Az érettségivel minden megváltozik

Ugrik a családi pótlék és az adókedvezmény a továbbtanulással

2020. február 14. Szombaton éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. A továbbtanulással megnőnek a család kiadásai, miközben a bevételek csökkennek. A felsőoktatásban továbbtanulók után már nem jár családi pótlék, és a családi adókedvezménytől is el kell búcsúzni. Ugyanakkor az eltartottak számába beleszámítanak.

Február 15-én éjfélig jelentkezhetnek a felsőoktatási intézményekben szeptembertől induló képzésekre azok, akik tovább szeretnének tanulni. A továbbtanulás jelentős anyagi terheket ró a családokra. Az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Jelentése szerint a hallgatók tandíjon felüli költségeinek felét nagyrészt családjuk fedezi, miközben erre a legtöbben nincsenek felkészülve.

A kiadások a továbbtanulással megugranak, ugyanakkor a bevételek csökkennek. A család ugyanis az érettségivel elbúcsúzhat a családi pótléktól és a családi adókedvezménytől is. Az érettségit követően ugyanis a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják, tehát júliustól már nem. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék (azaz iskoláskorúnál iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma már a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. – sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét.

Bár családi pótlék nem jár az egyetemista gyerek után, a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér (vagy más kedvezményezett eltartott), aki után még jár családi pótlék, kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe a számításkor az egyetemista vagy főiskolás diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összegű családi pótlékot kaphatnak. Ezt azonban csak a tanév megkezdése után, az érvényes hallgatói jogviszony igazolásával lehet két hónapra visszamenőlegesen kérni. Vagyis nem automatikus, és célszerű szeptemberben igényelni.

Hogyan kell számolni?

Egy kétgyermekes családnál, ha a nagyobbik leérettségizett, és egyetemen továbbtanul, akkor nem az egy gyermek után járó után járó 12200 forint családi pótlékot, hanem a kétgyermekesek után járó 13300 forintot kaphatja meg a szülő a fiatalabb gyermek után. (A családi pótlékról, annak összegéről korábban itt írtunk részletesen.) Háromgyerekeseknél egy továbbtanuló és két kisebb testvér esetén 13300 forint gyermekenkénti összeg, összesen 26600 forint helyett tehát 32000 forint (a három- és többgyermekesek gyermekenkénti 16 ezer forintja) jár. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

Más a szakképzés

Más a helyzet, ha nem egyetemen tanul tovább az érettségizett diák, hanem ismét közoktatási intézmény nappali tagozatán tanul tovább (OKJ-s képzés, de csakis közoktatási intézetben, szakképzés). Ekkor annak a tanévnek a végéig jogosult a szülő a családi pótlékra, amelyik évben a gyermek betölti a 20. életévét. Azonban nem jár automatikusan, érettségi után igényelni kell. Ha elmúlik 20 éves, akkor ugyanaz a helyzet, mintha egyetemen tanulna tovább, vagyis nem jár a családi pótlék, de ha kéri a szülő, a gyermekszámba (eltartottként) beleszámíthat. Például, ha valakinek három gyermeke van, 12, 19 és 22 évesek, és a két idősebb OKJ-s képzésen tanul, akkor a legkisebb és a 19 éves után jár a családi pótlék, a 22 éves után már nem, de a háromgyerekeseknek gyermekenként járó 16 ezer forintos családi pótlékot kérvényezhetik gyerekenként, így 32 ezer forintot kaphat a család. (A kétgyerekeseknek járó összesen 26600 forint helyett.)

Nem jár a családi adókedvezmény

Családi adókedvezményt addig vehetünk igénybe a gyerek után, amíg a családi pótlék is jár utána. Viszont továbbtanulóként a gyerekszámba ugyanúgy beleszámít, mint a családi pótlék esetében. Vagyis, ha OKJ-s képzésen vesz részt, és még kaphat a szülő családi pótlékot, akkor a családi adókedvezménybe is ugyanúgy veszik számba, mint korábban. Ha viszont elmúlt 20 éves az OKJ-s képzésen résztvevő, vagy egyetemre, főiskolára megy tovább, akkor júliustól már nem jár utána a családi adókedvezmény sem. De beleszámít az eltartottak számába, így a magasabb összegű kedvezményt lehet a fiatalabb testvérre (testvérekre) igénybe venni.

