Pénzégetés vagy az évszázad üzlete?

Tőzsdére készülnek az AI-cégek

Fotó: ChatGPT

2026. május 27. Három jelentős mesterséges intelligenciával foglalkozó cég is tőzsdére kerülhet még idén, soha nem látott értékelések mellett. Szédítő lehetőségek és azokhoz mérhető kockázatok tágíthatják a befektetési lehetőségeinket.

Egy hete zárult le egy nagyon fontos per, amely eddig bizonytalanságot jelenthetett az OpenAI, vagyis a ChatGPT mögött álló amerikai mesterségesintelligencia-cég számára. A vállalatot nem más, mint Elon Musk támadta meg, aki korábban maga is részt vett az OpenAI alapításában, de később szembekerült a cég jelenlegi vezetésével. Musk keresetének elutasítása után megnyílhat az út az OpenAI előtt a tőzsde felé. Ugyanerre igyekszik Musk saját vállalatbirodalma is: a rakétáiról és Starlink műholdas internetszolgáltatásáról ismert SpaceX múlt szerdán bemutatta a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó dokumentumait. A harmadik nagy szereplő, az Anthropic, amely a Claude nevű mesterségesintelligencia-szolgáltatást fejleszti, szintén a befektetők figyelmébe kerülhet, miután tavaly decemberben már arról szóltak a várakozások, hogy 2026-ban tőzsdére léphet.

SpaceX

Mint megírtuk, Elon Musk egyre kevésbé a Teslát és egyre inkább a SpaceX vállalatcsoportot tartja a jövőnek. Így nem is meglepő, hogy egyre gyorsabban tereli a céget a tőzsde felé: május 20-án, szerdán bemutatták a cég tőzsdei bevezetéséről szóló dokumentumokat a nagyközönségnek. A hírek szerint a részvényeket a Nasdaqon fogják jegyezni, az értékesítést megelőző tájékoztató sorozat (a „roadshow”) június 4-én indulhat, míg maga a részvényértékesítés már június 11-én elkezdődhet. A cél egészen rendkívüli: a SpaceX 1750 milliárd dollár körüli vállalati értékelés mellett lépne piacra, miközben a cég erejét továbbra is a Starlink adja. Ez a SpaceX műholdas internetszolgáltatása, amely már több mint 10 millió előfizetőnél jár, és az idei első negyedévben 1,19 milliárd dolláros működési nyereséget termelt.

Csakhogy a SpaceX ma már nem egyszerűen rakéta- és műholdas internetcégként mutatja magát, hanem mesterségesintelligencia-vállalatként is, miután magába olvasztotta az xAI nevű cégét, a Musk által felvásárolt Twitterből ismert Grok chatbot fejlesztőjét. Ez a rész azonban egyelőre nagyon messze van a nyereségtől: az AI-divízió az első negyedévben 818 millió dollár bevétel mellett 2,47 milliárd dolláros működési veszteséget hozott össze, miközben a teljes SpaceX 4,69 milliárd dollár bevétel mellett 1,94 milliárd dolláros működési veszteséget mutatott ki. A gyenge elterjedést az is bizonyítja, hogy a Grok egyelőre nem tudott igazán betörni az amerikai szövetségi kormányzati piacra, ahol a Reuters szerint a több mint 400 azonosított AI-felhasználási esetből mindössze háromban szerepelt az xAI vagy a Grok. A kép azonban nem teljesen egyoldalú, mert a SpaceX nemcsak saját chatbotjából próbálhat pénzt csinálni, hanem a számítási kapacitásainak értékesítéséből is – egy másik AI-cég havi 1,25 milliárd dollárt fizetne a SpaceX-nek egészen 2029 májusáig azért, hogy használhassa ezt az infrastruktúrát.

A SpaceX 1750 milliárd dollár körüli értékeléssel menne tőzsdére, miközben az első negyedéves bevétele 4,69 milliárd dollár volt. Ez évesítve körülbelül 18,8 milliárd dollár, vagyis az IPO-értékelés nagyjából 93-szoros árbevételi szorzót jelentene.

Az összehasonlíthatóság kedvéért álljon itt néhány nagyon nagy és sikeres cég árbevételszorzója: Amazon 4x, Nvidia 25x, Palantir 65x. A Tesla is csak 15x szorzóval kereskedik jelenleg.

Emellett azt is vegyük észre, hogy a tervezett 75 milliárd dolláros részvényértékesítés a teljes vállalati érték kevesebb mint 5 százaléka, vagyis a szabadon piacra kerülő részvényhányad kicsi lenne, miközben Musk 85,1 százalékos szavazati kontrollt tartana meg. Ez az értékelés elég nehezen védhető hagyományos pénzügyi alapon... Így a tőzsdei bevezetés lényege nem egyszerűen az, hogy a befektetők részesedést vehetnek egy sikeres AI- és űripari cégben, hanem az is, hogy a Tesla kifulladó növekedési története után újabb Musk-vízióba fizethetnek be mindazok, akik hisznek a látnok vállalkozóban.

OpenAI

Az OpenAI esetében már nem mellékszálként jelenik meg a mesterséges intelligencia, hanem ez adja a vállalat lényegét. Itt az a kérdés, hogy a világ legismertebb mesterségesintelligencia-terméke képes lesz-e kitermelni a működéséhez szükséges hatalmas költségeket és mikor fordul majd nyereségbe a működés.

