A jegybankot érezhetően egészen más izgatja

Újabb rekordot döntött a kápé

2020. január 15. A forgalomban lévő készpénz átlagállománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2019 decemberében 6600 milliárd forint fölé emelkedett, ami majdnem háromszorosa annak, mint amennyi a Fidesz regnálása előtt volt. A jegybank sajátosan oldaná meg a helyzetet.

Az MNB a statisztikai mérlegről közzétett tájékoztatójában rendre legfeljebb annyit ír le, hogy a „forgalomban lévő készpénz átlagállománya tovább nőtt”. A legfrissebb statisztikában ehhez még hozzáfűzték, hogy ez részben az év végi szezonalitásnak megfelelően következett be. Tény, hogy az év utolsó hónapjában általában tapasztalható megugrás, de a helyzet ezen a téren is alaposan megváltozott amióta a Fidesz van hatalmon.

A tranzakciós illeték bevezetésének egyetlen éve alatt 511 milliárd forintra rúgott (2012 decemberétől 2013 decemberéig) a készpénzállomány növekedése. Azóta újra és újra dőlnek a rekordok. A 2013-as 3203 milliárddal szemben 2019 decemberében már 6627 milliárd forintnyi bankót tartanak a kezükben vagy dugdosnak valahol a magyarok. Tavaly egyetlen hónap alatt 164,3 milliárd forint volt a növekedés.

Szakértőkkel beszélgetve az egyre duzzadó kápémennyiség mögött az adóteher mellett egyre többen sejtik a feketegazdaságot és kifejezetten a korrupciót. Érdemes felidézni, hogy bár már 2014-ben megállapította a jegybank, hogy gyártási, logisztikai (készletezési) előnyöket hordozhatna például az ötvenezres kibocsátása, de túlságosan megkönnyítené a rejtett gazdaság működését. A nagy értékű bankjegyek kibocsátása az MNB szerint „nem készpénzlogisztikai kérdés”.

Hiába keménykedik a jegybank?

Az MNB egyébként az elmúlt években egyáltalán nem izgatta magát a kápé elképesztő mértékben növekvő mennyisége miatt. Nagy Márton, az MNB alelnöke egy konferencián arról beszélt, hogy jó lenne, ha a lakosság kezében levő készpénz állampapírba menne. Szinte teljesen önfinanszírozó lehetne a magyar állam, ha a háztartásoknál lévő készpénznek csak a fele az államadósságot finanszírozná. Egyre feltűnőbb, hogy a jegybank azzal, ami feladata (például a kápémennyiség kézben tartása) egyáltalán nem foglalkozik, míg más (például az államadósság kezelése) fokozottan izgatja.

Ilyen körülmények között akár meglepőnek is találhatnánk, hogy a jegybank újabb és újabb dörgedelmet (a legutóbbit itt olvashatja) intéz a bankokhoz azért, hogy tegyék ingyenessé a lakossági átutalást. Valójában azonban érzékelhetően nem a készpénzmennyiség csökkentése, hanem az azonnali átutalás sikerének biztosítása lehet az MNB célja. Ezt pedig ilyen sajátos módon – a tranzakciós illeték, a díjmentes kápéfelvét eltörlésének javaslata helyett parancsszóval – próbálja elérni.

A Magyar Bankszövetség főtitkára azt mondta: ha az ügyleteket megdrágító tranzakciós illetéket kivezetnék, már másnap megjelenhetnének a nagyon kedvező áron kínált új lakossági számlavezetési csomagok. Kovács Levente szerint ezt követően kevesebbe kerülhetne havonta egy számlacsomag, mint egy órányi parkolás Budapest belvárosában.

A tranzakciós illeték és a két díjmentes készpénzfelvétel együttesen havi 900 forintos költséghátrányt jelent a hazai bankoknak. Ennek tükrében, minden olyan számlacsomag, ami ennél olcsóbb, igen kedvezőnek tekinthető – reagált az Mfor.hu megkeresésére az OTP Bank a 2020. március 2-án induló azonnali fizetési rendszer kapcsán az MNB által megfogalmazott elvárásra.