gazdasági hatásai Magyarországon is jelentősek voltak, már az első hullám során több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg. Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel – időlegesen - 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban.

Ha Magyarországon minden érintett munkavállaló bérköltségének 80 százalékát 3 hónapig állta volna a költségvetés, akkor a teljes nettó költségvetési kiadás 360 milliárd forint lett volna, ami soknak tűnhet (a GDP közel 1 százaléka). A „Gazdaságvédelmi alap” kiadásai jelentős részének azonban semmi köze nem volt a valóságos gazdaságvédelemhez (például a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy az atlétikai stadion), vagyis lett volna pénz egy gálánsabb bértámogatási programra is (ahogy például Ausztriában, ahol a bérköltség 70 százalékát támogatják). A 360 milliárd forintos költségvetési kiadást mérsékelte volna az is, hogy a fogyasztás kevésbé esett volna vissza, ami többlet áfa- és egyéb bevételt jelentett volna. Ráadásul nem kellett volna több munkanélküli ellátást nyújtani (ez utóbbi kb. 50 milliárd forintot tehetett ki).

A költségvetési nettó kiadások ágazatonként április-június során, 80 százalékos bértámogatás esetén (milliárd forint)

GKI

Forrás: NAV; GKI

A második hullám idején a gazdaság már jobb helyzetben van, mivel nem lépett életbe teljes kijárási tilalom, és az üzletek is nyitva tarthatnak. Ennek ellenére jelenleg is vannak olyan ágazatok, ahol a bevételek jelentősen apadtak. Ilyen a szálláshely-szolgáltatás/vendéglátás vagy a szórakoztatóipar és a kiskereskedelem egy része, amelyeknél jelentős volt a visszaesés. A 10 leginkább sújtott ágazat közül, a kormány jelenleg havi 5 milliárd forinttal a turizmus és vendéglátás dolgozóinak egy részét támogatja, és őket is csak a bruttó bérük 50 százalékával. Ez az összeg nem elegendő még az ágazatban dolgozók munkahelyeinek a megmentésére sem, nem beszélve a további 8 veszélyeztetett ágazatról. Ha az állam a bérköltség 80 százalékát 3 hónapig magára vállalná ezekben az ágazatokban, akkor ez nettó 65 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetésnek. Vagyis 425 milliárd forintból meg lehetett volna őrizni az összes „érzékeny” munkahelyet 2020-ban. Ez a „gazdaságvédelemre” fordított 2020-as kiadások 20 százalékát sem érte volna el.

Szerző: L.J.
Címkék: GKI Gazdaságkutató, bértámogatás, gazdaságvédelmi alap, kormány, munkanélküliség, munkahely