Kedvezően változott a pénzügyi békéltetés

Úgy érzi, átverték? Könnyebben juthat a pénzéhez

Fotó: Azénpénzem

2024. március 25. Ha a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a panaszos javára dönt, de azt a bank, biztosító vitatja, akkor az idén már az elmarasztalt intézménynek kell pert indítania. Minden költséget is ő áll. Kétmillió forintig akkor is kötelezheti fizetésre a pénzügyi szolgáltatót a PBT, ha az nem tett alávetési nyilatkozatot.

Régóta buzdítunk mindenkit arra, hogy ha úgy érzi, átverte bankja vagy biztosítója, ne hagyja a dolgot annyiban, forduljon a jegybank mellett működő PBT-hez. Mint arról már többször beszámoltunk, sokszor eredményes az ilyen harc. Az idén tovább nőtt az esély arra, hogy pénzéhez jut a panaszos. A PBT szabályai ugyanis több ponton is kedvezően változtak.

Az Azénpénzem.hu véleménye szerint a legjelentősebb, hogy ha a pénzügyi szolgáltató vitatja a békéltetők döntését, akkor az idén már nem a panaszossal, hanem a PBT-vel áll szemben. Pert is neki, és nem a kérelmezőnek kell indítania, annak minden költségét vállalva. Megszűnt az ajánlások és a jogszabályi alávetéseken alapuló kötelezések esetére alkalmazott eltérő jogorvoslati rend, vagyis az ellentmondás lehetősége.

A békéltető eljárás elsődleges célja – hangsúlyozta szakcikkben a PBT egyik tagja – , hogy a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató megállapodásra jusson, az eljárás egyezségkötéssel záródjon. A PBT ezt jóváhagyja, így az bírósági úton végrehajthatóvá válik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a pénzügyi szolgáltató az egyezséget teljesítési határidőn belül nem teljesíti, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a PBT határozatának végrehajtási záradékkal ellátását.

Azért ez a dolog nem annyira egyszerű

Amikor nincs megállapodás, de a PBT alaposnak találja a panaszt, akkor jelentőssé válik, hogy a pénzügyi szolgáltató tett-e úgynevezett alávetési nyilatkozatot. Korlátozott alávetési nyilatkozatot tucatnál is több biztosító (köztük a legjelentősebbek) kötött. Ez azt jelenti, hogy a cég csak bizonyos összeghatárig, de akár csak egyes termékeknél fogadja el a PBT határozatát. A bankok között akadnak mindenre kiterjedő megállapodások, de ilyet csak a Magnet, az MBH és az Unicredit fogadott el. Befektetési vállalkozások közül ezen a listán (ez itt nézhető meg) kizárólag a Concorde és az Erste szerepel.

Már 2017-ben bevezették azonban, hogy 1 millió forintig a törvény rendelkezése alapján hozhat kötelező határozatot a PBT a pénzügyi szolgáltatóval szemben akkor is, ha az semmilyen alávetést nem fogadott el. Ezt az összeghatárt pedig az idén 2 millió forintra emelték. A kötelező határozatban foglaltak teljesítésének elmaradása esetén a fogyasztó kérheti a bíróságtól a PBT határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását.

Ha nincs egyezség, se alávetési nyilatkozat, a panaszosnak pedig többet ítélnek meg 2 millió forintnál, akkor csak ajánlást fogalmazhat meg a PBT. Az ebben foglaltak nem kényszeríthetőek ki bírósági végrehajtással. Jelenleg 4 per folyik a bíróságokon ajánlások ellen. Ezeket egyetlen bank indította, és minden esetben adathalász támadásokról van szó. A PBT az ügyfelek kártalanításáról döntött, amibe a bank nem hajlandó belenyugodni.

Kötelezéssel szembeni ellentmondással (ez a lehetőség szűnt meg az idén) hat döntés ellen szintén egyetlen a bank élt. Mindegyik ügy a kiberbiztonságot sértő visszaélés. Tavaly még az ilyen esetekben a panaszosnak kellett pert indítania. Érthető okból ennek költségét általában nem vállalják a magánszemélyek. Az előbbi hat esetből négy emiatt már eleve megszűnt.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: jegybank, MNB, Pénzügyi Békéltető Testület, PBT, jogszabály, per, bank, biztosító, pénzügyi szolgáltató