Bitcoin kontra euró és dollár
2013. július 30.
Az új virtuális „csodapénz” hívei szerint nem tűri a béklyókat. Valóban annyira jó, ha a pénzügyi biztonság szóba sem kerül?
Nincs könnyű feladata annak, aki – ahogy néhány olvasónk kérte – napjaink új informatikai-pénzügyi slágeréről, a bitcoinról próbál elfogulatlan véleményt formálni. Megértéséhez ugyanis egyaránt mély számítástechnikai és pénzügyi ismeretekre van szükség. S noha nem kétséges, hogy lehet olyan szakember, aki mindkét területen kellő jártassággal rendelkezik, valószínű, hogy ilyen igen kevés akad. Nehezíti az elfogulatlan megítélést az is, hogy sokan a jövő pénzét látják a bitcoinban, s ők a rendszer bírálóit gyakran illetik a korszerűtlenség és vaskalaposság vádjával. Ez hatékony védekezés: nemcsak site-unk munkatársa kezdett gyors önvizsgálatba aggályait elhallgatandó, hanem a megkérdezett neves pénzügyi szakember is így kezdte mondandóját: „Lehet, hogy én már öreg vagyok...”
Ez a tőzsde, nem az a tőzsde
A bitcoinnal folytatott tranzakciók teljesen anonimok, így a bírálók legtöbbet a pénzmosás lehetőségét emlegetik, amit a pártolók könnyedén ráznak le magukról. Pedig Amerikában ütöttek már rajta kábítószerbolton, amely bitcoinos fizetéseket fogadott el. (Számos teljesen legális helyen is lehet fizetni ezzel a virtuális pénzzel.) A régi dogmatikus pénzteremtők és szabályozók a fizetési biztonsággal kapcsolatban is aggodalmakat fogalmaznak meg. Egy bankot, befektetési vállalkozást tőkeelőírások, különféle stabilitási mutatók kötnek, tevékenységüket rendszeresen ellenőrzik a hatóságok, éppen a betétesek és befektetők védelmében. A bitcoin esetében egyelőre nincsenek ilyen korlátok, s mint látható, a rendszer hívei sértetten el is utasítják a szabályozás lehetőségét. Pedig már több olyan Bitcoin-vállalkozásról tudni, amelyeken buktak a befektetők. Például a texasi a Bitcoin Savings & Trust befektetési alap, amely mintegy 700 ezer bitcoin, vagyis több mint 60 millió dollár veszteséget okozott a befektetőknek. Vezetői ellen a SEC (az USA értékpapírfelügyelete) indított eljárást néhány régi dogma alapján.
Bitcoinhoz nem csak az említett „bányászattal” vagy szolgáltatások és áruk eladásával lehet hozzájutni, hanem a devizapiacon is. Árfolyama a dollárral szemben rövid idő alatt a sokszorosára emelkedett, és egy kisebb tavalyi tőzsdepánikot követően napjainkban is fölfele tart. A tőzsdei kereskedés bizalmat kelt, kevés szó esik azonban arról, hogy a bitcoin esetében ez nem a nagy devizatőzsdéken folyik, hanem kifejezetten erre a célra létrehozott platformokon. Ezek így nem is felelnek meg a tőzsde fogalmának – amennyiben az definíciószerűen nyilvános, szervezett és szabályozott piacot jelent –, és nélkülözik a világ összes börzéjén meglévő működési, elszámolási, fizetési garanciákat.
