Nagyot nőtt a pénzügyi vagyon

Mutatjuk, hova teszik a pénzüket a magyarok

2018. augusztus 21. Készpénzben és bankbetétben takarít meg a magyar lakosság, ráadásul a pénzintézetekben tartott vagyon nagyobb része is lekötetlenül hever a folyószámlákon. Az állampapír a harmadik legnépszerűbb, és ezzel ki is fújt a megtakarítás variálása. A lakosság nettó pénzügyi vagyona közel 42 ezermilliárd forint, vagyis fejenként 4,2 milliónk van. Vagy mégsem?

Közel 2 ezermilliárd (1959 milliárd) forinttal nőtt idén az első félévben a lakosság pénzügyi vagyona, ebből 1282 milliárd forint köszönhető a megtakarításnak, a többi pedig az átértékelődés hatása – derül ki a Magyar Nemzeti Bank most nyilvánosságra hozott adataiból. Így összesen 49934 milliárd forintra nőtt a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 2018. június végére, amiből a 8737 milliárd forintos hitelállományt levonva megkapjuk a 41197 milliárd forintos nettó pénzügyi vagyont.

Ez elvileg azt jelenti, hogy a lakosságnak átlagosan, fejenként 4,2 millió forint megtakarítása van, a csecsemőket is beleértve. Csakhogy az adatsor valójában csak a kimutatásban is létező számokat rejti, nem is beszélve a meglehetősen megkérdőjelezhető adatról, ami a céges tulajdonok értékét jelöli.

Mégis miből áll?

Ugyanis – mint többször megírtuk – uniós előírás miatt a már régen államosított és elherdált magán-nyugdíjpénztári vagyonból 2815 milliárd forint is fel van tüntetve a lakosság pénzügyi vagyonában (amire persze már mindenki keresztet vethet). Ez tehát csak a statisztikát szépítő szám.

Ráadásul 14367 milliárd forinton értékeli az MNB a háztartások tulajdonosi részesedését a nem pénzügyi vállalatokban, ami 525 milliárd forinttal nőtt fél év alatt. Ebből a növekedésből 495 milliárd forintot tett ki az átértékelődés, azaz a jegybank szerint ennyivel nőtt ezeknek a cégeknek az értéke. Gondoljunk csak bele, hogyan lehet valós értékekről beszélni például a kormányközeli oligarchák céges vásárlásainál? De nagy kérdés a sok tízezer, százezer kkv értéke is, ahol sokszor az alaptőkét sem biztos, hogy befizették, például a házipénztárba.

A pénzügyi vagyonban feltünteti az MNB még a ki nem fizetett fizetéseket és ezek adó és járulékvonzatait is (a kettő együtt 1300 milliárd forint).

Mi az, ami tényleg látszik?

A lakosságnak 13732 milliárd forintja volt június végén készpénzben és bankbetétben (forint és deviza egyaránt), és idén az első félévben ezt 840 milliárd forinttal növelte. Vagyis a 6 hónap alatt félretett 1282 milliárd forint döntő része bakbetétbe és készpénzbe vándorolt.

Már a korábban napvilágra került adatok alapján is megírtuk, hogy írtózatos mennyiségű pénz hever parlagon. A háztartásoknál 4316 milliárd forint és 317 milliárd forintnyi valuta volt készpénzben június végén . A bankoknál 7168 milliárd forintot tartottak az emberek, amiből 5517 milliárd forint volt folyószámlán. Vagyis alig kötünk le valamit az alacsony kamatok miatt. Ezzel szép kis extraprofitot ajándékozva a bankoknak. (Hiszen még a 0,01 százalékos kamatot sem kell kifizetniük.) További 1181 milliárd forintnyi devizabetét volt a hazai bankokban és 700 milliárd külföldi pénzintézeteknél.

A készpénzen és bankbetéteken túl a harmadik legnépszerűbb megtakarítás az állampapír. Június végén 5541 milliárd forintjuk volt az embereknek állampapírokban és vállalati kötvényekben, ebből 5281 milliárd volt a magyar állampapír. Az elmúlt fél év során 252 milliárd forintért vettek újabb állampapírokat a magyarok, ami azt jelenti, hogy jelentősen csökkent a növekedés üteme. (Csak összehasonlításként, 2 éve több mint kétszer ennyi plusz megtakarítás érkezett állampapírba, tavaly pedig az első félévben 40 százalékkal több.) Nem véletlenül emelte meg a fix kamatozású állampapírok kamatát július végén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Nem kockáztatunk

Befektetési jegyekben 3944 milliárd forintot tartunk. Ez gyakorlatilag ugyanannyi, mint fél évvel ezelőtt, de közben összességében 16 milliárd forintot kivont innen a lakosság (30 milliárdot a második negyedévben), és csak az árfolyamok növekedésének köszönhető, hogy nem változott az állomány. További 274 milliárd forint külföldi befektetési jegyekben van.

A hosszú távú tartalékaink nem túl izmosak. Az életbiztosítási tartalékok 1958 milliárd forintot tesznek ki (ezt mindössze csak 10 milliárd forinttal növelték a megtakarítók a ki- és befizetések eredményeként). Az önkéntes pénztárakban 1440 milliárd forint volt, amiből 60 milliárd körüli az egészségpénztári, a döntő része önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás.

A magánnyugdíjpénztárakban pedig 246 milliárd forint van (azok megtakarítása, akik nem léptek vissza a tb-rendszerbe, hanem kitartottak a fenyegetések ellenére).

Tőzsdei részvényekben mindössze 576 milliárd forintot tartunk, és idén mindössze 41 milliárd forint plusz pénzt fektettek ide az emberek.

Öntik a bankok a hitelt

Közben 100 milliárd forinttal több hitelt vettünk fel az első félévben annál, mint amennyit törlesztettünk. A lakosság tartozása 8737 milliárd forintra nőtt. Ebből 3174 milliárd forint ingatlanhitel, 2795 milliárd forint pedig fogyasztási és egyéb kölcsön. Az ingatlanhitelek állománya 137 milliárd, míg a fogyasztási kölcsönöké 29 milliárd forinttal nőtt, túlnyomórészt a második negyedévi hitelkihelyezéseknek köszönhetően. Az MNB számaiból az látszik, hogy 6 hónap alatt összesen 400 milliárd forint ingatlanhitelt folyósítottak 2018. első felében, míg tavaly az első félévben 300 milliárdot. Vagyis gyorsul a hitelkihelyezés. A fogyasztási hitelekből 300 milliárdra szerződtek idén az első félévben, míg tavaly 6 hónap alatt csak 200 milliárdra.