A kormány szerint már jó a magyar tulajdon aránya a bankszektorban

Történetének legnagyobb akvizíciójára készül az OTP

Fotó: Lovas Judit

2024. április 26. Az OTP Bank mai közgyűlésén jelentette be Csányi Sándor elnök-vezérigazgató, hogy történetének legnagyobb akvizíciójára készül az OTP Bank. Varga Mihály pénzügyminiszter köszöntőjében arról beszélt, hogy most már megfelelő a magyar tulajdon aránya a bankszektorban. A legnagyobb hazai bank rekord mértékű nyereségéből 150 milliárd forint, részvényenként 535,71 forint osztalékot fizet ki.

Pénteken tartották az OTP Bank évi rendes közgyűlését. Varga Mihály pénzügyminiszter köszöntőjében arról beszélt, hogy a magyar gazdaság stabilitását erősíti a magyar bankrendszer is. 2023-ban a magas alapkamat a bankokban rekord profitot hozott, így az extraprofitadón keresztül a bankrendszer maga is hozzá tudott járulni a válság kezeléséhez. Az OTP Bank zászlóshajója a magyar bankrendszernek, amely kellő súllyal, piaci részesedéssel és a hazai érdekek mentén vesz részt a pénzügyi világ folyamataiban. Ez utóbbi azért is fontos, mert a 2010-es évek elején, a bankadó bevezetésekor Csányi Sándor azt mondta, átmeneti alkalmazása jobb megoldás, mintha leállna a gazdaság. Ilyen kijelentést külföldi érdekeltségű cég vezetője nem tett volna. Éppen ezért fontos, hogy a meghatározó tulajdonosi részarány a magyar bankrendszerben már biztosítja a hazai érdekek érvényesítését. Az OTP Bank nemcsak a hazai piacon, de a kifektetésekben is egyre jelentősebb szerepet játszik, regionális meghatározó bankról van szó, 12 országban van jelen. Az OTP a magyar gazdaság egyik legnagyobb sikertörténete – mondta a pénzügyminiszter.

Megszokott módon, meglehetősen optimistán beszélt a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetéről is. (A hónap elején derült ki, hogy a hiány nem tartható.) Szerinte a költségvetés hiánya csökkenő pályán van, a magyar állam elsődleges egyenlege az előttünk álló időszakban nulla körüli szintre fog csökkenni, tehát a kamatteher ellenére is a költségvetés olyan gazdálkodási pályára áll, ami az elsődleges egyenleget visszahozza a nulla tartományba.

Sikeres év volt 2023

Csányi Sándor elnök-vezérigazgató beszámolójában elmondta, hogy az OTP Csoport 5 országban az első helyen áll a nettó hitelek terén, a hitelbővülés három és félszeres volt az elmúlt hét év alatt. A csoport eredményének 64 százaléka külföldről jön, most már a hitelek 40 százaléka az eurózónában van. Kiemelkedő a jövedelmezőség, 27 százalékot érte el a tőkére vetített megtérülés, és még ennél is fontosabb, hogy minden stabilitást jellemző mutatóban nagyon jó eredményeket értek el.

Stabil a bankcsoport tőkehelyzete, amit jól mutat, hogy az európai bankhatóság által a 70 legnagyobb európai bankon végzett stresszteszten a negyedik helyet sikerült megszerezni, ami azt jelenti, hogy válsághelyzetben a bank stabilitása, tőkehelyzete csak nagyon kis mértékben változik. Fontos, hogy a hitelminőség csoportszinten folyamatosan javul, ma már csak 4,3 százalék a nemteljesítő hitelek aránya.

A bankcsoport erős évet zárt 2023-ban, a konszolidált adózás utáni eredmény közel háromszorosára, 990 milliárd forintra nőtt. (Az eredményekről korábban részletesen itt számoltunk be.) A tőkearányos megtérülés 27,2 százalékra nőtt. A nettó kamatmarzs emelkedett, de nem Magyarországon, ahol valamelyest csökkent.

Az OTP Core adózás utáni eredményének javulását nagymértékben segítették egyedi és technikai tételek.