Ezt azt jelenti, hogy ha egy háromgyerekes család legidősebb gyermeke egyetemre megy, akkor júniusig az összevont adóalapból gyerekenként minden hónapban 220 ezer forintot lehetett levonni (ha kevés volt ehhez az adóalap, akkor az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból is levonható). Tehát minden hónapban gyerekenként 33 ezer forinttal, összesen havi 99 ezer forinttal több pénz maradt a kasszában, mint a gyermekteleneknek. Júliustól viszont már csak két gyerek után jár a családi pótlék. Ha a legidősebb dolgozni menne, a két fiatalabb gyerekre fejenként 133330 forintot lehetne levonni az adóalapból, azaz összesen nettó 40 ezer forint lenne már csak a többlet, ami a zsebben marad a kedvezménnyel. De ha továbbtanul az egyetemen, akkor az eltartottak közé számít, így a háromgyerekesek kedvezményével lehet számolni, viszont csak két főre. Tehát a kétszer 33 ezer forint, azaz 66 ezer forint lesz a zsebben maradó adókedvezmény.

A továbbtanulásnál tehát a háromgyerekeseknél (ha a legnagyobb érettségizik) júliustól 49 ezer forinttal lesz kevesebb a bevétel (ha a szülő kéri, hogy vegyék figyelembe a családi pótlék számításakor), a kétgyerekeseknél (ha a nagyobb érettségizik) 33300 forint a csökkenés.

A munkáltató felé jelezni kell

Év elején kell a családi adókedvezményről nyilatkozni a munkáltatónak, így a mi felelősségünk, hogy év közben jelezzük: a gyerek után már nem jár családi adókedvezmény, viszont a számításnál figyelembe kell venni.

Az egyetemista vagy 20 évesnél idősebb OKJ-s képzésen résztvevő gyereket egyébként akkor is figyelembe lehet venni eltartottként a családi adókedvezmény számításakor, ha valaki a családi pótlék beszámításánál nem kérte, hogy számításba vegyék. Szükség van azonban a tanulói vagy a hallgatói jogviszony igazolására.

A diák jövedelmére figyelni kell

Ha a továbbtanuló diáknak rendszeres jövedelme lesz, már nem számít eltartottnak, vagyis nem vehető figyelembe a családi pótlék számításánál. A jogszabály szerint rendszeres jövedelemnek kell tekinteni azt, ami három egymást követő hónapban a mindenkori legkisebb munkabér összegét meghaladja. A minimálbér összege 2020-ban bruttó 161 ezer forint, vagyis nettó 107065 forint. Ha a diák három hónapon keresztül ennél több jövedelemhez jut, akkor ezt 15 napon belül jelezni kell az államkincstárnak, és a negyedik hónaptól már nem számít az eltartottak közé. Ekkortól sem a családi pótlék, sem a családi adókedvezmény számításánál nem lehet vele számolni.

Erre azért is érdemes odafigyelni, mert a fenti példában bemutatott háromgyerekes család esetében családi pótlékból 5400 forinttal kaphatnak kevesebbet. A családi adókedvezmény pedig összesen 26 ezer forinttal (mivel már csak a kétgyerekes kedvezménnyel lehet számolni két főre, tehát 66 ezer helyett 40 ezerrel) csökken. Így összesen havi 31400 forinttal lesz kevesebb a családi bevétel, ha az egyetemista keresete 3 hónapon át átlépi ezt a küszöböt. Ezzel tehát kalkulálni kell, ha a diák munkát vállal. Eltitkolni nem érdemes, az adóhivatalnál összefutnak a szálak, és az Államkincstár visszaszedi a jogtalan kiutalást.

A családi adókedvezmény 2020-ban

1 gyermek esetén havonta 66 670 forint adóalap-kedvezményt
2 gyermek esetén havonta 133 330 forint adóalap-kedvezményt
3 vagy több gyermek esetén 220 000 forint adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni gyermekenként.

Vagyis az adókedvezmény (ennyivel lesz magasabb a nettó bér)