Fontosabb a biztonság a hozamnál

Tudatlan a lakosság vagy óvatos?

2017. október 20. Hiába nem kapunk semmit sem a pénzünkre a bankokban, mégsem mozdulunk a kockázatosabb befektetések felé. De botorság lenne ezt egyszerűen pénzügyi tudatlansággal elintézni. Sokan inkább beletörődnek abba, hogy az infláció lemorzsoljon a megtakarításaik értékéből, minthogy a nagyobb hozam reményében elveszítsék annak egy kisebb vagy nagyobb részét. Mutatjuk a legfrissebb, elég siralmas kamatokat.

A lakossági megtakarítások kezeléséből élő szakemberek sokszor azon keseregnek, hogy hiába nem adnak már kamatot a bankok a pénzünkre, nem vagyunk hajlandóak a kockázatosabb befektetések felé mozdulni. Legutóbb ezen a héten tartott konferencián mutattak be egy kutatást, amely szerint az alacsony kamatkörnyezet hatására a térségben nálunk változott a legkevésbé a megtakarítások szerkezete. Még mindig nagyon kicsi ugyanis a moderált kockázatvállalók, vegyes attitűdűek aránya.

Tény, hogy nem rohant a lakosság tőzsdézni, ugyanakkor jelentős vagyonátcsoportosítást láthattunk. A nagyobb megtakarítással rendelkezők közül sokan a közvetlen ingatlanbefektetés felé fordultak. A befektetési alapokban tartott vagyon friss megtakarítással csak kissé növekedett, ugyanakkor jelentős belső átcsoportosításnak lehetünk tanúi. Már jó ideje zajlik az a folyamat, hogy a befektetők a magasabb hozamot elérni képes alapokat részesítik előnyben. A legfrissebb számok szerint az abszolút hozamú alapok kategóriája év végére akár a legnagyobbá is válhat, megelőzve a kötvényalapokat is. És az élbolyban ott vannak az ingatlanalapok is, amelyek szintén meneteltek az utóbbi időszakban.

Nem is adnak a bankok kamatot

A bankok már jó ideje alig adnak valami kamatot a lekötött betétekre. Az MNB legfrissebb számai szerint tovább csökkent, 0,36 százalékra mérséklődött az átlagos lekötött betétek kamata augusztusra. Ezt csakis a néhány megmaradt akciós kamat húzhatja fel, és az a banki gyakorlat, hogy ha a megtakarítás legalább 50 százalékát valamilyen állampapírba vagy befektetési alapba helyezi el az ügyfél, akkor az átlagosnál nagyobb kamathoz juthat. Véleményünk szerint az ilyen feltétellel elhelyezett betéteket külön kellene vizsgálni, hiszen az átlagot felhúzzák, ugyanakkor nem hozzáférhetőek mindenki számára. Hiszen csak egy másik befektetés felé mozduló ügyfél veheti igénybe. A cikkünk végén táblázatba szedve mutatjuk a feltételek nélkül kapható legjobb betéti kamatokat. Ezekből jól látszik, hogy az átlagos ügyfél valójában mihez juthat hozzá.

Nem csoda, hogy a lekötött betétek állománya jelentősen csökkent. Ugyanakkor, mint korábban megírtuk, a lakossági pénzügyi vagyonának legnagyobb része még mindig a bankoknál van (6350 milliárd forint), ebből azonban már csak 1973 milliárd forint volt a lekötött, és 4377 milliárd forint a látra szóló betétek összege a félév végén. Érdekesség, hogy 7 évvel ezelőtt (akkor lépett hatalomra az új, Fidesz-kormány) hasonló nagyságrendben tartották bankban a pénzüket az emberek (6191 milliárd forintot), azonban akkor csak 1485 milliárd forint állt látra szóló, és 4706 milliárd forint volt lekötött betétben. Vagyis azóta megfordult az arány. Noha a folyószámlán tartott pénzre tényleg nem fizetnek semmit a bankok (mert a 0,01 százalékot nehezen nevezhetjük valaminek).

Ráadául jó sokan választják a készpénzt is. Június végén 4028 milliárd forint volt, ezzel újabb történelmi csúcsra járt, míg 7 évvel ezelőtt csak 2226 milliárd forint volt.

Az állam mindent visz?

