Már az állami sarcot sem kell fizetni
2019. január 18.
Nemcsak a piacinál jóval magasabb kamatokkal, hanem olcsóbb pénzmozgatással is ösztönöznék a lakosságot az állampapírok vásárlására. A Babakötvény kamata februártól 5,8 százalék lesz, az ötéves államkötvény pedig hamarosan 4,5 százalékot fizet.
Elvileg januártól olcsóbban utalhatnak a befektetők pénzt az államkincstárhoz és vissza a bankba, ennek a tranzakciós illetékét ugyanis eltörölték. Mint megírtuk, a tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény alapján 2019. január 1-jétől nem kell a 0,3 százalékos, de maximum 6 ezer forintos adót befizetniük a bankoknak a magánszemélyek 20 ezer forintot nem meghaladó átutalásai, a SZÉP-kártyára utalás és a magánszemélyek kincstárnál vezetett, állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet után.
Az állam ezzel is ösztönözné ugyanis az állampapírok vásárlását, sőt azt szeretné, ha a lakosság ezt egyenesen a kincstárnál tenné. A Magyar Államkincstárnál díjmentes a számlavezetés, nincsenek tranzakciós díjak az állampapírok vásárlásakor. Ugyanakkor eddig dilemmát okozhatott a megtakarítóknak, hogy megéri-e átutalni a pénzt a kincstárhoz, ott állampapírt venni, majd ha szükség van rá, akkor visszautalni a bankba, vagy készpénzben kivenni a kincstárból. Egyrészt pénzbe került a banki utalás, másrészt a kincstár is elkérte a tranzakciós illetéket (0,3 százalék, maximum 6 ezer Ft) a bankhoz utalás vagy a készpénzfelvét után (ez utóbbi is csak 0,3 százalék, maximum 6 ezer forint, szemben a bankok 0,6 százalékával). A másik lehetőség, hogy bankban vásárolunk állampapírt, ezt azonban csak értékpapírszámlán tehetjük, aminek ugyancsak vannak költségei.
A Budapest Bank a jogszabályváltozást követve a kincstári állampapírszámlákra teljesített utalások díjából is elengedi a 20 ezer forint alatti részre jutó tranzakciós illetéket. A Raiffeisen viszont 2019. január 1-jétől 2019. március 31-ig terjedő akció keretében engedi el a tranzakciós díjat a lakossági bankszámláról a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett ügyfélszámlára átutalások esetén.
A CIB kondíciós jegyzékeiben egyáltalán nem szerepel az állampapír vétele érdekében indított utalás. Ugyanez a helyzet az Ersténél és az OTP-nél. Az MKB a Standard és egyéb „mezei" csomagjai esetében ugyanígy jár el. A „fix" jelzővel ellátott számlákat használók számára viszont a bank jelzi, hogy nem számítja fel a tranzakciós illetéket, ha ügyfele a kincstárnál állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája javára utal át. Ugyanez a helyzet a K&H-nál is (a bank egyébként a normál számlahasználókra még a kedvezményes tranzakciók után is terheli a 0,3 százalék, de maximum 6000 forintos költséget).
Összességében tehát a kincstárnál felszámolt illeték eltörlésének köszönhetően olcsóbb lett a kincstárnál befektetni, de a banki utalásoknál bankonként és számlacsomagonként eltérő hozzáállással találkozhatunk.
Február 21-től ugyanis ez az ötéves papír átárazódik, és már a 2018-as 2,8 százalékos inflációra fizeti az 1,7 százalékos kamatfelárat, vagyis bő egy hónap múlva már 4,5 százalék lesz a kamata. A Babakötvény összes sorozata pedig (kivéve a 2032/S-t) február 1-jétől fizet magasabb, 5,8 százalékos kamatot. Az éves kamat a KSH által közzétett előző évi átlagos infláció (fogyasztói árindex) százalékos mértéke, amit még 3 százalékpontos prémiummal is növelnek. A 2032/S sorozat kamatfordulója decemberben van, így az csak akkortól fogja a magasabb kamatot fizetni.
