Erőteljesen lépne a kamatkockázatok miatt a jegybank

Új lakáshitelezési szabályok jöhetnek

2018. június 4. Sokkal kevesebb lakáshitelt vehetnének fel a jövőben azok az adósok, akik az alacsonyabb kamatterhek miatt gyorsabban átárazódó kölcsönt választanák. Emellett a teljes hiteldíj számítását is átalakítaná a jegybank annak érdekében, hogy az kifejezze a jövőbeni kamatkockázatokat.

Az adósság minden terhét kifejező mutató (THM) a jegybank szerint jelenleg nem biztosít megfelelő alapot a kamatkockázatok értékeléséhez. A gond – mint azt mi is tapasztaljuk –, hogy a most hitelt választók hajlamosak azt nézni, pillanatnyilag mennyivel olcsóbb a gyorsabban átárazódó kölcsön. A sorozatos figyelmeztetések szerencsére elég hatásosnak tűnnek, egyre több visszajelzést kapunk arról, hogy biztonsági okból a lakáshitelesek inkább a hosszabb kamatperiódus mellett döntenek (a kamatperiódus azt jelzi, hogy mennyi időre fixált, azaz nem változtatható meg a kamat).

Mivel a jelenlegihez hasonló alacsony kamatkörnyezetben – állapította meg az MNB friss Stabilitási jelentésében – a hosszabb távra rögzített kamatozású hitelek kamatlába jellemzően magasabb a gyorsan változó kamatozású termékekénél, így éppen a jövedelmi szempontból kifeszített háztartások lehetnek hajlamosabbak az utóbbit választani. A változó kamatozású hitelek magas állománya jelentős sérülékenységet hordozhat a fogyasztók korlátozott kockázatérzékelése és kockázatkezelési lehetőségei miatt.

Az MNB hangsúlyozza, hogy az elmúlt hónapokban a minősített fogyasztóbarát lakáshitel minősítés bevezetésével és népszerűsítésével, de a jelzáloglevél-piac mélyítését támogató eszközei révén is támogatta a hosszabb távra rögzített kamatozású hitelek térnyerését. Részben ezeknek az intézkedéseknek a hatására a változó kamatozású hitelek aránya a jelentés szerint az új lakáshitel kihelyezéseken belül a 2017. augusztusi 42 százalékról 2018. március végére mintegy 18 százalékponttal 24 százalékra mérséklődött. A kockázatok további csökkenése, valamint azok újbóli felfutásának megelőzése érdekében azonban további szabályozói eszközök bevetését is indokoltnak tartják.

A rövidebb sokkal kevesebb lehet

A jegybank elképzelései között szerepel, hogy a THM számítását a bankokkal a jövőben nem a kezdeti kamatláb, hanem a pénzpiaci kamatok alapján a jövőbeni (határidős) kamatlábakat megbecsülve végeztetnék. A jegybank indoklása szerint ugyanis a változó kamatozású hitelek esetében a feltüntetett THM a jelenlegihez hasonló alacsony kamatkörnyezetben alulbecsüli a hitel teljes futamidején várható tényleges hitelköltséget, és ennek következtében a mutatóban túlzott különbözet mutatkozik egy hosszabb távra rögzített kamatozású termékhez viszonyítva.

*Variációk maximálisan vállalható törlesztőre (eFt/hó)**
Jövedelem/futamidő	Éven belül	1-5 év	5 éven túl
250 e Ft igazolt jövedelem**	37,5	62,5	100,0
450 e Ft igazolt jövedelem**	87,5	132,5	245,0
*a jegybanki tervek és a piaci információk alapján, döntés a kérdésben még nincs, jelenleg az 5 éven túli kategória számai érvényesek
** a kalkulációban félmillió forintos hitelkártya-keretet is figyelembe vettünk

További intézkedés lehetne, hogy rövidebb kamatrögzítésű jelzáloghitelből csak kisebb összegű hitelt vehessen fel az adós. A mostani jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatók (JTM) a legalább 5 éves kamatrögzítés esetén maradhatnának meg. Az MNB szerint a kamatperiódus hossza szerint differenciált JTM szabályok bevezetése – amelyekre nemzetközi példa is akad –közvetlen hatást válthatna ki (a nálunk és más országokban alkalmazott adósságfékekről itt írtuk részletesen).

Piaci hírek szerint a mostani 50-60 százalékról 25-35 százalékra csökkenhet a JTM. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy például 250 ezer forintos igazolt jövedelem és félmillió forintos hitelkártyakeret (ez nem adósság, csak lehetőség az eladósodásra) mellett a hiteligénylő havi 100 ezer forintos törlesztő helyett esetleg csak 37,5 ezreset választhatna. Nem nehéz rájönni, hogy ez mennyire hatékonyan terelne mindenkit a hosszabban fixált kamat igénybevétele felé.