Drágultak a szálláshelyek

Tovább száguld a SZÉP-kártya

2019. június 12. Az idén áprilisban a KSH által közzétett adatok szerint az egy évvel korábbinál 30 százalékkal többet költöttek szálláshelyre a SZÉP-kártyával rendelkezők. Annak ellenére, hogy a plasztikot a korábbinál kevesebb helyen fogadták el.

A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 4,0, a belföldi vendégek által eltöltötteké 2,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest 2019. áprilisban – tudatta a KSH. A szezonális és naptárhatás figyelembevételével azonban a külföldi vendégforgalom 1,7, a belföldi vendégforgalom 1,4 százalékkal csökkent. Az összes bevétel viszont közben szépen nőtt.

A szállodák, panziók, kempingek, üdülőházak, valamint a közösségi szálláshelyek bruttó árbevétele 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a szállásdíjból származó bevétel 10 százalékkal, 25 milliárd forintra emelkedett. Ennek nagy része áremelkedésből származik, a szállodai szobákért ugyanis áprilisban az egy évvel korábbinál 9,3 százalékkal kellett többet fizetni.
Az év első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest a külföldi vendégek 0,6 százalékkal több (3,8 millió), a belföldi vendégek 0,4 százalékkal kevesebb (3,5 millió) vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Azok azonban így is 7,2 százalékkal több, 134 milliárd forint bruttó árbevételt értek el.
A leglátványosabb növekedés az idén kivételezett helyzetbe hozott SZÉP-kártyák forgalmában volt. Széchenyi Pihenőkártyával 30 százalékkal többet, összességében 1,9 milliárd forintot fizettek ki a kereskedelmi szálláshelyeken. Annak ellenére, hogy 2019-ben az egy évvel korábbinál majdnem 50-nel kevesebb helyen lehetett a pihenőplasztikkal fizetni. A teljes kiadás 87 százaléka jutott egyébként szállodákra.
 
A SZÉP-kártyás szabályokról, a feltöltött pénz megugrásáról itt írtunk


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.