A ChatGPT mögött álló vállalat útját eddig egy fontos jogi bizonytalanság nehezítette, mert Elon Musk azt állította, hogy az OpenAI eltért eredeti nonprofit küldetésétől, amikor egyre inkább üzleti vállalkozásként kezdett működni. Egy nyilvánosság előtt zajló nagy per kerekedett ebből a vitából, amit Musk május 18-án elbukott. A bíróság nem állította meg az OpenAI átalakulását, azzal érvelve, hogy Musk már jóval korábban tudott az átalakításról, és ha ez zavarta, akkor ezt több évvel ezelőtt kellett volna jogilag rendezni, mostanra keresete elévült. Innentől kezdve az OpenAI tőzsdei színrelépése már nem jogi, hanem befektetői: a piacnak azt kell eldöntenie, hogy mennyit ér egy olyan vállalat, amely a mesterséges intelligencia legismertebb fogyasztói termékét birtokolja, de egyelőre óriási tőkét éget el.

Az értékelés alapja első ránézésre rendkívül erős: a ChatGPT-nek 900 millió heti aktív felhasználója és több mint 50 millió előfizetője van, ennek alapján a vállalatot legutóbb 852 milliárd dollárra értékelték a befektetők. Elemzői becslések szerint az OpenAI bevétele 2026-ban 34 milliárd dollár, 2027-ben pedig már 64 milliárd dollár lehet, vagyis a növekedés olyan tempójú, amelyet kevés vállalat tud felmutatni. Csakhogy ez a növekedés rendkívül drága: a cég idén akár 25 milliárd dollár készpénzt is elégethet, a kiadások ugyanis óriásiak, főként a modellek futtatásához és fejlesztéséhez szükséges chipek, adatközpontok és számítási kapacitás miatt. Nincs arra vonatkozóan pontos becslés, hogy mikorra válhat nyereségessé az OpenAI, de egyes elemzők 2030-ra teszik ezt a dátumot.

A következő lépés most a tőzsde lehet. A Reuters értesülései szerint a cég akár már szeptemberben tőzsdére léphet, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley közreműködésével készíti elő a bevezetéshez szükséges dokumentumokat, és korábban legalább 60 milliárd dolláros tőkebevonásról, valamint 1000 milliárd dollár körüli értékelésről is szó volt. A befektetők itt sem a jelenlegi nyereséget tudnák megvenni, hanem azt az ígéretet, hogy a mesterséges intelligencia piacán megszerzett vezető pozíció később valóban kitermeli a remélt profitot.

Anthropic

A harmadik nagy szereplő az Anthropic, amelyet 2021-ben Dario Amodei és több más, korábban az OpenAI-nál dolgozó kutató alapított. A cég a Claude nevű mesterségesintelligencia-modellcsaláddal vált ismertté, és ma elsősorban nem a hétköznapi csevegőrobot-piacon, hanem a vállalati felhasználásban erős. Ennek egyik oka, hogy a Claude-ot sok helyen programozási és irodai munkafolyamatokba építik be, vagyis nem önálló fogyasztói alkalmazásként, hanem céges eszközként használják. A Reuters decemberi beszámolója szerint az Anthropicnak már több mint 300 ezer vállalati ügyfele volt, bevételének nagyjából 80 százaléka pedig üzleti felhasználóktól származott.

Pénzügyi szempontból éppen ezért az Anthropic lehet a legérdekesebb ellenpont az OpenAI és a SpaceX mellett. A Reuters szerint a vállalat a márciusi negyedévben 4,8 milliárd dollár bevételt ért el, a júniusi negyedévben pedig már 10,9 milliárd dollár feletti bevételre számíthat. Ez utóbbi állítólag 559 millió dolláros működési nyereséget hozhat, ami ritka eredmény lenne az AI-cégek között, ahol a hatalmas fejlesztési és befektetési igények miatt inkább a veszteség és a pénzégetés a jellemző. Természetesen az Anthropic is óriási összegeket költ infrastruktúrára: ők voltak azok, akik a SpaceX-szel kötött megállapodás alapján havi 1,25 milliárd dollárt fizethetnek számítási kapacitásért Musk cégének egészen 2029 májusáig.

A tőzsdei megjelenés lehetősége az Anthropicnál is napirendre került, de itt egyelőre még kevésbé előrehaladott a történet, mint a SpaceX vagy az OpenAI esetében. Tavaly decemberben arról szóltak a hírek, hogy a cég már 2026-os tőzsdei bevezetésre készülhet, és jogi tanácsadót is megbízott az előkészítéssel, de végleges döntésről akkor még nem volt szó. A befektetők számára az Anthropic vonzereje az lehet, hogy a Claude jelenleg sok felhasználó szemében az egyik legjobban használható mesterségesintelligencia-rendszer: több vállalati, programozási és elemzési feladatban ezt tartják az egyik legjobb modellnek. Ez azonban nem jelent tartós garanciát: a mesterséges intelligencia piacán az előnyök gyorsan változnak, és amit ma a felhasználók a legjobb eszköznek tartanak, azt egy új modell vagy technológiai ugrás rövid idő alatt háttérbe szoríthatja. Ez is fokozza a nehézséget az AI-részvények iránt érdeklődők számára: nincs hosszú távon biztos választás.

Szerző: Szepesi László
Címkék: AI, mesterséges intelligencia, OpenAI, SpaceX, ChatGPT, Musk, Anthropic, IPO, tőzsde, részvény, árfolyam