Kriptovalutában mentik a tálibok elől a vagyont
2021. augusztus 25.
Idén augusztus végén valóra válhatott a bitcoin-hívők álma: a kriptovaluta az arany helyébe lépett. Ünneplésre azonban nincs ok, az afganisztáni fővárost elfoglaló tálibok elől menekülő emberek közül igyekeznek ugyanis sokan vagyonuk egy részét menteni a kriptovaluták segítségével.
A politikai felfordulás segíti a kriptók ügyét– írta az Investing.comnak az amerikai elemző, Andy Hecht. Miközben az emberek az életüket féltve elhagyják az országot, mindent felkapnak, amit a kezükbe akad. Ahogy a tálibok közeledtével a kabuli bankok megrohanásáról szóló jelentések sem meglepőek, hiszen a történelem ismétli önmagát.
Számos példa volt a történelemben arra, hogy a gazdagság egyik percről a másikra elpárolgott. Ez történt a 1930-as években a náci Németországban, amikor még azok is szerencsésnek mondhatták magukat, akik üres kézzel ugyan, de el tudtak menekülni. A jelenlegihez hasonló történt akkor, amikor az amerikai hadsereg 1973-ban elhagyta Saigont.
Az arany helyi ára akkor unciánként 50000 dollárra emelkedett, mivel a távozók vagyonukat olyan eszközökbe igyekeztek átcsoportosítani, amelyeket el tudtak vinni az országból. A gazdagabbak gyémántot, aranyat cipeltek. A hátizsákban elvihető mennyiség azonban korlátozott, arról nem beszélve, hogy a menekülők mindig fokozottan ki vannak téve annak, hogy kirabolják őket.
Fél évszázaddal később Kabulban elegendő zsebre csúsztatni egy apró pendrive-ot, vagy éppenséggel felküldeni egy felhőbe egy file-t, amelyen bármilyen mennyiségű kriptovaluta elfér. Ezt még elvenni sem lehet menekülés közben. A kriptovaluta tulajdonosa aztán a világon bárhol hozzáférhet a vagyonához.
A számítógépes pénztárcák a kibertérben valószínűleg hatékony vagyonvédelmi eszközöknek bizonyulnak – hangsúlyozza cikkében Hecht. Valószínűsíthető, hogy akik elmenekülnek a tálibok karmai közül, hogy máshol kezdjenek új életet, hozzáférhetnek megtakarításaikhoz egy rejtett kriptotárca segítségével. Megkönnyítheti aztán az új helyen való berendezkedést az is, hogy akárhova kerülnek, nem kell helyi valutákkal, átváltással, különféle devizakorlátozásokkal vesződniük.
A kriptovaluták átlépik a határokat. Cserélhetők, léteznek a felhőben vagy a kibertérben. Szinte mindenütt megtalálhatók azok a helyek, ahol – még ha esetleg kisebb-nagyobb nehézségek árán is - a kriptovaluta felhasználható.
Bár a bitcoin árfolyama közel abban az ütemben emelkedett, ahogy a tálibok egymás után foglalták el Afganisztán tartományait, nem állítható, hogy az értéknövekedés csak emiatt következett be. A bitcoin árfolyama mindenesetre a július közepi 30-35 ezer dollár közötti szintről egy hónap alatt 50 ezer dollárra ugrott. Rutinos bitcoinspekulánsoknak amúgy erre már a szemük sem rebben. A kriptovaluta ilyen ingadozásokat ugyanis – még jóval nagyobbakat is – nem egyszer megélt története folyamán. A lapok címlapjára ezúttal is legfeljebb azért kerülhetett, mert az 50 ezres szám bíztatóan hangzik, noha valódi csúcsától, az áprilisi 64 ezer dollártól még most is igen távol van.
De az ilyen szép kerek számokat nevezi a befektetési szaksajtó „lélektani határnak”, és feszülten figyeli, hogy az árfolyamnak sikerül átlépnie, vagy lefele fordul. A figyelem persze egyre inkább indokolt is lehet, nem annyira kereskedéspszichológiai okokból, hanem mert a kereskedő robotokat, amelyek hovatovább szinte teljesen átveszik az uralmat a börzéken, többnyire – különféle képletek segítségével - meghatározott szintekre állítják be.
Kína immár hosszabb ideje jelenti be a kriptovaluták kereskedelmének korlátozásait, környezetvédelmi okokra hivatkozva hovatovább teljesen betiltja a bitcoin bányászatát, noha nemrég még a világtermelés közel felét adta. A bányászattal foglakozó cégek egy része már menekül, többnyire Szingapúrba vagy Malajziába, Bobby Lee pedig, akit a Bloomberg ismert bitcoin mogulnak nevez, azt mondja, már sokan exportálják Kínából a bitcoin-termelésre alkalmas gépeket (ez ma már igen komoly hardvert jelent), főleg Texasba, ahol hely is van, és egyelőre az elektromos áram is olcsó.
