Újabb csúcson a készpénzállomány

2018. november 19. A harmadik negyedévben 130 milliárd forinttal nőtt a lakosság kezében lévő forint készpénzállomány, így szeptember végére 4312 milliárd forintot tartottak a párnacihában az emberek – derül ki az MNB legfrissebb számaiból. Folyamatosan csúcsot dönt a készpénzmennyiség az országban.

Szeptember végére 43622 milliárd forintra nőtt a lakosság nettó pénzügyi vagyona – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikáiból. A harmadik negyedévben 832 milliárd forint volt a növekmény, amiből 523 milliárd köszönhető a megtakarításoknak, a többi az átértékelődés hatása. Ez utóbbival érdemes csínján bánni. Valójában a pénzügyi vagyon számos olyan elemet tartalmaz, amit érdemes fenntartásokkal kezelni.

Csak a készpénz

Újabb csúcsokat döntött a készpénzállomány, hiszen 4625 milliárd forintra nőtt, ebből azonban 312 milliárd a deviza, a forint pedig 4312,5 milliárdot tesz ki. Június végétől szeptember végéig 130 milliárd forinttal nőtt a cihában tartott pénz mennyisége, idén 9 hónap alatt összesen pedig 487 milliárddal több készpénzt halmoztunk fel.

A bankokban 7364 milliárd forintot tartunk (145 milliárddal többet, mint június végén, 700 milliárddal többet, mint tavaly december végén), és 1860 milliárd forint devizát. Ez utóbbi gyakorlatilag változatlan június és december óta is.

A forint betéteknél ugyanakkor döbbenetes, hogy 5635 milliárd forint, a bankban tartott pénz több mint háromnegyede folyószámlán, lekötetlenül hever a gyakorlatilag nulla százalékos kamatoknak köszönhetően. (Ez egy másik táblázatból derül ki.) Nem véletlenül fáj az állam foga erre a pénzre és az otthon tartott készpénzre, amit szívesen terelnének állampapírba, a költségvetési hiány finanszírozására.

Pedig egyébként sem kevés pénzt, mintegy 200 milliárd forint friss megtakarítást vittek az emberek állampapírba 3 hónap alatt, és ezzel 5484 milliárd forintra nőtt a lakosság kezében lévő állampapír állomány. (Tavaly decemberhez képest 457 milliárd forinttal több pénzt fektettek lakossági állampapírba az emberek.) Ugyanakkor itt fontos kiemelni, hogy ez éppen 2000 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyi lakossági állampapírt az Államadósság Kezelő Központ kibocsátott (7480 milliárd forint.). Vagyis – mint számtalanszor felhívtuk erre a figyelmet -, a piacinál jóval magasabb kamatot fizető, így a költségvetésnek is jóval drágább lakossági állampapír jelentős része nem a lakosság kezében van.

Vállalati részesedések

Nagyot nőtt (388 milliárd forinttal) 16 ezermilliárdra a lakossági részesedés a nem pénzügyi vállalatokban, aminek nagy része az átértékelődéseknek köszönhető. A lakossági pénzügyi vagyon kimutatásában épp ezt az elemet szoktuk aggályosnak nevezni, hiszen erről semmilyen részlet nem ismert, vagyis szép növekedés bármikor kimutatható. Kissé csökkent, 3910 milliárd forintra a befektetési jegyekben tartott megtakarítás, az emberek 20 milliárdot ugyanis kivontak innen, de ez gyakorlatilag elhanyagolható. A 9 hónap alatt pedig 37 milliárd forint távozott ebből a befektetési formából. Összesen a részvények és részesedések 22277 milliárd forintot tesznek ki a lakossági pénzügyi vagyonban.

A biztosítástechnikai tartalékok 4931 milliárd forintra nőttek az önkéntes nyugdíjpénztári és az élet- és nyugdíjbiztosítási befizetéseknek köszönhetően.

Óvatosan a számokkal!

Az MNB statisztikák szerint a lakosság bruttó pénzügyi vagyona (vagyis amiből még nincsenek levonva a hitelek) 52473 milliárd forint volt szeptember végén. Azonban ennyi lakossági megtakarítással vagy éppen vagyonnal számolni botorság lenne. Egyrészt említettük már, hogy a vállalati részesedések értékelése szerintünk hagy kívánni valót maga után. Ismételten felhívnánk a figyelmet arra is, hogy ebben például 4931 milliárd forint az úgynevezett egyéb követelések, ahol a ki nem fizetett kereseteket és adókat, járulékokat tartják nyilván (a kettő együtt „szerény” 1300 milliárd forint), és ide tartozik az a 2811 milliárd forint is, ami az a magán-nyugdíjpénztári vagyon, ami a tb rendszerbe már 7 éve visszalépett mintegy 3 millió ember magán-nyugdíjpénztári befizetése volt. Nem, ez a pénz már nincs meg, ezt már szépen elköltötte az állam. Mindössze a statisztikai kimutatásokban létezik egy uniós előírás miatt. És úgy fogy el, ahogy az emberek ténylegesen nyugdíjba mennek (vagy meghalnak). Azoknak a pénzét, akik maradtak magán-nyugdíjpénztárakban nem itt tartják nyilván.

Nőttek a hitelek

A lakosságnak 8851 milliárd forint hitele és egyéb tartozása van. Az emberek a harmadik negyedévben 128 milliárd forinttal több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, így 7763 milliárd forintra nőtt a hitelállományuk. Az 1384 milliárdos egyéb tartozás fele pedig adó- és járuléktartozás.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: készpénz, lakosság, pénzügyi vagyon, hitel, állampapír, bankbetét, MNB