Aki csak egy kicsit megkarcolgatta a pénzelméletek felszínét, tudja, hogy az aranystandard megszűnése óta a pénz értékét az érte kapható áruk és szolgáltatások adják. Elfogadását pedig a törvény teszi kötelezővé, és – elsősorban – az a bizalom biztosítja, hogy valóban kaphatók érte áruk és szolgáltatások. E bizalom elvesztése okozza a valutaválságokat. Korrekten válaszol tehát az említett honlap a kérdésre „A bitcoin egy lufi?”, hogy igen: „...ahogy az euró és a dollár is az, mivel csak csereértékük van, de használati értékük nincs. Ha máról holnapra senki nem fogadná el többé fizetőeszközként az eurót, a dollárt vagy a bitcoint, úgy a “lufi” nyomban kipukkadna és nullára zuhanna értékük.” A dollár és az euró mögött azonban – válság ide vagy oda – hihetetlenül erős gazdaságok állnak, amit a bitcoin nélkülöz. Igaz az is, hogy teljes elértéktelenedésük valószínűtlen, ahogy az is tény, hogy „Szomáliában például mindmáig érvényes fizetőeszköz a szomáli schilling annak ellenére is, hogy már 20 éve összeomlott a kormányuk.” Egy olyan valutát azonban pozitív példának állítani, aminek az árfolyama a dollárral szemben az 1991-es 2000 Schillingről 2013-ra 15 000-re esett vissza, legalábbis furcsa befektetésöszönző érvelés.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: virtuális pénz, bitcoin, euró, dollár, tőzsde, szabályozás
Új világpénz: a dzsungel törvényei
Nincs könnyű feladata annak, aki – ahogy néhány olvasónk kérte – napjaink új informatikai-pénzügyi slágeréről, a bitcoinról próbál elfogulatlan véleményt formálni. Megértéséhez ugyanis egyaránt mély számítástechnikai és pénzügyi ismeretekre van szükség. S noha nem kétséges, hogy lehet olyan szakember, aki mindkét területen kellő jártassággal rendelkezik, valószínű, hogy ilyen igen kevés akad. Nehezíti az elfogulatlan megítélést az is, hogy sokan a jövő pénzét látják a bitcoinban, s ők a rendszer bírálóit gyakran illetik a korszerűtlenség és vaskalaposság vádjával. Ez hatékony védekezés: nemcsak site-unk munkatársa kezdett gyors önvizsgálatba aggályait elhallgatandó, hanem a megkérdezett neves pénzügyi szakember is így kezdte mondandóját: „Lehet, hogy én már öreg vagyok...”
A Bitcoin egy digitális fizetőeszköz, amit 2009-ben hozott létre Satoshi Nakamoto (az is vitatott, hogy ő valóságos személy-e) azzal hogy megteremtette a számítógépes generálásához szükséges algoritmust, illetve létrehozta a hozzá kapcsolódó hálózatot és fizetési rendszert. A hálózat csomópontjai új bitcoinokat generálnak, amikor megoldanak egy új "blokk" létrehozásához szükséges matematikai feladványt. Nehéz és erőforrásigényes feladat, amit a projektbe bekapcsolódók bányászatnak neveznek. A feladat megoldásáért járó díjazás mértékét a rendszer szabályozza. Az első négy évben összesen 10.500.000 BTC került kitermelésre, majd a kitermelhető összmennyiség négyévente feleződik. A kitermelt teljes mennyiség végül megközelítőleg 21.000.000 BTC lesz, ami után leáll az új bitcoinok termelése.
Az mindenesetre rögtön feltűnik, hogy a bitcoint ismertető honlapok a biztonságról szólva kizárólag az informatikai biztonsággal foglalkoznak. Ennek fontosságát nem lehet túlbecsülni, a hasonlóan fontos pénzügyi biztonság azonban sosem kerül szóba. Sőt, a bitcoin-világ kifejezetten sértetten reagált az amerikai pénzügyi hatóságok (FED, SEC, CFTC) vizsgálódásaira és szabályozási kísérleteire, és hovatovább a dzsungelbe, pontosabban Afrikába költözéssel fenyegetőznek. „A régi dogmatikus pénzteremtők nem értik, hogy ennek pont az a lényege, hogy ne legyen szabályozva semmiféle központi szervezet által, csupán a bele vetett aggregált hit mondja meg, hogy mire való és mennyit ér” – írja egy hazai, a bitcoint népszerűsítő oldal. Ez a tőzsde, nem az a tőzsde
A bitcoinnal folytatott tranzakciók teljesen anonimok, így a bírálók legtöbbet a pénzmosás lehetőségét emlegetik, amit a pártolók könnyedén ráznak le magukról. Pedig Amerikában ütöttek már rajta kábítószerbolton, amely bitcoinos fizetéseket fogadott el. (Számos teljesen legális helyen is lehet fizetni ezzel a virtuális pénzzel.) A régi dogmatikus pénzteremtők és szabályozók a fizetési biztonsággal kapcsolatban is aggodalmakat fogalmaznak meg. Egy bankot, befektetési vállalkozást tőkeelőírások, különféle stabilitási mutatók kötnek, tevékenységüket rendszeresen ellenőrzik a hatóságok, éppen a betétesek és befektetők védelmében. A bitcoin esetében egyelőre nincsenek ilyen korlátok, s mint látható, a rendszer hívei sértetten el is utasítják a szabályozás lehetőségét. Pedig már több olyan Bitcoin-vállalkozásról tudni, amelyeken buktak a befektetők. Például a texasi a Bitcoin Savings & Trust befektetési alap, amely mintegy 700 ezer bitcoin, vagyis több mint 60 millió dollár veszteséget okozott a befektetőknek. Vezetői ellen a SEC (az USA értékpapírfelügyelete) indított eljárást néhány régi dogma alapján.Bitcoinhoz nem csak az említett „bányászattal” vagy szolgáltatások és áruk eladásával lehet hozzájutni, hanem a devizapiacon is. Árfolyama a dollárral szemben rövid idő alatt a sokszorosára emelkedett, és egy kisebb tavalyi tőzsdepánikot követően napjainkban is fölfele tart. A tőzsdei kereskedés bizalmat kelt, kevés szó esik azonban arról, hogy a bitcoin esetében ez nem a nagy devizatőzsdéken folyik, hanem kifejezetten erre a célra létrehozott platformokon. Ezek így nem is felelnek meg a tőzsde fogalmának – amennyiben az definíciószerűen nyilvános, szervezett és szabályozott piacot jelent –, és nélkülözik a világ összes börzéjén meglévő működési, elszámolási, fizetési garanciákat.