Nem érdemes eladni az orosz leánybankot

2023-ban a külföldi leánybankok – az üzbég kivételével – nyereségesek voltak. Az orosz-ukrán háború negatív hatása sokkal kisebb volt, mint 2022-ben, a háború első évében. Akkor rengeteg költség merült fel, hogy az Ukrán bankot üzemben tudják tartani, és háborús körülmények között biztosítsák a működését. Az ukrán leánybank mérlegfőösszeg alapján a 11. helyen áll, de további akvizícióval is növelné itt a részesedését az OTP.

Az orosz leánybank nem tartozik a nagyszereplők közé, és az elvárás az, hogy egyre kisebb legyen az OTP jelenléte Oroszországban. Az orosz hitelállomány 0,14 százaléka van az OTP mérlegében. A vállalati hitelállomány a háború kezdete óta 85 százalékkal esett vissza. A bank 80 milliárd forintnyi finanszírozást hozott haza, ezen felül 50 milliárd forint osztalékot is. Úgy tűnik, az idei évre is megvan az engedély az első negyedéves profit hazahozatalára. Reményeik szerint akár 100 milliárd forint osztalék is érkezhet idén Oroszországból. A bank nem sért szankciókat – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.

Ehhez képest, ha megpróbálnák eladni az orosz leánybankot, akkor ahhoz elnöki engedély kellene, és a folyamat úgy nézne ki, hogy az állam kijelöl egy értékelőt, csak oroszoknak lehetne eladni a megállapított érték 50 százalékáért, és a maradék 50 százalékból még lejönne a teljes eszközállományra vetített „önkéntes” adó, amit Oroszország újjáépítésére fordítanának.

A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón az Azénpénzem.hu megkérdezte, hogy mekkora most az orosz leány értéke. Csányi Sándor elmondta, hogy a háború miatt nehéz megmondani, de mintegy 800 millió USA dollár lenne, legfeljebb 400 millió dollárért lehetne eladni, és az adó után végül 280 millió dollárt kaphatna az OTP. Maga a befektetés értéke pedig 450 millió dollár volt annak idején. Vagyis annyi pénzt hozhatna haza az OTP Bank az eladással, mint az egy év alatt megkeresett osztalék.

Csány Sándor azt mondta, nem is érti az Európai Uniót, hogy ilyen körülmények között miért kellene eladniuk a bankot, amikor ez tulajdonképpen azt jelentené, hogy ingyen átadnák az eszközeiket, vagyis megjutalmaznák Oroszországot.

Hatalmas akvizíció készül, erre kell a nyereség egy része

A közgyűlés legnagyobb bejelentése volt, hogy Csányi Sándor arról számolt be, hogy tegnap indikatív vételi ajánlatot tettek egy bank megvásárlására, ami az OTP Bank történek legnagyobb akvizíciója lehet. Ezért nem fizet több osztalékot a bank, mert vásárolni szeretne. Bár azt mondta, több információt nem oszt meg a bankvásárlással kapcsolatban, a sajtótájékoztatón annyit elmondott, hogy a bank az Európai Unióban van. Az Azénpénzem.hu kérdésére, hogy a régióból (Kelet-közép Európa) kitekint-e a bank, talányos választ adott. Még annyit elárult, hogy ebben az országban jelenleg nincs jelen az OTP. Lengyelországot pedig kizárta a devizahitelek rendezetlensége miatt. Csányi Sándor azt is elárulta, hogy vizsgáltak már német bankot is, de az irányítási struktúra és az erős szakszervezetek miatt nem tűnt olyannak, amit nyereségesen lehet működtetni. Mint kiderült, osztrák bankot is vizsgáltak már. Így a sajtótájékoztatón szórakoztatóra sikerült tippelgetések és talányos válaszok után sem derült ki, melyik országról van szó. (Ha tippelni kellene, mi végül Görögországra szavaznánk, persze hamarosan ki fog derülni.)

A közgyűlés végül az anyavállalat mérlegét 17552 milliárd forint mérlegfőösszeggel, és 654,9 milliárd forint adózás utáni eredménnyel elfogadta. A társaság 65,5 milliárd forint tartalékot képez az eredményből, és 150 milliárd forint osztalékot fizet ki 2023-ra. A részvényenkénti osztalék 535,71 forint, de a saját tulajdonban lévő részvényekre a bank nem fizet osztalékot, azt a többi részvényes között osztja fel.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: OTP Bank, lözgyűlés, Csányi Sándor, akvizíció, bankszektor, bankvásárlás, Varga Mihály, Ukrajna, Oroszország, nyereség, osztalék