Szerző: Lovas Judit
Címkék: lekötés, kamat, állampapír, megtakarítás, MÁK, kincstár, államkincstár, tranzakciós illeték
Újabb bonbon az állampapírba fektetőknek
Elvileg januártól olcsóbban utalhatnak a befektetők pénzt az államkincstárhoz és vissza a bankba, ennek a tranzakciós illetékét ugyanis eltörölték. Mint megírtuk, a tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény alapján 2019. január 1-jétől nem kell a 0,3 százalékos, de maximum 6 ezer forintos adót befizetniük a bankoknak a magánszemélyek 20 ezer forintot nem meghaladó átutalásai, a SZÉP-kártyára utalás és a magánszemélyek kincstárnál vezetett, állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet után.
Az állam ezzel is ösztönözné ugyanis az állampapírok vásárlását, sőt azt szeretné, ha a lakosság ezt egyenesen a kincstárnál tenné. A Magyar Államkincstárnál díjmentes a számlavezetés, nincsenek tranzakciós díjak az állampapírok vásárlásakor. Ugyanakkor eddig dilemmát okozhatott a megtakarítóknak, hogy megéri-e átutalni a pénzt a kincstárhoz, ott állampapírt venni, majd ha szükség van rá, akkor visszautalni a bankba, vagy készpénzben kivenni a kincstárból. Egyrészt pénzbe került a banki utalás, másrészt a kincstár is elkérte a tranzakciós illetéket (0,3 százalék, maximum 6 ezer Ft) a bankhoz utalás vagy a készpénzfelvét után (ez utóbbi is csak 0,3 százalék, maximum 6 ezer forint, szemben a bankok 0,6 százalékával). A másik lehetőség, hogy bankban vásárolunk állampapírt, ezt azonban csak értékpapírszámlán tehetjük, aminek ugyancsak vannak költségei.
Így lett olcsóbb, de csak félig
A januártól hatályos módosításnak köszönhetően már nem kell kifizetni a tranzakciós illetéket, ha a pénzünket visszautaljuk a kincstári számláról a bankunkhoz, vagyis ennek költsége is nulla lett. Ha azonban a banktól utalunk a kincstárhoz pénzt állampapírok vételéhez, már nem ilyen kedvező a kép, legalábbis erre jutottunk a kondíciós listákat átböngészve.A Budapest Bank a jogszabályváltozást követve a kincstári állampapírszámlákra teljesített utalások díjából is elengedi a 20 ezer forint alatti részre jutó tranzakciós illetéket. A Raiffeisen viszont 2019. január 1-jétől 2019. március 31-ig terjedő akció keretében engedi el a tranzakciós díjat a lakossági bankszámláról a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett ügyfélszámlára átutalások esetén.
A CIB kondíciós jegyzékeiben egyáltalán nem szerepel az állampapír vétele érdekében indított utalás. Ugyanez a helyzet az Ersténél és az OTP-nél. Az MKB a Standard és egyéb „mezei" csomagjai esetében ugyanígy jár el. A „fix" jelzővel ellátott számlákat használók számára viszont a bank jelzi, hogy nem számítja fel a tranzakciós illetéket, ha ügyfele a kincstárnál állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája javára utal át. Ugyanez a helyzet a K&H-nál is (a bank egyébként a normál számlahasználókra még a kedvezményes tranzakciók után is terheli a 0,3 százalék, de maximum 6000 forintos költséget).
Összességében tehát a kincstárnál felszámolt illeték eltörlésének köszönhetően olcsóbb lett a kincstárnál befektetni, de a banki utalásoknál bankonként és számlacsomagonként eltérő hozzáállással találkozhatunk.
