PSZÁF: a Bubort meghatározó hiteleknek nincs piaca

Üres számok az irányadó kamatok?

2013. február 14. A forint jelzáloghiteleknek már 40 százaléka kötődhet a pénzpiaci kamathoz. Ahhoz, amiről most állapította meg a pénzügyi felügyelet (PSZÁF), hogy a mai formájában szabályozatlan, és ellenőrizetlen. Megvizsgáltuk, hogy ez mit jelent az érintett hiteleseknek.

A bankok 2010-ben kezdtek olyan hiteleket kínálni, amelyeknél a törlesztési terhek alakulását a pénzpiac befolyásolja. Az előző évtől életbe lépett szabályozás szerint jelzáloghitelt már csak ilyen feltételekkel lehet felvenni. Az átlátható árazásra áttérés lehetőségével szinte senki sem élt, de – mint a PSZÁF megállapításait megalapozó, a pénzpiaci kamatok alakulását áttekintő szakértői háttéranyagából kiderül – a lakossági hitelek közül 345 milliárd forint már 2012 félévkor Buborhoz kötött volt. A jegybanki adatok alapján a nem támogatott forint jelzáloghitelek ma már több mint 40 százalékának kamata követi a pénzpiacot. (A fél évvel ezelőtti arány is megközelítette a 38 százalékot.) Az érintett adósok eddig nagyon kedvező folyamatokat érzékelhettek. Akiknek hitelét a 12 havi Buborhoz kötötték, most majdnem 2,4 százalékponttal alacsonyabb kamatot fizethetnek, mint az átlátható árazás hatályba lépésekor. A 3 havi Bubornál a csökkenés 1,8 százalékpont alatti. Gond viszont – mint arról portálunknak több banknál is beszéltek már –, hogy a bankközi piacon szinte csak az egészen rövid lejáratoknál (jellemzően egynapi) folyik élénk üzletelés.

Meglepő módon a lakossági betétekben is elég jelentős összeg, 110 milliárd forint, kamatozik a Bubortól függően. Nem mindegy persze, hogy milyen futamidőtől beszélünk. Bubort ugyanis 15 távra jegyeznek (az egynapostól az 1-2 hetesen át a 12 hónaposig). A PSZÁF ezen a téren is rendet vágna, javasolják ugyanis a futamidők számának csökkentését.

Ez most a PSZÁF Bubornál végzett mostani vizsgálatának háttéranyagából világosan ki is derül. A felügyelet megfogalmazása szerint: jelenleg a Bubort meghatározó fedezetlen bankközi hiteleknek nincsen piaca. A szakértők többször is a piac „kiszáradását” említik. Ez pedig meglehetősen veszélyes lehet. A felügyelet a korábbi adatsorokban talált olyan értéket, ami egy egész százalékponttal eltért a valóstól. A teljes vizsgált időszakban (ez azért több mint hat évet jelent) pedig 25 hibás jegyzést találtak. Nem igazán ezek jelentik azonban a gondot.

Több szereplő hivatalosan is kiszállt

A Bubor értékénél a 16 legaktívabb szereplő által jegyzett adatokat veszik figyelembe úgy, hogy a kiugró számokat elhagyják. Végül tehát nyolc bank ajánlatának számtani átlaga adja ki az aktuális kamatot. Ha azonban kevesen üzletelnek (a PSZÁF vizsgálatának ideje alatt négy bank lépett ki a körből), akkor „már 2-3 szélsőséges véleménnyel rendelkező intézmény is több tíz bázispontos elmozdulást tud előidézni a referenciakamat értékében”. (Ezt a felügyelet mondja ki.) Még ez sem jár drámai következményekkel a nyugalmas időszakokban. A hosszabb stabil időszakok viszont mintha elég ritkák lennének nálunk, 2007-től a tavalyi első félévig átlagosan évente 4-5 kamatváltoztatás volt.

A felügyeleti háttéranyag is kitér arra, hogy turbulens időszakokban kiugró értékeket tapasztaltak. Ezek általában egy-egy intézmény szélsőséges jegyzésének következményei voltak. Tavaly januárban viszont többen is tartósan eltértek az átlagtól. Ilyen esetek pedig a továbbiakban is előfordulhatnak. Változatlan feltételek esetén ez azt jelenthetné, hogy a referenciás hitelekkel rendelkezők a stabilitás helyett éles kamatkilengésekkel találhatják szemben magukat. Kérdés, hogy a PSZÁF által az ilyen anomáliák kiszűrését célzó javaslatok mikor és mennyire tudnak megvalósulni. Némiképp aggasztó az is, hogy a jelenlegi folyamatok alapján kétségesnek tűnik, mennyire sikerülhet a bankközi piacot újraéleszteni.

Címkék: referancia kamat, Bubor, átlátható árazás, PSZÁF, futamidő