Az ügyfelek viselik a kár döntő részét, de már van nekik kedvező ítélet

Újabb csúcson a kártyacsalás, egyre többen esnek áldozatul

Fotó: clipart.com

2024. április 9. Nemzetközi bűnbandák támadják a magyarokat, a kártyás visszaélések újabb csúcsot döntöttek. Tavaly percenként 50 ezer forintot loptak el az ügyfelektől, ráadásul a kár döntő részét már az ügyfél viseli. Ugyanakkor van olyan másodfokú bírói ítélet, amely szerint nem lehet csak az ügyfélre hárítani a kárt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank tegnapi sajtótájékoztatóján.

Három éve a bankkártyás csalásoknak csak töredékénél viselték a kárt az ügyfelek, mára azonban ez a helyzet drasztikusan megváltozott; 2023. negyedik negyedévében a kár 71 százalékát állták. Ráadásul a csalások száma és értéke is újabb és újabb rekordokat dönt. Míg 2020-ban a bankkártyás csalások 2,2 milliárd forint veszteséget okoztak, és ennek csak tizedét (220 millió forint) állták az ügyfelek, addig 2023-ban már mintegy 5 milliárd forint volt az okozott kár, és ebből 3,3 milliárd forintot az ügyfelek zsebéből húztak ki. Tavaly összesen 180 ezer bankkártyás csalás történt, míg egy évvel korábban még 156 ezer.

Ugyanakkor van jó hír is. Tavaly az utolsó negyedévben 34 százalékkal (5762 db-ról 3737 db-ra) esett az átutalásos visszaélések száma, és 36 százalékkal (9,162 milliárdról 5,769 milliárd forintra) a visszaélések értéke – mondta Kandrács Csaba, az MNB Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. A javuló adat annak köszönhető, hogy több bank is fejlesztette a saját informatikai rendszerét, és az ügyfelek is tájékozottabbak.

Hatalmas az ügyfelek kára

A rossz hír viszont az, hogy a banki átutalásos csalások 98 százalékánál az ügyfél viseli a kárt. A lakosság esetében a károsultaknak 3537 esetben összesen 5,14 milliárd kárt okoztak a csalók 2023 utolsó negyedévében. Az év egészében pedig 20 milliárd forint volt az a kár, amiből 18,7 milliárdot terheltek a lakossági ügyfelekre.

A Pénzügyi Békéltető (PBT) testület elé 2022 elején még csak havi 20 ügyfélpanasz érkezett a csalásokkal kapcsolatban, 2023 utolsó negyedévében ugyanakkor már havi 122 darab. A kibercsalásokkal kapcsolatos panaszok adják az összes panasz harmadát.

A károk döntő részénél az ügyfelek maguk adják ki az adataikat a csalóknak, vagy átverés hatására maguk indítják az utalást a csalók számlájára, azonban oly mértékben megnőtt az ügyfelekre hárított kár mértéke, hogy az MNB tavaly már ajánlást tett a bankoknak, hogy nem terhelhetnek minden kárt automatikusan az ügyfélre.

Van remény az ügyfeleknek

Az Azénpénzem.hu kérdésére, hogy ebben még miért nincs változás, Binder István szóvivő elmondta: az ajánlás 2024 januárjától 3 szakaszban lép életbe, így a tavalyi évre még nem lehet számonkérni a változást.

Az Azénpénzem.hu kérdésére, hogy a PBT elé vitt ügyek esetében hogyan alakulnak a számok, Bartha Lajos, az MNB Pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója elmondta: a csalások számához képest valóban kevesen fordulnak a Pénzügyi Békéltető Testülethez. A kártyás csalásoknál kisebbek az összegek, így sokszor elfogadják az ügyfelek, hogy a bank szerint ők hibáztak. A legkitartóbbak mennek a PBT elé, és ennek van is eredménye. Ugyanis van már olyan másodfokon is megnyert pere a PBT-nek, ahol kimondta a bíróság, az nem lehet csak az ügyfelek butasága, ha ennyi ügyfelet sikeresen átvernek. Akkor a banki rendszerben van a probléma – hangsúlyozta Bartha Lajos. Egyébként az MNB is azt gondolja, hogy még mindig vannak olyan lépések, amelyeket a bankok megtehetnek, hogy megelőzzék a csalásokat.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára azt hangsúlyozta, ahogy a PBT-hez kevesen fordulnak, ugyancsak kevesen mennek el a rendőrségre, pedig fontos lenne feljelentést tenni, mert a végső megoldást a bűnüldözésben a rendőrségnek kell biztosítani.

Hányan nyernek, akik elmennek a PBT elé?

Az összes ügynek kevesebb mint 10 százaléka zárul pozitívan az ügyfelek számára – mondta kérdésünkre Kovács Erika, a PBT elnöke. Ez amiatt van, mert az ügyfelek többsége maga járul hozzá vagy működik közre (megtévesztés hatására) az utalásban vagy a kártyás csalásban. A pozitív esetek is többnyire az egyezségeknek köszönhetőek, ugyanis sok szolgáltató kompromisszumra kész olyan esetekben, amikor látja, hogy tehetett volna többet, hogy ne következzen be a káresemény, illetve az esetek nagyon kis százalékában bizonyítható, hogy nem volt ügyfélráhatás.