Sokan fordultak persze a piaci kamatoknál jóval többet fizető állampapírok felé. A lakossági állampapír-állomány folyamatosan csúcsokat dönt, igaz, a lakossági vásárlási csúcs nem egészen annyi, mint amennyiről az ÁKK mindig beszámol. Az MNB adatai szerint az első félévben összesen 385 milliárd forint friss megtakarítást öntött a lakosság állampapírba. Így összesen már 4565 milliárd forintot tart itt. Még azt is érdemes hozzátenni, hogy ez a 4565 milliárd forint is kissé torzított adat, ha figyelembe vesszük, hogy a bankok hitellel is finanszíroztak állampapír-vásárlást a magasabb haszon reményében.

Az ÁKK legfrissebb adatai szerint egyébként szeptemberben közel 155 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-állomány, ebből csak a Prémium Állampapír (korábban Prémium Államkötvény, csak közben átnevezték a lakossági állampapírokat) 121 milliárd forinttal hízott. Ugyanakkor azt gyanítjuk, hogy ez megintcsak nem lakossági vásárlás volt. A korábbi évek tapasztalatai szerint szeptemberben érkezik meg az szja egy százaléka az alapítványokhoz, és azok ilyenkor fektetik be állampapírba a hozzájuk befolyó pénzt. (Ezt majd egyébként csak a később megjelenő MNB statisztikákból tudhatjuk meg. )

Tudatlanok vagyunk?

A pénzügyi tudatosággal tényleg hadilábon állunk, ezt minden kutatás kimutatja. A befektetési szakemberek sokszor szeretik is ezzel magyarázni, hogy miért nem kockáztat jobban a lakosság a befektetések terén. Ugyanakkor véleményünk szerint ez csak az érem egyik oldala. Olvasónk levelei, kommentjei alapján azt gondoljuk, hogy nagyfokú tudatos óvatosság és bizalmatlanság is közrejátszik abban, hogy ennyire ragaszkodnak sokan a bankbetéthez és a készpénzhez. A magánnyugdíjpénztárak államosítása óta nem tudunk úgy nyugdíjtakarékosságról írni, hogy ne ömlenének tömegével a „majd az állam ezt is lenyúlja” kommentek. Sokan éppen ezért az állampapírt sem választják, mert kitörölhetetlen nyomokat hagyott bennük a történet.

Vannak, akik a válságban égették meg magukat valamilyen befektetéssel vagy devizahitellel, így ők extra biztonságra mennek. Tudatosan nem váltanak kockázatosabb megtakarításra, mert úgy kezelik az infláció okozta értékvesztést a megtakarításaikon, mint egy biztosítás árát,. És inkább ezt választják, mint az extra kockázatot a magasabb hozam reményében, ami hangsúlyosan: csak remény!

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja.

A tartós betéti számlákra kínált friss kamatokat itt találja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Top ajánlatok 5 millió forintra

Bank	2 hónapra	Bank	3 hónapra	Bank	4 hónapra	Bank	6 hónapra	Bank	12 hónapra
OTP direkt	0,20%	Budapest	0,20%	Budapest*	0,90%	Budapest	0,10%	Budapest	0,50%
Budapest	0,10%	MKB	0,10%	OTP*	0,30%	MKB	0,10%	MKB	0,10%
		Unicredit	0,10%	Budapest	0,10%	CIB	0,03%	CIB	0,03%

*A bankba érkező új pénzre.
Forrás: Azénpénzem.hu kalkulátor a banki hirdetmények alapján

Jelenlegi lakossági állampapír kamatok

Állampapír neve	Futamidő	Éves kamat	Éves kamat számítása
Bónusz Magyar Állampapír 2028/N	11 év	3,04%	12 hónapos Dkj hozam + 3,00%
Bónusz Magyar Állampapír 2024/O	7 év	2,79%	12 hónapos Dkj hozam + 2,75%
Bónusz Magyar Állampapír 2022/O	5 év	2,29%	12 hónapos Dkj hozam + 2,50%
Prémium Magyar Állampapír 2023/I	6 év	3,80%	Infláció + 2,00%
Prémium Magyar Állampapír 2021/J	4 év	3,55%	Infláció + 1,75%
Kétéves Állampapír 2019/H3	2 év	2,50%	2017. április 3-tól
Egyéves Magyar Állampapír	1 év	2,00%	2017. febr. 13-tól
Féléves Magyar Állampapír	6 hónap	1,50%	2017. febr. 13-tól
Kincstári Takarékjegy Plusz	1 év	2,00%	2017. febr. 14-től
Kincstári Takarékjegy I.	1 év	1,75%	2017. febr. 13-tól
Kincstári Takarékjegy II.	2 év	2,25%	2017. febr. 13-tól