Már vészes az eladósodottság?

Tovább drágulhatnak a svájci frank hitelek

2012. március 7. Jelenleg már az adósok 30 százalékánál magasabb a hitelösszeg, mint a fedezetet jelentő ingatlan értéke - állapították meg a jegybanki kutatók. Becslésük szerint a válság idején végrehajtott egyoldalú banki kamatemelések csak a kamatterheket 45 milliárd forinttal dobták meg, a kamatemelés pedig folytatódhat. Bár a felszínen azt jelzik az adatok, hogy nem túlzott a lakossági eladósodottság, mélyebbre ásva ez másképp néz ki.

A lakosság túlzott eladósodása csökkenti az országok növekedési kilátásait, a csekélyebb fejlődés pedig nyilvánvalóan vissza is hat: tovább rontja az adósok helyzetét. Az alapvető mutatók szerint a magánszemélyek Magyarországon viszonylag kevéssé eladósodottak, de - mint arra a MNB legfrissebb szemléjének egyik tanulmánya rámutat - kamatfizetési terhük nemzetközi összehasonlításban rendkívül magas. Míg ugyanis a hitelállomány GDP-hez mért aránya tavaly csak néhány országnál (Románia, Szlovákia, de elgondolkodtató módon például Csehország is ide tartozik) volt alacsonyabb, mint nálunk, az ugyanígy számított kamatteher esetében nagyon kevesen előztek meg minket. (Konkrétan a görögök, a hollandok és az írek.)

Mint a szemlét bemutató tájékoztatón elhangzott: egy még nem publikált elemzés a magyar háztartási eladósodottság jelentős mértékét állapítja meg, és kimutatja annak negatív fogyasztási hatásait is. A most közzétett tanulmányban is található ezt alátámasztó információ. A lakosság 2000 elejéig alapvetően megtakarított, így jövedelmét a kamatbevétel is szépen gyarapította. Ezen már a támogatott lakáshitelezés is jelentősen változtatott, a kamatbevételek és a -kiadások nagyjából egyensúlyba kerültek. A devizahitelboom viszont az egyenleget negatívba fordította (a kamatkiadás meghaladta a kamatbevételét). Ez a folyamat először lassan és fokozatosan ment végbe, a válság kitörése viszont drámai zuhanást hozott. Az egyik szerző szerint a különbözet már tavaly év végére 300 milliárd forintra rúgott (ennyivel romlott tulajdonképpen a lakosság kamatjövedelmi pozíciója).

Kamatemelés: már másképp gondolja a jegybank

Az eladósodottság a megugró devizaárfolyam miatt annak ellenére nőtt, hogy rendre jóval magasabb a visszafizetett kölcsönök értéke, mint az új hitelek felvételéé. Az átértékelődési hatást is figyelembe véve a tanulmány szerint a vagyoncsökkenéssel korrigált nettó megtakarítási ráta az elmúlt két évben meg alacsonyabb is volt, mint 2006-2007-ben a hitelboom idején. A szorgos spórolás mellett sem igazán nő a háztartások pénzügyi vagyona.

Ehhez hozzájárult, hogy csak a hitelek után fizetendő kamatot az árfolyam 80-90 milliárd forinttal növelte meg. A bankoknak a válság idején végrehajtott egyoldalú kamatemelése pedig 45 milliárd forint plusz kamatterhet hozott. Az MNB szakemberei - akik korábban kárhoztatták a bankokat ezért - most úgy látják, hogy a tartósan magas országkockázati felár miatt (ennek következtében a bankok is drágábban jutnak pénzhez) a frankhiteleknél újabb emelés is indokolt lehet.

Az eladósodottsági szint az ország további kilátásait is befolyásolja. Lakossági fogyasztás és beruházások nélkül nehezen képzelhető el ugyanis növekedés. Ezen a téren pedig már kifejezetten tragikusnak tűnik a helyzet (ezt mi mondjuk, nem az MNB). Megdöbbentő módon már az adósok 30 százalékánál magasabb a hitelösszeg, mint a fedezet jelentő ingatlan értéke. Ez a jelenség pedig még az USA-ban is (ahol számos államban nem kell az adósnak felelnie a fedezeten túli tartozásért) durva "megszorításra" indítja az érintetteket.

Kapcsolódó anyagok