Kaliforniában az államokból való kilépést szervezik

Trumpiáda: sokkon túl, recesszión innen?

Budapesti eredményváró
Fotó: Mohai Balázs, MTI

2016. november 10. A Trumphoz hasonló felhördüléssel fogadott egyik elnököt ma már a legnagyobbak között tartják számon. Jól is elsülhetne tehát a frissen megválasztott politikus regnálása, bár ennek megítélését nehezíti, hogy senki (talán ő sem?) tudja, igazából mit tervez. A piacok gyorsan megnyugodtak, de jöhetnek még gondok.

Sokkolta a világot, hogy kedden minden előrejelzést megcáfolva Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökévé. A megfigyelők, elemzők, politikusok most azt találgatják, hogy mit és mennyire kell komolyan venni abból a sok hangzatos, gyakran egymásnak ellentmondó, néha kifejezetten riasztó kijelentésből, amit a republikánus jelölt szájából – aki még pártja vezetőinek támogatását sem bírta – a kampány során elhangzott.

Kaliforniában mozgalom kezdődött, hogy 2019-ben népszavazást tartsanak az Egyesült Államokból való kilépésről (Calexit). Ebben az államban a választást 59 százalékkal Hillary Clinton nyerte. A mozgalom sikere kétes ugyan, ha azonban megvalósul, az új állam a világ hatodik legnagyobb gazdaságát jelentené, megelőzve például Franciaországot.

A legtöbben abban bíznak, hogy az amerikai demokrácia stabil intézményrendszere nem ad teret a vadhajtásoknak, és megszelídíti a leendő elnököt, sőt, az talán már magától, pusztán az elfoglalt pozíció felelősségét érezve megszelídül. Persze volt már példa arra, hogy hasonlóan lenézett nagyhangú politikust nem sikerült kezelni, sőt – és ebből iszonyúan nagy baj lett. Ahogy az ellenkezőjére is – például éppen Amerikában. 1968-ban Richard Nixon, 1980-ban Ronald Reagan megválasztását ugyanilyen felhördülés fogadta.

Az előbbihez a vietnámi háború befejezése, a kínai nyitás és – az akkor a világ számára átmeneti megnyugvást hozó – enyhülés fűződik (persze mindehhez kellett egy Henry Kissinger is). És noha Nixon elnöksége igen dicstelenül végződött, a történet egészét tekintve ez is az amerikai demokrácia erejét mutatja, Reagant pedig ma már kifejezetten az USA legnagyobb elnökei között tartják számon. Amit alighanem Trump is így gondol, hiszen még kampánya elején hivatkozott is arra, hogy éppúgy 69 éves, mint az egykori színészből lett elnök.

Gyorsan magukhoz tértek a részvények

A pénz és tőkepiacok mindenesetre pánikszerűen reagáltak kedd hajnalban a meglepetésszerű eredményre. A főbb amerikai részvények az éjszakai elektronikus kereskedésben – néhány kivétellel – 1–2,5 százalékos hirtelen esést produkáltak. A pánik azonban rövid ideig tartott, amiben egyes elemzők szerint szerepe lehetett annak is, hogy Trump hajnali beszédében, a kötelező jellegű köszönetmondások és egyéb közhelyek mellett a tőle várt, eddigi szerepléseihez inkább illő triumfálás helyett meglepően békülékeny, megnyugtató hangot ütött meg.

Így a részvények többsége már piacnyitás előtt gyors korrekcióba kezdett, ha nem is nyert vissza addigra mindent. Az S&P500 decemberi futures jegyzése, ami hajnalban egyik percről a másikra 2150-ről 2028-ig esett, majd a nap végén már 1,16 százalékos emelkedéssel 2160,25 ponton zárt. Napközben már egyértelmű optimizmus jellemezte az amerikai részvénypiacot Az S&P500 prompt indexe végül 1,11 százalékos, a Dow Jones iparindex 1,4 százalékos emelkedéssel zárta a napot. Gyenge kezdés után követték az amerikaiakat a főbb európai piacok is.

