Elkezdett aggódni az MNB, mi lesz, ha elindul a betétkivonás

Továbbra sem kapunk kamatot a pénzünkre, el is veszíti az értékét

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2022. november 29. Továbbra sem fizetnek kamatot a bankok a náluk tartott pénzünkre, 11 ezer milliárd forintot adunk nekik gyakorlatilag ingyen. A 21 százalékos infláció miatt már ötödével ér kevesebbet a pénzünk, mint egy évvel ezelőtt. Emelésre majd akkor számíthatunk, ha ténylegesen rászorulnak, addig nem kell versenyezniük a betéteinkért. Az állam által mindenféle címen beszedett 500 milliárd forintos különadókat rajtunk próbálják megkeresni.

Hiába reménykedtünk abban, hogy az egyre növekvő infláció és az egyre növekvő pénzpiaci hozamok meghozzák majd a betéti kamatok emelkedését, már korábban látható volt, hogy a bankokra kirótt mindenféle különadó annyi pénzt elvisz tőlük, hogy azt valahol meg is kell keresni. Már júniusban megírtuk, hogy valójában a kormány miatt nem fizetnek a bankok többet a pénzünkre. Az MNB múlt heti Stabilitási Jelentéséből pedig kiderült, a 2022-es évet terhelő közel 500 milliárd forintnyi többletteher megközelítőleg megegyezik a bankszektor 2021-es nem konszolidált, kiugró eredményével. Ezt a bankok részben a kamateredménnyel, azaz a hitel és betéti kamatok közti marzzsal kompenzálják. Vagyis a kormány miatt nem kapunk többet a pénzünkre.

Az MNB éppen emiatt vált megértőbbé a bankokkal, miközben februárban még „összevonta a szemöldökét” a betéti kamatokat látva. Akkor Virág Barnabás alelnök úgy fogalmazott, tarthatatlan, hogy a bankok nem követik a jegybanki lépéseket, és ha a közeljövőben nem változtatnak ezen, akkor gazdaságpolitikai lépéseket tesz az MNB. Nem tett, a kormány pedig el is vitte az itt keletkező pénzt.

Elveszíti a pénzünk az értékét

Miközben az infláció már átlépte a 20 százalékot, októberben már 21,1 százalékra emelkedett, a bankokban tartott 11 ezer milliárd forintból 8167 milliárd forint látra szóló betétben, folyószámlán volt szeptember végén, aminek átlagos kamata gyakorlatilag nulla. Jellemzően 0,01 százalék, mert a törvény szerint valamit fizetni kell, az MNB kimutatása szerint 0,29 százalék volt. Egyébként egy éve hasonló nagyságrend, 7788 milliárd forint lakossági pénz hevert lekötetlenül a bankokban, akkor 0,03 százalékos átlagkamaton. Ez a hatalmas összeg pedig egy év alatt elvesztette értékének az ötödét. A következő hónapokban is hasonló romlás várható, vagyis egy év múlva ismét megírhatom, hogy újabb 20 százalékkal csökkent ennek a pénznek reálértéke.

A lekötött betét sem számít

Az MNB különböző adataiból kiszámolható, hogy mintegy 2800 milliárd forintot tartanak lekötött betétben a háztartások, átlagosan 2,6 százalékos kamattal. Ez sem hangzik sokkal jobban, mint a látra szóló átlagkamat. Ráadásul ez is főként annak köszönhető, hogy nagyobb összegeket kötnek le egyedi kamattal a VIP-ügyfelek, az pedig felfelé húzza az átlagot.

A jegybank szerint háztartási betétállomány reálértéke jelentősen csökken, ami középtávon azzal jár, hogy több pénzt kötünk majd le, szélsőséges esetben pedig a betétesek elpártolásával járhat alternatív befektetési lehetőségek és szolgáltatók irányába. Ez egyébként már el is kezdődött. A harmadik negyedévben 221 milliárd forinttal csökkent a lakossági forint betétek állománya a bankoknál, miközben az elmúlt hónapokban százmilliárdok vándoroltak például befektetési jegyekbe. Azt figyelhettük meg, hogy főként pénzpiaci és rövidkötvény-alapokba áramlott a pénz, hiszen a várakozások szerint a jövőben itt pénzpiaci hozamokat lehet majd bezsebelni, ami évi 13 százalékkal vagy még többel kecsegtet. Szemben a zéró betéti kamatokkal.

Az MNB egyébként egy kicsit aggódik is emiatt. Ugyanis a betétállomány árazása és szerkezete is érdemben befolyásolja a finanszírozási és likviditási kockázatokat a bankrendszerben, ezért a bankok részéről a kockázatok szoros nyomon követése szükséges a változó monetáris környezetben – írták a Pénzügyi stabilitási jelentésben. Vagyis tartani kell tőle, hogy egyszer felkerekedik ez a hatalmas összeg.

Nincs verseny a pénzünkért

Egyelőre azonban megtehetik a bankok, hogy gyakorlatilag semmit se fizessenek a pénzünkre. Ebben az MNB szerint szerepet játszhat a szektor likviditásbőséges és kedvező finanszírozási pozíciója, az elégtelen verseny a bankbetétek piacán, a bankváltás nehézségei és a lakosság számára elérhető magas hozamot biztosító állampapír-piac jelenléte egyaránt.

Az Erste Bank és az OTP Bank legutóbbi sajtótájékoztatóján is hasonló okokkal magyarázták a pénzintézetek vezetői az alacsony betéti kamatokat, amikor rákérdeztünk, mikor emelnek végre. Bár mindkét banknál felsorolták a szektor jelenlegi nehézségeit (főként az állami többlet terheket), Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese az Öngondoskodási Index bemutatóján, Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója pedig a pénzintézet sajtótájékoztatóján kérdésünkre arról beszélt, hogy itt is a kereslet-kínálati viszonyok alakítják az árakat. Vagyis sok pénz van a bankoknál ezen az alacsony kamatszinten is, amíg mások nem szipkázzák el a pénzeket, nem szükséges emelniük.

Ez alapján elmondhatjuk, végső soron magunkat okolhatjuk az alacsony kamatokért, ha még ezen a szinten is bankban tartjuk a pénzünket.

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: bankbetét, kamat, MNB, bankok, hozam, megtakarítás, állampapír