Itt vannak az újabb kamatemelések
Mint a múlt héten megírtuk, máris kamatot emelt az állam, hogy lakossági állampapírba terelje a parlagon heverő megtakarításokat. Januártól az eddiginél 0,25 százalékponttal többet, évi 3,25 százalékos kamatot fizet a Kétéves Magyar Állampapír. A decembertől kapható új kibocsátású ötéves inflációkövető Prémium Magyar Állampapír 2024/I kamata 0,3 százalékponttal magasabb, mint az eggyel korábbi évjáraté. Az emelés annak köszönhető, hogy 1,4 százalék helyett 1,7 százalékkal fizet többet az inflációnál, így jelenleg 4,1 százalék a kamata. Jön viszont az újabb emelés.Február 21-től ugyanis ez az ötéves papír átárazódik, és már a 2018-as 2,8 százalékos inflációra fizeti az 1,7 százalékos kamatfelárat, vagyis bő egy hónap múlva már 4,5 százalék lesz a kamata. A Babakötvény összes sorozata pedig (kivéve a 2032/S-t) február 1-jétől fizet magasabb, 5,8 százalékos kamatot. Az éves kamat a KSH által közzétett előző évi átlagos infláció (fogyasztói árindex) százalékos mértéke, amit még 3 százalékpontos prémiummal is növelnek. A 2032/S sorozat kamatfordulója decemberben van, így az csak akkortól fogja a magasabb kamatot fizetni.
A jelenleg kapható állampapírok kamatát ebben a cikkünkben találja.
Szerző: Lovas Judit
Címkék: lekötés, kamat, állampapír, megtakarítás, MÁK, kincstár, államkincstár, tranzakciós illeték
Kapcsolódó anyagok
- 2019.05.31 - Az állam minden pénzünket besöpörné
- 2019.05.20 - Teljesülhet a kormány nagy terve
- 2019.05.03 - Erre várnak ugrásra készen a megtakarítók
- 2019.04.12 - Csökkent a lakosság kezében levő állampapír
- 2019.04.11 - Az állam csak 2060-ig képes megfelelő nyugdíjat biztosítani
- 2019.03.22 - Az állam tízszeres pénzt fizet
- 2019.03.13 - Óriási változás jön a tranzakciós illetékben!
- 2019.03.12 - Olcsó számla jöhetne a nyugdíjasoknak
- 2019.02.25 - Jobb világ a felminősített Magyarország?
- 2019.02.20 - Újra kamatot emelt az állam
- 2019.02.19 - Nincs a családban fejenként 5,5 millió? Ez pech!
- 2019.02.06 - Nézze meg, mennyit vettek ki eddig a zsebéből!
- 2019.01.30 - Itt az új Babakötvény: már 5,8 százalék a kamat!
- 2019.01.22 - Több mint negyedmillióan a kincstárnál vesznek állampapírt
- 2019.01.14 - Ennyit adnak tovább az adócsökkentésből a bankok
- 2019.01.10 - Kamatot emelt az állam, többet fizet a pénzünkre
- 2018.12.30 - Szinte a teljes éves hiányt a lakosságtól szednék be
- 2018.12.14 - Csak ennyit kapunk a pénzünkre
- 2018.12.07 - Kissé fellélegezhettek a befektetők
- 2018.12.03 - Rövidesen milliárdokhoz jutnak a babakötvényesek
- 2018.12.01 - Jövőre már igényelhető lesz a nyugdíjkötvény
- 2018.11.19 - Újabb csúcson a készpénzállomány
- 2018.11.16 - Igazunk lett, tényleg jön a nyugdíjkötvény!
- 2018.10.15 - Bankhoz kényszeríthetik a nyugdíjasokat
- 2018.10.10 - Állampapír: a mostani kamatokkal nem lesz áttörés
- 2018.10.09 - Brutálisan drágulhat a bankba járás
- 2018.10.08 - Tagadja az állam a 21 milliárdos bukást
- 2018.10.04 - MNB: a lakosság pénze felét adja az államnak!
- 2018.08.30 - Házhoz is jön az államkincstár
- 2018.07.25 - Többet ad az állam a pénzünkre
- 2017.07.06 - Így olvadt le a banki díjvisszatérítés
További kapcsolódó anyagok