Túl magasak a lakhatási költségek

2012. július 5. Ma Magyarországon minden negyedik ember olyan lakásban él, ami veszélyezteti az egészségét – állapította meg a Habitat for Humanity Magyarország a hazai lakhatási szegénységről először közzétett éves jelentésében. Mint az elemzésből kiderült: közüzemi elmaradások, penészes otthonok és a megélhetést veszélyeztető lakhatási költségek mellett az önkormányzati bérlakások száma nemhogy nőne, tovább csökken.

Hazánkban majdnem minden negyedik lakásban ázik be a tető, nedvesek, illetve penészesek a falak vagy padló – írta a Habitat. Ezzel Magyarország a negyedik legkedvezőtlenebb helyzetű uniós tagállam címét szerezte meg. 233 ezer lakásban nincs a vezetékes víz, körülbelül 660 ezer embernek nincs vízöblítéses WC-je, 1,2 millió lakás nincs rákötve a csatornahálózatra. Becslések szerint körülbelül 300 ezer ember él elszegényedett városi vagy falusi telepeken.

Ezentúl évente várható ilyen kiadvány, így nyomon követhetjük majd, miként változik a helyzet.
A legtöbb embert 2011-ben a fizetési elmaradások problémája érintette. Ez nem is csoda, hiszen a legalacsonyabb jövedelmi ötödben a háztartások csaknem egyharmadánál elérték vagy meghaladták a lakhatási költségek az elkölthető háztartásjövedelem 40 százalékát. Ez a mérték pedig a nemzetközi szakirodalom szerint súlyos megfizethetőségi problémát jelent. (Sokan már szinte a fizetésük kézhez vétele pillanatában számíthatnak arra, hogy a hónapban nem jut mindenre.)

A Habitat szerint a problémát jól működő szociális bérlakás-állomány enyhítené. Az erre rászorultak számát 300 ezerre teszik. Az önkormányzati bérlakások száma 2011-ben mintegy 120 ezer volt, ami a teljes lakásállomány kevesebb, mint a 3 százaléka. Az ilyen otthonok egyre fogynak, 2011-ben 2,5 ezer lakás tűnt el ebből a körből. Ráadásul a meglévő lakások jelentős része nem kínál megfelelő lakáskörülményeket, negyedük alacsony komfortfokozatú. Mint a tanulmányból kiderült, folytatódott a lakások privatizációja, ami azt is jelzi, hogy a meglévő állomány minősége tovább romlott. A szervezet átfogó lakáspolitikai stratégiai dokumentum készítését sürgeti. Az Új Széchenyi Terv Otthonteremtési Programja ugyanis szerintük a gazdaságélénkítés szempontjára koncentrál, míg a megfizethetőséggel, a legelesettebb csoportok lakáshoz jutásával, a szociális bérlakás-szektor kezelésének kérdésével nem foglalkozik.

Kapcsolódó anyagok