Mindez rövid távon igen bizonytalanná teszi a bitcoin jövőjét, nyilvánvalóan nem zavarja azonban azokat, akik hosszú távon hisznek benne. Másfelől ugyanis a New York-i NASDAQ-on tavasz óta jegyzett Coinbase jelentős összegű vásárlásokat jelentett be saját számlájára, ami vitathatatlanul növelheti a kereskedés biztonságát.
Az elsőként tőzsdére vitt bitcoinkereskedelmi platform mellett ráadásul a világ egyik vezető fizetési szolgáltatója, a PayPal is nyit a bitcoin felé. Az ő rendszerükön keresztül először az USÁ-ban, majd az európai piacon is lehet fizetni a kriptopénzzel. Ám ennek a kereskedelmi forgalomban betöltött valódi szerepe felveti azt a gyanút, hogy a társaság nem csak fizetési szolgáltatásait igyekszik növelni, hanem a kriptokereskedelem, esetleg a befektetési piac felé nyitást fontolgatja.
És akkor még nem szóltunk az olyan guruknak, mint a Tesla vezérigazgatójának, Elon Musknak a megjegyzéseiről, amelyek órák alatt képesek megbolondítani az árfolyamot. Néha a legócskább árfolyammanipulációkra emlékeztető akciókkal, mint tavaly, amikor a Tesla nagy összegű bitcoinvásárlásokba kezdett, majd nem sokkal később bejelentette, hogy cég termékeiért elfogadni tervezi a bitcoinfizetést, majd idén májusban közölte, hogy tekintettel a környezetvédelmi szempontokra mégse. Ami nem akadályozta meg abban, hogy júliusban ezt a döntést is ismét felülvizsgálja.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: befektetés, arany, bitcoin, kriptovaluta, virtuális pénz, vagyon
Valóban arannyá vált már a bitcoin?
Bárhol pénzzé tehető
Fotó: Azénpénzem
Fotó: Azénpénzem
A politikai felfordulás segíti a kriptók ügyét– írta az Investing.comnak az amerikai elemző, Andy Hecht. Miközben az emberek az életüket féltve elhagyják az országot, mindent felkapnak, amit a kezükbe akad. Ahogy a tálibok közeledtével a kabuli bankok megrohanásáról szóló jelentések sem meglepőek, hiszen a történelem ismétli önmagát.
Számos példa volt a történelemben arra, hogy a gazdagság egyik percről a másikra elpárolgott. Ez történt a 1930-as években a náci Németországban, amikor még azok is szerencsésnek mondhatták magukat, akik üres kézzel ugyan, de el tudtak menekülni. A jelenlegihez hasonló történt akkor, amikor az amerikai hadsereg 1973-ban elhagyta Saigont.
Az arany helyi ára akkor unciánként 50000 dollárra emelkedett, mivel a távozók vagyonukat olyan eszközökbe igyekeztek átcsoportosítani, amelyeket el tudtak vinni az országból. A gazdagabbak gyémántot, aranyat cipeltek. A hátizsákban elvihető mennyiség azonban korlátozott, arról nem beszélve, hogy a menekülők mindig fokozottan ki vannak téve annak, hogy kirabolják őket.
Ez a korábbiaknál hatékonyabb megoldás lehet
Fél évszázaddal később Kabulban elegendő zsebre csúsztatni egy apró pendrive-ot, vagy éppenséggel felküldeni egy felhőbe egy file-t, amelyen bármilyen mennyiségű kriptovaluta elfér. Ezt még elvenni sem lehet menekülés közben. A kriptovaluta tulajdonosa aztán a világon bárhol hozzáférhet a vagyonához.
A számítógépes pénztárcák a kibertérben valószínűleg hatékony vagyonvédelmi eszközöknek bizonyulnak – hangsúlyozza cikkében Hecht. Valószínűsíthető, hogy akik elmenekülnek a tálibok karmai közül, hogy máshol kezdjenek új életet, hozzáférhetnek megtakarításaikhoz egy rejtett kriptotárca segítségével. Megkönnyítheti aztán az új helyen való berendezkedést az is, hogy akárhova kerülnek, nem kell helyi valutákkal, átváltással, különféle devizakorlátozásokkal vesződniük.
A kriptovaluták átlépik a határokat. Cserélhetők, léteznek a felhőben vagy a kibertérben. Szinte mindenütt megtalálhatók azok a helyek, ahol – még ha esetleg kisebb-nagyobb nehézségek árán is - a kriptovaluta felhasználható.