- Ennek ellenére mindenkit arra biztatnék, hogy tegyen feljelentést, és jöjjön el hozzánk, mert minden eset más és más, és az eset össze körülményének mérlegelésével dönthető el, hogy milyen végeredménye lehet az ügyének. Vannak olyan esetek, amikor a büntetőeljárás végén részleges vagy teljes kártérítést kap az ügyfél. Sőt olyan is előfordult, hogy banki egyezség keretében megtérült az ügyfél kára, és közben a rendőrség is tudott számára visszatérítést adni, és volt olyan becsületes, hogy visszafizette a banknak a kártérítést – mondta Kovács Erika.

Mit tehetünk, hogy ne legyünk áldozatok?

Kovács Levente azt hangsúlyozta, hogy nemzetközi bűnbandák támadják Magyarországot. Az autólopáshoz hasonlítva, ahogy a kulcsot sem hagyjuk az üres autóban, a kódokat se adjuk át tálcán, a bankkártyára ne írjuk fel a PIN kódot! Fontos a limitek beállítása, és eljöhet az az idő is, amikor szeparált mobilbankos, netbankos készülékre lehet szükségünk.

A kiberbiztonságot támogató banki szolgáltatások közül fontos az erős ügyfélhitelesítés, a limit lehetőségek (napi limit) használata, virtuális, illetve webkártya használata az online térben, sms/push kontroll üzenetek, és az AI alapú műveletmegfigyelő mechanizmusok.

A limitbeállítás azért is fontos, mert így a kár nagyságát maximalizálni lehet. Bartha Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy az átutalásos visszaélések 85 százaléka 1 millió forint fölötti összeg volt, így egymilliós limit beállításával ezek a károk megelőzhetőek lettek volna.

A kártyás visszaélések ellen is küzdhetünk úgy, hogy nem mentjük el a bankkártyánk adatait, amikor fizetünk vele. Bár ez lassítja a fizetést, ha minden alkalommal külön kell megadni az adatokat, ugyanakkor növeli a biztonságot, mert így nem lophatják el ezeket az adatokat – hangsúlyozta Bartha.

Folytatják a bűnözők elleni harcot

A Kiberpajzs néven 2022 novemberében létrejött oktatási és kommunikációs projekt résztvevői 2027-ig szóló együttműködési megállapodást írtak alá. Az MNB vezetői körlevelet adott ki, amely előírja, hogy a piaci szereplők honlapjukon (a főoldali kiajánlóról átnavigálva) külön tájékoztató banki oldalon többek között mutassák be a fogyasztóknak a főbb csalástípusokat, azok elkerülésének, megelőzésének lépéseit, továbbá azt, hogy visszaélés észlelése nyomán kit és hogyan kell keresni az adott pénzügyi intézménynél. A piaci szereplőknek a bankszámlákkal, bankkártyákkal kapcsolatos ügyféltájékoztatókban is fel kell hívni a figyelmet a kiberpajzs.hu honlapra.

Egy másik friss MNB körlevél arra szólítja fel a bankokat, pénzforgalmi szolgáltatókat, hogy május 15-ig, majd a továbbiakban folyamatosan figyelmeztessék a meghatalmazást adó számlavezető ügyfeleiket a kibercsalás kockázatára, hiszen a bűnözők a banki meghatalmazottak internet- vagy mobilbanki hozzáférésének kompromittálódásával a meghatalmazók számláihoz (is) hozzáférhetnek. Jó gyakorlat, ha a szolgáltatóknál az egyes csatornák (pl. netbank) meghatalmazotti beállítása nem alapértelmezett, hanem a meghatalmazók saját döntésük alapján rendelkeznek arról, hogy mely csatornákon adnak hozzáférést számlájukhoz, illetve, ha ez (akár tranzakciós limitek beállításával is) utóbb módosítható. Szintén jó gyakorlat, ha az intézmények saját visszaélésszűrő rendszerei figyelembe veszik a meghatalmazó-meghatalmazotti kapcsolatokat is.

Itt a csalásvédelmi rendszer

Megkezdődött a központi visszaélési szűrő rendszer bevezetése is – mondta Bartha Lajos. A Bankközi Klíring Rendszerben (GIRO) működő rendszer hatékony működésének feltétele a banki valós idejű szűrőrendszerek megléte. Ez támogatni fogja a hitelintézeti visszaélésszűrő rendszereket. Nem állítja meg a tranzakciókat, beavatkozási lehetőség kizárólag a pénzintézet oldalán lesz, valós idejű (maximum 0,5 másodperces) visszajelzést kapnak a felek. A rendszer a gépi tanulás alkalmazásával folyamatosan fejlődik, jelenleg a specifikáció kialakítása zajlik, a tesztelés pedig 2024 negyedik negyedévében indul, a törvényi határidő 2025. július elseje.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!