Lassít az MNB

Újra meglódulhatnak az árak

2024. március 27. Az idei év közepére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisa szerint emelkedhet az infláció. Újabb rossz hír, hogy a magyar gazdaság a korábban vártnál kevésbé nőhet, de a bérek növekedésével is akadhatnak gondok. Ezzel együtt arra számítanak, hogy idén a lakossági fogyasztás lehet a GDP motorja.

Mától a várt egy teljes százalék helyett 0,75 százalékponttal csökkent a jegybanki alapkamat. Mint a Monetáris Tanács döntése utáni tájékoztatón kiderült, az MNB nagy valószínűséggel tovább lassít majd a kamatcsökkentési ütemen. A jegybank alelnöke, Virág Barnabás konkrét mértékről nem volt hajlandó beszélni. Úgy véli ugyanis, hogy sok a bizonytalanság. Ezt egyébként bárki láthatta a forint árfolyamának alakulásából, a hozamok emelkedéséből.

Az ország kockázati megítélése szempontjából – hangsúlyozta Virág – kiemelt jelentőségű a kitűzött költségvetési hiánycélok hiteles teljesülése. A kockázati megítélés másik kulcstényezője a külső egyensúlyi folyamatok idei alakulása. Előretekintve pedig továbbra is kérdés hogy a globálisan meghatározó jegybankok mikorra tolják az első kamatcsökkentések időpontját, és azt követően milyen kamatpályák rajzolódnak ki.

Alig bővülhet idén a magyar gazdaság

Az mindenesetre nem jó hír hogy a jegybank szerint az áremelkedés üteme az idei év közepén a piaci szolgáltatások visszatekintő árazása (az alelnök ugyan nem mondta, de ebben vastagon benne van a távközlési szolgáltatóknak a NER beszállását követően felszabadított árazása) és bázishatások miatt átmenetileg emelkedik. Virág szerint még kérdés hogy az év második felében hogyan alakul az infláció. Nem mellékes az sem, hogy a változékony nemzetközi befektetői hangulatban megjelennek-e olyan kockázatok, amelyek (tovább) veszélyeztetik a forintárfolyam vagy a hazai hozamok alakulását.

A kedvezőtlen vagy esetleg kedvezőtlenebbre forduló kilátások sorában akadnak azonban más tényezők is. A jegybank korábban az idei évre a GDP 3-4 százalékos növekedését várta. Jelenlegi prognózisukban ezt 2-3 százalékra szállították le. Úgy tűnik, ezt is elsősorban a belső felhasználás növekedése érheti el. Már ha valóban lesz ilyen.

Kérdés ugyanis hogy a bérek emelkedésének üteme nem lassul-e le majd. Ennek veszélyére egy tulajdonképpen csak odavetett jegybanki megállapítás figyelmeztet. Mint ugyanis a prezentáció egyik fejezetéből kiderült, az MNB úgy látja, hogy a munkapiac erős feszessége (ez szokott szép bérnövekedést hozni) oldódott. Ha pedig a lakosság nem húz bele a költekezésbe, akkor még a leszállított növekedési mérték is kérdéses lehet. A legtöbb nagy európai exportpartnerünk növekedési kilátásai ugyanis romlottak. A leghangsúlyosabban ez Németországban figyelhető meg.

Na de mi lesz a kamatokkal?

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója áprilistól 0,5 százalékpontos kamatvágásokra számít. Év végéig, illetve 2025-ben azonban nagyobb teret lát a kamatcsökkentésre. Azért gondolja így, mert Virág Barnabás a minap a magyar kamatelőny megtartását jelölte meg fő célként. Ez viszont – tette hozzá – mozgó célpont, mivel előfordulhat, hogy a fejlett piaci jegybankok kommunikációja tovább puhul, esetleg a kamatcsökkentések is hamarabb indulnak a jelenlegi várakozásoknál, ami lejjebb vinné a viszonyítási pontokat. Ugyancsak van esély egy lengyel jegybanki kamatcsökkentésre. Ez a régiós kockázati felár szempontjából lenne kiemelten fontos az MNB számára, hiszen így alacsonyabb kamatszint mellett is a régiós átlagnál nagyobb pozitív reálkamatot tudna felmutatni.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője jelezte: kamatelőrejelzéseik az MNB tegnapi döntése után sem változtak: a félév végére várhatóan lesz lehetőség eljutni a jegybank által is említett 6,5-7 százalékos sávba. A második félévben viszont ő csak korlátozott lehetőséget lát a monetáris enyhítések folytatására. Előrejelzésükben nem is várnak június után további kamatcsökkentést. A monetáris enyhítések folyamata Nyeste szerint csak 2025-ben indulhat újra.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: jegybank, MNB, kamat, alapkamat, kamatcsökkentés, infláció, növekedés, GDP, bérek