Csak a gazdasági háttér hiányzik
A bitcoin semmilyen módon nem függ a nagy nemzetközi bankoktól, pénzügyi monopolszervezetektől – hangsúlyozzák hívei, rájátszva ezzel a ma elterjedt globalizációellenes érzelmekre. Egy népszerűsítésére hivatott honlapon bukkan föl azonban, hogy „az eddig gazdára talált hat és félmillió BTC „kb. a fele nagy valószínűséggel még egy szűk csoportnál van (fejlesztők, kezdeti befektetők)”. Ők tehát jelentős, sőt, döntő befolyással lehetnek a bitcoin pillanatnyi és távolabbi sorsára. Miközben azonban az IMF, a FED, a SEC, az ECB vezetőiről lehet tudni kicsodák, sőt, pl. a Deutsche, a Citi, a Barclay's Bank, vagy akár az OTP elnökének neve is ismert, róluk nem tudni semmit. Nem világos, miért érdemelnek több bizalmat náluk – ismeretlenül. A honlap szerint nekik „elemi érdekük az árfolyam növelése, stabilitásának megteremtése, hiszen addig ér valamit a bitcoin, amíg vásárlóereje van.” Arra azonban nincs válasz, mi akadályozza meg, hogy egyik pillanatról a másikra ki ne szálljanak az üzletből, és a kezükben levő bitcoin mennyiség eladásával tönkre ne tegyék az árfolyamot – miközben egy-egy ilyen tranzakció nyilvános bejelentésére semmilyen szabály nem kötelezi őket, ahogy például Csányi Sándort az OTP részvények esetében, mint ezt nemrég láthattuk.Aki csak egy kicsit megkarcolgatta a pénzelméletek felszínét, tudja, hogy az aranystandard megszűnése óta a pénz értékét az érte kapható áruk és szolgáltatások adják. Elfogadását pedig a törvény teszi kötelezővé, és – elsősorban – az a bizalom biztosítja, hogy valóban kaphatók érte áruk és szolgáltatások. E bizalom elvesztése okozza a valutaválságokat. Korrekten válaszol tehát az említett honlap a kérdésre „A bitcoin egy lufi?”, hogy igen: „...ahogy az euró és a dollár is az, mivel csak csereértékük van, de használati értékük nincs. Ha máról holnapra senki nem fogadná el többé fizetőeszközként az eurót, a dollárt vagy a bitcoint, úgy a “lufi” nyomban kipukkadna és nullára zuhanna értékük.” A dollár és az euró mögött azonban – válság ide vagy oda – hihetetlenül erős gazdaságok állnak, amit a bitcoin nélkülöz. Igaz az is, hogy teljes elértéktelenedésük valószínűtlen, ahogy az is tény, hogy „Szomáliában például mindmáig érvényes fizetőeszköz a szomáli schilling annak ellenére is, hogy már 20 éve összeomlott a kormányuk.” Egy olyan valutát azonban pozitív példának állítani, aminek az árfolyama a dollárral szemben az 1991-es 2000 Schillingről 2013-ra 15 000-re esett vissza, legalábbis furcsa befektetésöszönző érvelés.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: virtuális pénz, bitcoin, euró, dollár, tőzsde, szabályozás
