Mínusz 35 és plusz 41 százalék közötti hozamok a sláger alapoknál

Újabb rekord: ide önti a pénzét a magyar

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2014. február 18. Rekord összegű megtakarítás, összesen 164 milliárd forint vándorolt januárban a befektetési alapokba, ebből közel 50 milliárd az abszolút hozamú alapokba. Tavaly a lakosság közel ezermilliárd forintért vett befektetési jegyet. Úgy tűnik, a befektetők abban bíznak, hogy az alapkezelők az alacsony kamatkörnyezetben csodákat tesznek majd. Pedig nem ártana az óvatosság.

Januárban rekordot döntött a befektetési alapokba fektetett pénz mennyisége; összesen 163,7 milliárd forint friss pénz érkezett – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) legfrissebb adataiból. A 2013-as kirobbanó siker után is megdöbbentő, hogy az abszolút hozamú alapokba 48 milliárd forintot vittek januárban a befektetők, és ezzel 540 milliárd forintra nőtt az itt tartott pénz. (Ezzel a hagyományosan népszerű pénzpiaci és kötvényalapok után itt tartják a legtöbb pénzt a megtakarítók.) Pedig az egyik legkockázatosabb kategóriáról beszélünk, amit az is jól mutat, hogy mínusz 35 százalék (a Concorde alapkezelő Nyilasi 2015 Spekulatív Származtatott Befektetési Alapja) és plusz 44 százalék (az OTP Alapkezelő OTP Trend Nemzetközi Részvényalap B Alapja) között hoztak az elmúlt egy évben a slágernek számító abszolút hozamú alapok.

A történelmi mélyponton álló betéti kamatok arra ösztönzik a befektetőket, hogy egyre nagyobb kockázatokat vállaljanak, ha érdemi hozamra szeretnének szert tenni. Erre lehetnek jók az abszolút hozamú befektetési alapok. Feltéve, ha tisztában van a kockázatokkal az ügyfél is. A nagy népszerűséget újabb és újabb alapok indításával lovagolják meg az alapkezelők. A BAMOSZ honlapján már 69 abszolút hozamú alap adatait találhatjuk meg. Noha ezek egy kategóriába kerültek, a közös talán csak annyi bennük: a lehető legkisebb kötöttségek mellett az alapkezelő ügyességétől függ, hogy mit tud kihozni a pénzből. Főként a piaci anomáliákat próbálják meglovagolni. A befektető tehát rábízza a pénzét az alapkezelőre, és várja a hozamot anélkül, hogy tisztában lenne azzal, miben fial a pénze. Az eredmény pedig széles skálán mozog. (A legnagyobb, 10 milliárd forint körüli vagy annál nagyobb nettó eszközértékű abszolút hozamú alapok hozamát táblázatba szedve a cikk végén találja.) (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a korábbi hozamokat ott megtalálja.)

Januárban a legtöbb pénzt, 50 milliárd forintot egyébként a rövid kötvényalapokba fektettek a megtakarítók, ami nagy valószínűséggel a szép visszatekintő hozamoknak volt köszönhető, hiszen 2013-ban közülük a legnagyobb alapok 5-9 százalékot hoztak. A folytatás persze itt is kérdéses. Nem véletlenül hangsúlyozzák az alapkezelők, hogy a befektetési alapok múltbéli hozama a jövőre nézve semmi biztosat nem jelent.

A befektetési alapokba egyébként már a másfél évvel ezelőtt elindított kamatvágás óta áramlik a pénz. A Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett friss számaiból az derült ki, hogy a lakosság 2013-ban összesen 920 milliárd forint plusz pénzért vásárolt befektetési jegyet. Miközben egy év alatt 1130 milliárd forintot vett ki a lekötött betétekből, így 2013 végére 5211 milliárd forintra apasztva az ott tartott pénzét, befektetési jegyekben már 3353 milliárd forintot tartott az év végén. (A készpénz mennyisége 11 százalékkal 2560 milliárd forintra nőtt, míg a folyószámlán tartott pénz 18 százalékkal 2334 forintra emelkedett.)

A bankbetétből kiáramló pénzre és a friss megtakarításokra a magyar állam is feni a fogát; a lakosság 2013-ban 742 milliárd forinttal növelte az állampapírban tartott megtakarítását. Januárban pedig 66 milliárd forintnyi friss pénzt fektetett ide. A legtöbbet az egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegybe, amit az államkincstár hálózatán kívül bankfiókokban is megvásárolhatnak a befektetők.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

A legnagyobb abszolút hozamú befektetési alapok

2014. február 17-én elérhető hozamai

Alapkezelő	Befektetési alap neve	Hozamok					Nettó
		3 havi	6 havi	1 éves	3 éves	5 éves	eszközérték
Aegon	Aegon Alfa	1,00%	4,50%	8,30%	6,00%	9,20%	13,5 md Ft
	Aegon Money Maxx	1,00%	3,40%	5,60%	7,70%	-	23,5 md Ft
Concorde	Citadella	0,90%	1,60%	7,20%	8,20%	-	31 md Ft
	Concorde Columbus	6,90%	12,80%	19,30%	13,60%	19%	35,1 md Ft
	Concorde Hold	2,80%	5,40%	11,00%	-	-	30,4 md Ft
	Concorde VM	3,30%	5,10%	9,00%	8,30%	11,50%	64,3 md Ft
	Platina Pí B sorozat	1,50%	4,60%	11,50%	-	-	48,2 md Ft
	Platina Pí A sorozat	1,60%	5,00%	12,70%	15%	22,60%	14,9 md Ft
OTP	OTP EMDA	-0,20%	-3,10%	5,10%	13,70%	19,40%	11,3 md Ft
	OTP Prémium	2,20%	4,10%	10,00%	-	-	8 md Ft
	OTP Supra	3,40%	5,20%	10,50%	24,20%	30%	96,7 md Ft
Pioneer	Pioneer Regatta	1,00%	2,70%	6,00%	-	-	30,5 md Ft
Raiffeisen	Raiffeisen Hozam Prémium	1,40%	1,00%	1,40%	5,40%	6,90%	10,9 md Ft
	Raiffeisen Private Pannónia	2,30%	4,00%	7,20%	2,40%	8,50%	17 md Ft

Forrás: Azénpénzem.hu összeállítás a BAMOSZ kalkulátora alapján
A táblázatba a legnagyobb abszolút hozamú befektetési alapok kerültek.

A pénzpiaci és a kötvényalapok legutóbbi, részletes, 2014. február 7-i hozamát itt találja.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: befektetési alap hozama, befektetési alap, BAMOSZ, kötvényalap, pénzpiaci alap, abszolút hozam, abszolút hozamú alap, állampapír