Még ősszel is lehet jelentős rajzás

Újabb hullámokban támadhatnak az árvaszúnyogok

Fotó: Pirger Zsolt, HUN-REN

2025. augusztus 4. Az árvaszúnyogok annyira ellepték Siófokot, hogy az a turizmus és a vendéglátás kárára is ment. A hűvösebb idő változtatott a helyzeten, de szakemberek szerint már elkezdődött az újabb lárvagenerációk kifejlődése a tó üledékében. Újabb melegedés esetén akár két további jelentős rajzásra is lehet számítani.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei már kora tavasszal megjósolták: idén nyáron az elmúlt 30 év legnagyobb mértékű árvaszúnyog rajzása várható a Balatonnál. Talán ők sem hitték azonban, hogy annyira jelentős méreteket ölt az „invázió”, hogy az Siófokon a turizmus és a vendéglátás kárára is megy. Nem csoda, hogy mindenki a végét várta, ami a hűvösebb időben be is következett. Úgy tűnik azonban, még igazán nem lélegezhetnek fel a tó közelében levők.

A hozzáértők azt tanácsolják, hogy az árvaszúnyogok ellen a legjobb valamiféle ellenfény állítása (az emberek tartózkodási helyétől távolabb egy erősebb éles megvilágítás elhelyezése). Az erős fényforrástól viszont (de még az utcai lámpáktól is) jobb távol maradni.

Legutóbbi cikkében ugyanis a HUN-Ren bíztatóan tudatta, hogy számításaik szerint a több mint 10 ezer tonnát kitevő, tavaly őszi árvaszúnyog lárva generációnak hozzávetőlegesen a háromnegyede már kirepült, tehát túl vagyunk ennek a rajzásnak a csúcs időszakán. Megjegyezték azonban, hogy megfigyeléseik szerint már elkezdődött az újabb lárvagenerációk kifejlődése a tó üledékében. Ez azt vetíti előre, hogy az árvaszúnyogok számára kedvező környezeti feltételek (meleg idő, viszonylag sok alga) további fennállása esetén akár két további jelentős rajzásra is lehet számítani a késő nyári-ősz elejei időszakban. A kutatóintézet szakemberei augusztus közepére ígértek további tájékoztatást.

A fő bűnös a széljárás és az algásodás

Az árvaszúnyogok tömeges megjelenése hátterében a szakemberek szerint az állhat, hogy a nagyobb városok erős fényei eleve vonzzák a kirepülő rovarokat, emellett az esti órákban jellemző, észak felől érkező légáramlatok a tó déli oldalára sodorják a kirepülő rovarokat. Utóbbi egy viszonylag új meteorológiai jelenség, hiszen a korábbi években a szélirány jellemzően váltakozó jellegű volt.

További változás még, hogy a viszonylag hűvös május miatt eleve késleltetve indult meg a kirajzás folyamata. Emellett a lárvák fejlődése és kikelése szempontjából optimális, melegebb időszakokat rendre erős hidegfrontok szakítják meg. Ilyenkor a rajzás időlegesen abbamarad, majd a kedvező környezeti feltételek visszatérésekor újra kezdődik. Fontos még, hogy a Balatonban a Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj képes tömegesen elszaporodni és ő okozza a számunkra zavaró mértékű rajzásokat.

Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (kb. 20 mikrogramm klorofill-a/liter), ezek a rovarok gyorsan elszaporodnak. A vízminőség változással összefüggésben az 1970-es és 1990-es évek között rendszeresek voltak a nagy rajzások, de azóta visszaszorultak – egészen mostanáig. Hosszú távon a szakemberek szerint a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges.

Klímaváltozás és önös érdekek

A tihanyi limnológiai intézet igazgatója a Siofok.hu-nak azt mondta: árvaszúnyog nem csíp és tilos az irtása, gyérítése; sem az önkormányzat, sem más szervezet nem tud tenni, nem tehet ellene semmit. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. pedig érdeklődésükre megerősítette: az árvaszúnyogok alapvetően hasznos rovarok, hiszen táplálékforrást jelentenek a halak és a madarak számára. Rajzásuk során a testükben felhalmozódott szervesanyag egy része is kikerül vizeinkből, így fontos szerepük van a vízminőség javításában.

Mint Tóth Viktor, a tihanyi limnológiai kutatóintézet tudományos főmunkatársa elmondta, 20-25 évvel ezelőtt a Balatonnak nyár végén két arca volt, az algásabb Keszthelyi-, Szigligeti-medence, és a tisztább vizű Szemesi- és Siófoki-medence. Úgy gondolja, most ez a különbség látszik eltűnni, már nyár elején helyenként bealgásodott a Balaton, és nemcsak a nyugati, hanem a keleti része is. Szerinte a mostani algásodás része egy olyan átrendeződésnek, ami összefügg a klímaváltozással és a nádasterületek csökkenésével, vagyis a tóparton helyet kereső és találó emberek anyagi érdekeinek előtérbe kerülésével, miközben az elmúlt 30 évben felgyorsult a Balaton vízhőmérsékletének emelkedése...

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyaralás, Balaton, víz, alga, árvaszúnyogok, rajzás, klímaváltozás