Számításaink szerint a forintosítással még nőhet is a törlesztő

Vége a devizahiteles pereknek?

Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

2013. augusztus 28. Egyre több lehetséges részletre derül fény a devizahiteles mentőcsomagból. Úgy tűnik azonban, minden egy irányban mutat: új szerződések születnek, amelyek ügyvédek szerint utólag „legalizálják” a leváltott megoldásokat. A mentéssel együtt tehát befellegezhet a devizahiteles perek többségének is.

Jelentősen csökkenteni fogja a devizahitelesek havi törlesztőrészletét a készülő mentőcsomag - mondta a Reuters beszámolója szerint Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a kormány képviselőivel folytatott keddi tárgyalás után (közben – lásd képünket – ismét tüntettek a bankok ellen). A devizahitel-mentéssel kapcsolatban két, hatástanulmánnyal alátámasztott, átszámolt javaslatot vitt át a kedden a Magyar Bankszövetség elnöksége a Nemzetgazdasági Minisztériumba - tájékoztatta a Napi Gazdaságot Sütő Ágnes, a Bankszövetség kommunikációs vezetője. A szövetség képviselői az árfolyamgátat „gondolták tovább”, ezt kombinálnák a kedvezményes forintosítással és a kamattámogatás bevezetésével. A hvg.hu konkrétumokat is ismertetett.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a köztévé Híradójában elmondta: a szövetségi ajánlat tárgyalási alap lehet. Hiába hangsúlyozta a bankszövetség elnöke, hogy a terhek többségét (önként, dalolva?) a bankok vállalnák magukra, Varga arról beszélt, hogy a szövetség a bankok pozícióját próbálja védeni. Szükségesnek tartotta nyomatékosítani, hogy a feleknek a terhek csökkentésében „nagyjából arányosan” kell részt vállalniuk.

Mint a portál megírta: a bankok csomagjukban azt javasolták a kormánynak, hogy a lakáscélú devizahitelek forintosításához a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a devizatartalékból kedvezményesen nyújtson számukra devizát. A hvg.hu számításai szerint így a bankok közel 200 milliárd forinttal olcsóbban jutnának devizához, mint a piacon. Ezt ugyanennyivel megfejelnék a hitelintézetek, az adósoknak az árfolyam miatti buktája eszerint 20 százalékkal csökkenne. A javaslat szerint a forintosított hitelekre egy százalékos kamattámogatást kellene nyújtania az államnak, és a hitel kamatán olyan kamatplafon lenne, mint az államilag támogatott otthonteremtési hitelek esetében. Ez most 9-10 százalékos kamatot jelentene.

Az Azénpénzem.hu számítása alapján ettől még aligha ujjonganának az adósok. Az eredetileg 145 forintos frankárfolyamon felvett hitel esetében az ötmillió forintnyi tőketartozás most 8,5 millió forintot jelent. A kedvezménnyel ez 6,8 millió forintra olvadna. A havonta fizetendő összeg viszont 103 ezer forintról (a jegybank által jelzett nyolc százalékos hiteldíjjal és 10 éves hátralevő futamidővel számolva) tulajdonképpen alig csökkenne. A jelenlegi hozamokkal (amelyek emelkedése inkább valószínűsíthető a jövőben) havonta mintegy 90 ezret kellene a példában szereplő adósnak fizetnie. Kalkulációink szerint előfordulhatna viszont (a kedvezőbb kamatozású, gyengébb forint mellett felvett frankhitelek esetében) a mostaninál magasabb törlesztő is.

A magánnyugdíjpénztáraknál már bevált a módszer

Több ügyvéd is felhívta portálunk figyelmét arra, hogy közben az összes érintett adós minden jogorvoslati lehetőségről lemondani kényszerülne. A forintosítás ugyanis egyértelműen külön szerződést jelent, ami utólag „legalizálja” a leváltott megoldást. Az eddig megismert elképzelések alapján pedig könnyen előfordulhat, hogy az átváltás a magánnyugdíjpénztári „akció” bevált módján úgy menne, hogy attól csak az szabadulhatna, aki kifejezetten külön kéri ezt.

Úgy tűnik, hogy ez a javaslatban szereplő másik megoldás, a speciális árfolyamgát, esetében is igaz. Az ügyvédek, sőt állítólag néhány bíró is azt mondta az árfolyamgát alá eddig bejelentkezetteknek: mondjon le a perelésről. Hiába állította eddig mindenki (így mi is), hogy ilyen következmény nem lehet, ha a joggyakorlat ilyen, akkor az elégedetlen adósoknak nem sok keresni valójuk lehet.

Az új árfolyamgát – derül ki a hvg.hu írásából – úgy nézne ki, hogy a meglévő devizahitel futamidejét öt évre csökkentenék (ez már egyértelműen módosítás), a törlesztőrészlet emiatti növekedése kerülne a gyűjtőszámlára. A devizahitelek tehát öt év alatt alakulnának át forinthitelekké. A Magyar Nemzeti Bank a devizahitelekről szóló cikksorozatának harmadik részében (ennek első részéről itt, a másodiktól pedig itt olvashat) azt javasolja, hogy a 180 forintos fix árfolyam feletti kamatrész elengedése mellett a tőkét is csökkentsék. A gyűjtőhitel így kevesebbé válna megterhelővé (a konstrukcióról itt tájékozódhat).

Az eddig ötletelésben egyébként az is felmerült, hogy kötelezővé tennék az árfolyamgátra jelentkezést. Arra, hogy valójában mi lesz a megoldás, még várnunk kell. Döntést ősszel ígérnek.

Címkék: devizahitelek, devizahiteles perek, árfolyamgát, forintosítás, bankszövetség, Patai Mihály, MNB, Varga Mihály, NGM