Távol még a történelmi csúcs
Bár a bitcoin árfolyama közel abban az ütemben emelkedett, ahogy a tálibok egymás után foglalták el Afganisztán tartományait, nem állítható, hogy az értéknövekedés csak emiatt következett be. A bitcoin árfolyama mindenesetre a július közepi 30-35 ezer dollár közötti szintről egy hónap alatt 50 ezer dollárra ugrott. Rutinos bitcoinspekulánsoknak amúgy erre már a szemük sem rebben. A kriptovaluta ilyen ingadozásokat ugyanis – még jóval nagyobbakat is – nem egyszer megélt története folyamán. A lapok címlapjára ezúttal is legfeljebb azért kerülhetett, mert az 50 ezres szám bíztatóan hangzik, noha valódi csúcsától, az áprilisi 64 ezer dollártól még most is igen távol van.
De az ilyen szép kerek számokat nevezi a befektetési szaksajtó „lélektani határnak”, és feszülten figyeli, hogy az árfolyamnak sikerül átlépnie, vagy lefele fordul. A figyelem persze egyre inkább indokolt is lehet, nem annyira kereskedéspszichológiai okokból, hanem mert a kereskedő robotokat, amelyek hovatovább szinte teljesen átveszik az uralmat a börzéken, többnyire – különféle képletek segítségével - meghatározott szintekre állítják be.
Sok még a bizonytalanság és a manipuláció
Kína immár hosszabb ideje jelenti be a kriptovaluták kereskedelmének korlátozásait, környezetvédelmi okokra hivatkozva hovatovább teljesen betiltja a bitcoin bányászatát, noha nemrég még a világtermelés közel felét adta. A bányászattal foglakozó cégek egy része már menekül, többnyire Szingapúrba vagy Malajziába, Bobby Lee pedig, akit a Bloomberg ismert bitcoin mogulnak nevez, azt mondja, már sokan exportálják Kínából a bitcoin-termelésre alkalmas gépeket (ez ma már igen komoly hardvert jelent), főleg Texasba, ahol hely is van, és egyelőre az elektromos áram is olcsó.
Mindez rövid távon igen bizonytalanná teszi a bitcoin jövőjét, nyilvánvalóan nem zavarja azonban azokat, akik hosszú távon hisznek benne. Másfelől ugyanis a New York-i NASDAQ-on tavasz óta jegyzett Coinbase jelentős összegű vásárlásokat jelentett be saját számlájára, ami vitathatatlanul növelheti a kereskedés biztonságát.
Az elsőként tőzsdére vitt bitcoinkereskedelmi platform mellett ráadásul a világ egyik vezető fizetési szolgáltatója, a PayPal is nyit a bitcoin felé. Az ő rendszerükön keresztül először az USÁ-ban, majd az európai piacon is lehet fizetni a kriptopénzzel. Ám ennek a kereskedelmi forgalomban betöltött valódi szerepe felveti azt a gyanút, hogy a társaság nem csak fizetési szolgáltatásait igyekszik növelni, hanem a kriptokereskedelem, esetleg a befektetési piac felé nyitást fontolgatja.
És akkor még nem szóltunk az olyan guruknak, mint a Tesla vezérigazgatójának, Elon Musknak a megjegyzéseiről, amelyek órák alatt képesek megbolondítani az árfolyamot. Néha a legócskább árfolyammanipulációkra emlékeztető akciókkal, mint tavaly, amikor a Tesla nagy összegű bitcoinvásárlásokba kezdett, majd nem sokkal később bejelentette, hogy cég termékeiért elfogadni tervezi a bitcoinfizetést, majd idén májusban közölte, hogy tekintettel a környezetvédelmi szempontokra mégse. Ami nem akadályozta meg abban, hogy júliusban ezt a döntést is ismét felülvizsgálja.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: befektetés, arany, bitcoin, kriptovaluta, virtuális pénz, vagyon
Kapcsolódó anyagok
- 2023.11.28 - Terroristák is használhatták a legnagyobb kriptotőzsdét
- 2023.09.05 - Csatát nyert a kripto a tőzsdefelügyelettel szemben
- 2023.06.16 - Megtámadta a kriptotőzsdéket az amerikai tőzsdefelügyelet
- 2023.05.09 - Az omahai orákulum éves tőkepiaci jövendölése
- 2023.04.12 - Nagyot kaszált, aki ide tette a pénzét
- 2022.12.23 - Itt a kripto jégkorszak
- 2022.11.15 - Itt a kripto katasztrófa
- 2022.07.15 - Hogyan eshetett ekkorát a bitcoin?
- 2021.09.21 - Mibe érdemes most fektetni?
- 2021.08.10 - Ki tud itt megtakarítani? A KSH megmondja
- 2021.04.12 - Hol a sok arany mostanában?
- 2021.02.16 - Eljárás indulhat a Tesla vezére ellen árfolyam-manipuláció miatt
- 2021.01.25 - Szabályozzák a virtuális pénzeket
- 2020.08.13 - Tovább üldözi a bitcoin az aranyat
További kapcsolódó anyagok