A fele terhet sem vállalnák a pénzintézetek

Tranzakciós adó nélkül is drágulnak a bankszámlák

2012. május 17. Nyárra több banknál is emelkednek a folyószámláknál a díjak. A változások természetesen még teljesen függetlenek a tranzakciós illetéktől. Annak megjelenése jelentősen változtathat majd a kondíciókon. A banki költségeiket egyébként elsősorban a tehetősebbek tudják alacsonyabban tartani – és ez egyre inkább így van.

A Budapest Baknál a múlt héten változtak a folyószámlához kapcsolódó díjak. A Standard bankszámla költsége a havi 299 forintról 310-re emelkedett (itt nézhet utána banki költségeinek). Amióta a szabályozás keményebbé vált, ilyen apró lépésekkel drágítanak csak a bankok (korábban 50-60 százalékos díjemelés is előfordult egyes tételeknél).  Az inflációt követő díjemelés azonban csak az átlagnál igaz, néhány költség most is kiugró mértékben nőhet. Például a Citibank a bankfiókban leadott átutalási megbízásért egy hónap múlva már a jelenlegi kétszeresét számítja fel. Ez minimum 200 forintos növekedést jelent. A bank nullás csomagjához egyáltalán nem nyúl hozzá, a díjemelést a CitiComfort számlákkal rendelkezők kénytelenek elviselni.

A tehetősebbek és a korszerűbb csatornákat használók általában jobban járnak. Kivétel azért ezen a téren is akad. A K&H ugyanis a következő hónaptól megszűnteti az elektronikus hozzáférés díjmentességét, bár ez azért nem vaskos (mindössze 50 forintos) költség bevezetését jelenti. Már fájóbb lehet, hogy a többször hibásan ütött kódot az ügyfél ötszáz forintja bánhatja.
Ez is mutatja, hogy a bankok a kedvező feltételeket egyre inkább azoknak az ügyfeleknek tartogatják, akiknek a számlájára rendszeresen magasabb összegű bérátutalás érkezik, illetve aktívabban használják számlájukat. Ugyanebbe a körbe tartozónak értékeljük, hogy miközben, ha lassan is, de fokozatosan kúsznak felfelé a folyószámlák költségei. A CIB ettől a héttől a korábbinál jóval alacsonyabb első éves díj mellett kínál bankkártyákat (az ilyen akciókat, átmeneti jellegűk miatt, kalkulátorunkban nem vettük figyelembe, így az ott kijövő költségek nem egy számlánál a második évtől érvényes terhelést mutatják).

Néhány banknál a nem kivételezettek is jó kondíciókat találhatnak, probléma viszont, hogy ezek országos lefedettsége közel nem teljes. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a Magyar Bankszövetség által újabban a tranzakciós illeték kapcsán felvetett kötelező számlanyitás előírását aligha fogadja majd osztatlan lelkesedés.

Mit szeretnének elérni a bankok?

A bankszövetség elnöke, Patai Mihály az MTI-nek elmondta: a tranzakciós adóról a kormányzattal való egyeztetésre kinevezték a négytagú küldöttséget. Ezt Gyuris Dániel alelnök vezeti, tagjai a Raiffeisen, a K&H és az FHB vezérigazgatói. A bankok javaslatairól csak annyit árult el, hogy kívánatosnak tartanák a bankszámlák kötelező nyitását a „gazdaság fehérítése érdekében”. Egy ilyen lépés szakértők szerint is csak akkor képzelhető el, ha megteremtik a díjmentes alapszámla intézményét. Ebben azonban már korábbi hosszas egyeztetések után sem sikerült előbbre jutni (a már valóban szélesebb körben létező nullás számlák – mint utaltunk rá – egyáltalán nem ebbe a körbe tartoznak).

A bankok azt is elképzelhetőnek tartanák, hogy más típusú illeték terhelje például a készpénzmozgást a vállalatok között, mint a banki átutalásokat (ez sem új, eddig szintén kudarccal járó, elképzelés). Utóbbiaknál ragaszkodnak a felső korlát visszahozatalához (ez a korábbi elképzelések között szerepelt, de végül kimaradt a javaslatból).

Patai emlékeztetett: a bankok tavaly decemberben 2013-ra szektorszinten 60 milliárd forintos teherről állapodtak meg a kormánnyal. Ha a kormánynak szüksége van ebből az adónemből 100-150 milliárd forintra (a tervben 130 milliárd szerepel), lehet úgy strukturálni a terheket, hogy arányosan a bankszektorra is jussanak, és azokra is, akik el tudják viselni – tette hozzá. Úgy véli egyébként, sikerül majd egyezségre jutniuk.