Felgyorsult a lakásárak emelkedése

Tovább gerjeszti a kormány a lakhatási válságot

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2024. november 15. Még meg sem jelent a jövő évre jósolt extra kereslet a lakáspiacon, de máris megemelték az eladók az árakat – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Az ingatlanpiaci folyamatok alakulását jelentős részben alakítják a várakozások, így maga a kormány is gerjeszti a most látható növekedést. A fővárosban az eladó lakások és házak átlagos négyzetméterára már most megközelíti az 1,1 millió forintot.

Számottevően gyorsult a lakásdrágulás októberben az ingatlan.com legfrissebb lakásárindexe szerint. Az egy hónappal korábbihoz képest 2,5 százalékkal emelkedett a lakóingatlanok ára, pedig szeptemberben még csak 0,9 százalékos volt a havi drágulás üteme. Éves összevetésben is jelentős a gyorsulás: októberben 9,9 százalékkal nőttek a lakóingatlanárak, miközben szeptemberben még közel 7 százalékos volt az éves áremelkedés.

Ugyanazt a jelenséget figyelhetjük most meg, mint annak idején a CSOK megemelésekor. Az állami támogatás akkor azonnal beépült az árakba még azon ingatlanok esetében is, amelyek megvásárlásához nem is lehetett igényelni, mert nem feleltek meg a feltételeknek – írta meg az Azénpénzem.hu még 2016-ban. Sokszor foglalkoztunk már azzal, hogy az ingatlanpiacon látható óriási áremelkedés nagyrészt a kormány intézkedéseinek hatására következett be. A GKI Gazdaságkutató múlt heti elemzése is azt mutatta be, hogy a kormány által bevezetett különböző támogatások egyre inkább megemelték a lakásárakat, és így kevesek számára tették megfizethetővé a saját ingatlant.

A hiszti felhajtja az árakat

Miközben idén azt figyelhettük meg, hogy az adásvételek számának év eleji növekedése megtorpant, a forgalom nyáron már elmaradt a tavaszitól,a gazdaság pedig továbbra is zuhanórepülésben van, a kormány a gazdaság élénkítésének mindenfajta formáját keresi. A költségvetésben nincs erre egy fillér sem (az egészségügy és az oktatás működtetésére sincs elég), ezért kitalálta, hogy a mi pénzünket kellene valahogy az ingatlanpiacra, az építőiparra plusz forrásként ráönteni.

Így jött az ötlet, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban félretett megtakarítás jó lesz lakáscélra. Abból a pénzből lakást venni aligha lehet, de felújítani, hitelt törleszteni, majd az így felszabaduló pénzből költeni szerintük jó megoldás lehet egy kis növekedési ösztönzésre. (Erről részletesen itt írtunk.) A mindenáron fogyasztásösztönzés érhető tetten azon az intézkedésen is, ami szerint a SZÉP-kártyás juttatás fele is lakásfelújításra fordítható. A tegnap bejelentés szerint pedig havi 150 ezer forintos, a SZÉP-kártyával azonos adózású lakhatási támogatást adhat a munkáltató jövő évtől a 35 év alatti munkavállalóknak. Ez csak egy lehetőség, és nem is ad minden cég ilyen béren kívüli juttatást, ekkorát pláne nem, így nagy kérdés, hogy ezek a bejelentések, lehetőségek mekkora valós forrást jelentenek a piacnak. Ugyanakkor az ingatlantulajdonosok azt gondolják, hogy ez rengeteg valós támogatás (nem az), és mind a lakáspiacra fog ömleni.

Mint ahogy azt is egyre többen veszik készpénznek, hogy a jövő év elején várható hatalmas, ezermilliárdos kamatfizetés az állampapírokra, ugyancsak az ingatlanpiacra érkezik. Vagy legalábbis egy része. Ugyanis erről beszélnek az elemzők. Csakhogy ez is csak egyfajta latolgatása a lehetőségeknek, nem tény.

Márpedig a piacon elég a pletyka, a várakozás, a gerjesztett hiszti, ami felhajthatja az árakat.
Már 2016-ban megírtuk:
Az ingatlanpiacon mindig is hatott a hiszti. Ezt most a bankok, az ingatlanközvetítők és a hirdetési portálok is igyekeznek gerjeszteni (pláne, ha olyan csoportról van szó, amely mindhárom területen tulajdonos, amit próbál egymást erősítő üzenetekkel maximálisan ki is használni). Az is tény azonban, hogy kormányzati intézkedésekkel könnyű felborítani mindent, ami hosszú távon jókora károkat is okozhat.

Mekkora az áremelkedés?

Az ingatlan.com adatai szerint a fővárosi lakáspiac lendületben van, közben az budapesti agglomerációban havi szinten 0,1 százalékkal csökkentek az árak, az éves mutató pedig 5,8 százalékra lassult az egy hónappal korábbi 6 százalékról. Az Észak-Alföldi és Dél-Alföldi régióban is meghaladta a 11 százalékot az éves drágulás, ami az országos és a fővárosi átlagnál is tempósabb emelkedést jelent. Ez pedig elsősorban a debreceni és szegedi lakóingatlanok iránti kereslet növekedésével magyarázható.

Jelentős drágulás Budapesten

Az elmúlt időszakban látott áremelkedés eredményeként november elején a Budapesten eladó lakások átlagos négyzetméterára új szint közelébe érkezett, majdnem eléri az 1,1 millió forintot. Összesen tizenegy kerület – köztük az I., a II., III., az V., a VI., VII., XI. és a XIII. – már ennél magasabb átlagárnál jár. „A budapesti drágulás azért is figyelemre méltó, mert egy évvel ezelőtt a fővárosi lakások átlagos négyzetméterára még 1 millió forint alatt járt. A lakásukat eladni kívánó tulajdonosok látszólag már beárazták a következő évben várható befektetői rohamot, ami azért veszélyes, mert a magasabb fizetőképességű kereslet nagy része csak 2025-ben érkezik meg a lakáspiacra. Ha a gyors piacra lépésben és költözésben gondolkodó tulajdonosok nem tudják időben eladni a lakásukat, akkor két szék között a pad alá eshetnek. Jövőre ugyanis magasabb áron értékesíthetik az ingatlanukat, de nekik is többet kell fizetniük a következő otthonukért.” – emelte ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Azt is elmondta, hogy a budapesti új építésű lakások és házak esetében az átlagos négyzetméterár meghaladja az 1,35 millió forintot, míg a használtakért 1,08 millió forintot kell fizetni.

Néhány nagyváros ára már magasabb egyes budapesti kerületekénél is

A vármegyeszékhelyek lakáspiacát nézve pedig az látszik, hogy már tíz nagyvárosban haladja meg az átlagos négyzetméterár a 600 ezer forintot. Debrecen van az élen négyzetméterenként 853 ezer forinttal. A második helyen lényegében holtversenyben áll Győr, Veszprém, Székesfehérvár és Szeged 790–804 ezer forintos átlagos árral. Ezeknek a városoknak az átlaga meghaladja bizonyos budapesti kerületekét is. Pécsen ehhez képest még alacsonyabbak az árak 689 ezer forintos szinttel, míg Egerre, Szombathelyre és Kecskemétre a 650 ezer körüli négyzetméterár a jellemző – áll az ingatlan.com közleményében.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok