Válaszolt a KSH: akkor sem magasabb az infláció!
2022. május 12. A hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció – hangsúlyozta a KSH arra reagálva, hogy a lakosság 22 százalékos inflációt érzékel a hivatalosan jelzett 9,5 százalékkal szemben.A lakosság a hivatalos, 9,5 százalékos áprilisi inflációs adattal szemben 22 százalékos áremelkedést érzékelt – tudatta a GKI. Ezt módszertani okokkal (például a kosár összetétele, az árfelírás szűkebb köre) is magyarázták. Nyomatékosították: ,,ha a mért árindex és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reálmutató sokkal jobbnak látszik (reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset, végső soron a reál GDP is), mint amilyen a valóságban.
Quittner Péter, a KSH Fogyasztói árak osztályvezetője erre reagálva jelezte: a hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció. Azt ugyanis – derült ki az általa leírtakból – több tényező is torzítja.
Ezek egyike a negatív emlékek mélyebb rögzüléséből ered, az áremelkedéssel kapcsolatos tapasztalatok jobban megragadnak, mintha egy terméket a korábban megszokott áron, vagy esetleg olcsóbban kapja meg a vásárló. Az érzékelés során az egyén nemcsak a saját tapasztalataira hagyatkozik, hanem külső források is befolyásolják (média, másoktól hallott hírek), amelyek saját, esetenként pontatlan emlékeivel kiegészülve öngerjesztő módon további torzítást eredményezhet az érzékelt inflációban.
Emellett az egyén a gyakrabban, akár napi szinten vásárolt termékek, például élelmiszerek árváltozását könnyebben fel tudja idézni, és így a valósnál nagyobb súllyal veszi figyelembe az értékelt inflációjának kialakítása során. Ennek következtében, ha a gyakrabban vásárolt termékek ára gyorsabban nő, mint a ritkábban vásárolt, de nagyobb értékű termékeké, akkor az érzékelt infláció nagyobb mértékben becsüli felül a valós árváltozást. Mint hozzátette: jelenleg a leggyakrabban vásárolt termékkör, azaz az élelmiszerek ára emelkedik leginkább, nem meglepő, hogy az érzékelt infláció és az árváltozást objektíven mérő hivatalos fogyasztóiár-index közötti különbség emelkedett az elmúlt hónapokban.
A GKI kiemeli, hogy „ráadásul a felírás is a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki”, miközben az árösszeírás országos szinten közel 11 ezer boltot vagy szolgáltatóhelyet érint, amelyekből reprezentánsonként országosan összesen maximum 130 árat gyűjt össze havonta a KSH. Ez nem nevezhető szűk körnek, kiváltképp akkor, ha a lakosság érzékelt inflációjával vetjük össze, amely egy-egy személy esetében általában egy-két bolt néhány termékére terjed ki, ráadásul, azon termékek száma, amelyeknek az árára pontosan vissza tudnak emlékezni a megkérdezettek, szintén korlátozott – hívja fel a figyelmet Quittner Péter.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: nfláció, drágulás, felmérés, GKI, statisztika, KSH
Kapcsolódó anyagok
- 2022.10.11 - A vezetékes gáz ára 121 százalékkal nőtt
- 2022.09.08 - 24 éves csúcson az infláció
- 2022.07.08 - Lehet-e még magasabb az infláció? Íme, lehet!
- 2022.06.27 - Rég voltak ennyire pesszimisták a magyarok
- 2022.05.24 - Bő ötödével nőtt az átlagkereset az első negyedévben
- 2022.05.23 - Nagyon pesszimistán látjuk a magyar gazdaság jövőjét
- 2022.05.17 - A KSH szerint kilőtt a magyar gazdaság
- 2022.05.13 - Megkezdték összeírni a gazdákat
- 2022.05.11 - Köszönőviszonyban sincs a valóság a statisztikákkal?
További kapcsolódó anyagok
