Szerinte utat tévesztettek

Újra keményen bírálta a kormányt Matolcsy

Fotó: Kovács Attila, MTI

2023. március 9. A jegybank elnöke, Matolcsy György a parlamentben arról beszélt, hogy a kormány 2021-ben negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre. Mint kifejtette: miközben az MNB kötelezően rálépett a fékre, a kormány nem kötelezően rálépett a gázra. A kabinet utat tévesztett, amivel nehéz lehet majd elszámolni.

Tavaly év végén hatalmas vihart kavart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén elmondott beszéde. Matolcsy György akkor azt fejtegette, hogy a hazai pénzügyi és makrogazdasági mutatók az EU-ban az első-második legrosszabbak, 2023-ra pedig már a legrosszabbak lesznek, miközben a 15-18 százalék közt várható infláció a legmagasabb az unióban.

Alighanem sokan attól kaphattak igazán a szívükhöz, hogy a jegybank elnöke felhívta a figyelmet arra, 20 ezer milliárd forintban mérhető a családok pénzügyi megtakarítása. Ezt az összeget megfogalmazása szerint „eszi az infláció”, pedig fel lehetne használni. Meglehetősen zavarosan azt fejtegette, jó lenne, ha lennének olyan kormányzati programok, amelyek energiahatékonysági, vagy élelmiszeripari termelékenységet növelő beruházásokba csatornáznák be a lakossági pénzeket.

Semmi sértettség, ez kérem elvi ellentét

Most az MNB 2021-es üzleti jelentésének parlamenti vitája lehetett alkalmas a kedélyek borzolgatására. Matolcsy György azt mondta: vannak, akik felvetik, hogy a jegybank elnöke sértődött, frusztrált, „összeveszett a miniszterelnökkel". Azonban szerinte nem erről van szó, hanem arról, hogy elvi ellentét van a kormány és a jegybank között. Hozzáfűzte: az MNB-nek kötelessége az infláció elleni küzdelem és ehhez várja a kormány segítségét.

Az MNB elnöke hangsúlyozta: a 2021-es évben negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány, „eleresztette az egyensúlyt", és utána jött 2022-ben a háború, a szankciók, a brüsszeli csatározások, de már előtte, 2021-ben elindult a negatív gazdaságpolitikai fordulat. A jegybankelnök azt mondta, meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat. "Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat, és ezt sajnos folytattuk 2022-ben" - fogalmazott.

Más a valóság, mint az emlékezet

Matolcsy György arról is beszélt, hogy 2019-ben az MNB - nem sok sikerrel - előre jelezte, hogy visszatérnek a hetvenes évek, amikor árrobbanás - mégpedig energiaárrobbanás és a nyomában egy sor más területé is -, recesszió, válság, nagyon erős inflációs nyomás, stagfláció lesz. Megfogalmazása szerint mindezt előre jelezték, és be is következett.

Valójában azonban ugyanő fejtegette 2021 tavaszán, hogy bár átmeneti megugrások elképzelhetőek, az infláció elszabadulásától nem kell tartani. Az infláció legyőzéséhez az MNB önmagban már nem elég – derült ki az elnök szavaiból tavaly tavasszal. Beszéde azután hangzott el, miután a jegybank brutális kamatemelésről döntött. Hol vagyunk már persze az akkori 5,4 százalékos alapkamattól (a ráta jelenleg 13 százalék, de beszélhetünk 18 százalékról is). Matolcsy ennek ellenére többnyire hallgatott.

A jegybank és az állam karöltve térítette rendre el a pénzpiaci folyamatokat (is, hiszen ezt a gazdaság egészében is gyakorolták és gyakorolják most is). Már 2019-ben kettős kamatszint volt Magyarországon, hiszen a szuperállampapírral tömték a tehetősebbek zsebét, miközben a többség csak nulla körüli banki betéti kamattal találkozhatott. Akkor ez ellen egyetlen szót sem ejtett Matolcsy.

Tíz évre nyúlhat a fekete árnyék

Az árstabilitás biztosítása valóban a jegybank feladata, így nem csoda, hogy a jelenlegi helyzetben (amikor a kormány nagyon is sokat nyer az árak megugrásán) Matolcsy nem tűnik nyugodtnak. Erre nem is lehet sok oka. Úgy vélte, jelenleg Magyarország két nagyon erős kihívás előtt áll: az egyik a felzárkózási kihívás, a másik pedig az inflációs.

Kifejtette: a felzárkózási kihívás azt jelenti, hogy míg 2019-ig egy sor országot megelőzött Magyarország, mostanra több visszaelőzte. Sok mindent megoldottak a 2010-es évtized elején, de utána „reformsivatag" alakult ki, reformok nélkül azonban nincs fenntartható növekedés - jelentette ki. Matolcsy György kiemelte: bár az MNB elemzéseivel szeretett volna "a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, ez nem történt meg".

Az MNB elnöke tanulságként említette, hogy a múlt stratégiai hibái akár tíz évre is árnyékot vetnek, hogy világos célt kell kitűzni, hogy az nyer, aki a válságot reformokra, átalakításra használja fel, valamint hogy a régiók együtt mozognak. A jegybankelnök azt mondta, meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: infláció, felzárkózás, MNB, jegybank, Matolcsy György, kormány