Földrajzi elhelyezkedésük miatt kevésbé voltak szerencsések a Távol-Kelet tőzsdéi, ahol egyszerűen nem maradt idő a korrekcióra: a tokiói Nikkei például 5,36, a hongkongi HangSeng 2,16, a sidney-i S&P/ASX200 1,9 százalékos mínuszban volt kénytelen befejezni a kereskedést.

Hatalmas ijedtség a devizapiacon

Lényegében hasonló pályát jártak be a nyersanyag és a devizapiacok is. A decemberi arany, mint legfőbb menedék unciája 1280,30 dollárról 1334-ig emelkedett, estére viszont majdnem teljesen eltűnt nyereség. A texasi könnyűolaj 45 dollárról hajnalban 43,13-ig a Brent 45,97-ről 44,45-ig zuhant, 7-órára azonban már mindent visszanyertek, este pedig már jócskán pluszban jártak. Rövid szenvedés után a dollár a jennel, az euróval és az angol fonttal szemben is lényegében visszanyerte az erejét. Az ijedtséget azonban mutatja, hogy – mint a Reuters hírül adta – koreai és japán illetékesek jelezték: készek a beavatkozásra, hogy a devizapiacok háborgása ne oltsa ki a törékeny gazdasági fellendülést.

Lényegesen rosszabbul járt a mexikói peso, amely eddig az amerikai választások egyik legfőbb vesztesének tűnik. Nyolc százalékos zuhanása, amit minimális korrekció után meg is tartott, egyértelműen a szabadkereskedelmi övezet felszámolása, a vendégmunkások hazaküldése, és a védővámokra alapozott gazdaságpolitika Trump általi kilátásba helyezésének a következménye. Ha nem is sújtotta ilyen mértékben, de ez magyarázza a kanadai dollár közel egy százalékos esését is.

Hosszabb távra megmaradtak a vészforgatókönyvek

Az elemzők többsége azonban mind a részvénypiacokon, mind a devizaárfolyamokban hosszabb bizonytalanságra számít. Bár, mint a Marketwatch írja, a piac majd megszokja az új rendszert, egyszerűen azért, mert nincs más út. De lehet fogadni, hogy egy ideig ingadozás jön, mert a pénzügyi piacoknak időre van szükségük, hogy kitalálják Trump szándékait (hát ez nem is könnyű). Néhányan már azt emlegetik, hogy a fokozódó volatilitás és bizonytalanság miatt a FED decemberre várt kamatemelését el lehet felejteni.

A The Street arra is emlékeztet, hogy a Washingtoni Brookings Institution korábbi elemzése szerint a globális részvénypiacok nem kevesebb, mint 15 százalékos esése várható Trump elnöksége alatt, annak ellenére, hogy republikánus elnökség alatt emelkedni szoktak az árfolyamok. A Moody Analytics szerint, ha Trump komolyan veszi javaslatait, az Amerika számára hosszadalmas recessziót okoz, 2,4 százalékos GDP-csökkenéssel, a munkanélküliség 7,4 százalékos növekedésével, 3,4 millió munkahely elveszítésével. Az Oxford Economics szintén úgy becsüli, hogy Trump tervei 2017 végére recesszióhoz vezetnének, ami az amerikai gazdaság 2 százalékos zsugorodását jelentené 2018-ban.

A Marketwatch egyik publicistája is úgy vélekedik, hogy a következő 4 év nehezebb lesz a befektetők számára, de ennek semmi köze Trumphoz. Szerinte recesszióra és a medve piacra kell számítani, és bár az elnök intézkedései hatással lehetnek a visszaesés szélességére és mélységére, nem harcolhatnak a piac kérlelhetetlen erői ellen. Mindezt pedig persze a magyar befektetők is megszenvedhetik.

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: világgazdaság, USA, Donald Trump, részvény, árfolyam, devizapiac